Nem csak az idősek problémája a csípőízületi kopás

Ahhoz, hogy megértsük a kopás folyamatát, elengedhetetlen, hogy megismerjük az ízület szerkezetét. A csípőízületet a medencét alkotó három csont találkozásánál található félgömb alakú mélyedés és az ebbe beleilleszkedő, gömb alakú combcsontfej alkotja. A csontos struktúrákon kívül az erős ízületi tok és szalagrendszer egyaránt hozzájárul az ízület stabilitásához.

A csípőízületi kopás kialakulása

Artrózis alatt olyan degeneratív, azaz kopásos elváltozásokat értünk, amelyek az egész ízület felépítésére és működésére egyaránt hatással vannak. Tehát a csípőízületi kopás nem más, mint egy krónikus betegség, amely a csípőízületi árok, illetve a combfej felszínét borító porc károsodásával jár.

A csípőízület ezen kóros elváltozása esetén elsőként a két ízfelszínt borító sima porc károsodik: felrostozódik, elvékonyodik, berepedezik, hasadékok keletkeznek rajta, és a porcborítás helyenként le is válhat. A folyamat előrehaladtával akár teljesen porcmentes részek is kialakulhatnak.

A porcos felszíneken kívül a porc alatti csont szerkezete is érintett lehet. Kialakulhatnak megvastagodások, csontüregek. Az ízületben kóros folyadékgyülem halmozódhat fel. Az ízületi tok zsugorodása is előfordulhat. Az ízület peremrészein pedig jellegzetes csontfelrakódások keletkezhetnek, amelyek deformációt okoznak az ízesülő csontvégeken, és tovább feszíthetik az ízületi tokot.

A csípőízületi kopás egy összetett, jellegzetes panaszokat okozó állapot, amelynek két fő típusát különböztetjük meg:

1. Elsődleges (primer) kopás: általában 60 éves kor felett jelentkezik, és tulajdonképpen a korral járó, „normális” kopásos folyamatok eredményeképpen jön létre.

2. Másodlagos (szekunder) kopás: fiatalabb korban is előfordulhat.

Valaminek a következményeképpen alakul ki, például a csípőt érintő baleset, gyulladásos megbetegedés, tumoros megbetegedés, anyagcsere-betegségek, gyermekkori csípőproblémák, fejlődési rendellenességek, rosszul vagy nem kezelt csípőficam lehet az oka.

További hajlamosító tényező lehet a tartós mozgáshiány, a túlsúly vagy a túlzott fizikai igénybevétel.

 

Jellemző tünetek

1. Fájdalom

A csípőkopás esetén jellemző a fájdalom jellegének változása.

• Először „indulási fájdalom” jellemzi. Ez azt jelenti, hogy hosszas nyugalmi helyzet után az első mozdulatok fájdalmasak, majd az ízület bejáratódik, a fájdalom pedig csökken.

• A károsodás előrehaladtával terhelésre jelentkezik a fájdalom, amely aztán nyugalomra enyhül.

• Végül a fájdalom állandósul, és akár az éjszakai pihenést is megzavarhatja.

• Ízületi ropogás is jellemző.

 

Érdekesség, hogy a fájdalom nemcsak a csípőnél, az ízületen belül érezhető, hanem jellemző a lágyékhajlatba, a fartájékra, a comb elülső részébe, de akár még a térdbe is kisugárzó fájdalom.

2. Mozgáskorlátozottság

Az ízület deformációja és a környező lágyrészek rövidülése egyre inkább beszűkíti az ízületi mozgásterjedelmet, ami a hétköznapi élet során is nehézségeket okozhat. Problémás lehet például a zokni felhúzása, a kádba való be-, illetve kiszállás.

3. Sántítás

A sántítás kialakulásában több tényező együttes fennállása játszik szerepet. 

A porcfelszínek kopásával az ízületi rés (a két csontvég közötti távolság) csökken, ezáltal az érintett oldali végtag rövidebb lehet. Emellett az ízületi mozgástartomány csökkenése, valamint a fájdalom is hozzájárulhat a sántítás kialakulásához.

E tényezők együttesen rontják az életminőséget, csökkentik a terhelhetőséget, lassanként lehetetlenné téve a hétköznapi feladatok ellátását is.

A csípőízületi kopás diagnosztizálása

A betegség diagnózisa elsősorban a jellemző tüneteken, az úgynevezett fizikális vizsgálaton és a röntgenleleten alapul. 

 

A csípőízületi kopás kezelése

Az első és legfontosabb a megelőzés: bármi is okozza a csípő porcfelszíneinek pusztulását, nagyon sok lehetőségünk van az állapot megelőzésére. A normális testsúly elérése és megtartása, a rendszeres testmozgás, az aktív, egészséges életmód késleltetheti a káros folyamatokat. Emellett el kell fogadnunk, hogy az artrózis kezelése egy hosszútávú, rendszeres gyógytornát és állandó odafigyelést igénylő feladat, amelynek főszereplői mi magunk vagyunk, mondják a Katona Rehab szakemberei. Ha sikerül a hétköznapi életbe bevezetni az ízület védelmére szánt feladatokat, biztosan számíthatunk a panaszok enyhülésére, illetve a funkciók javulására.

Amennyiben szekunder kopásról van szó, tehát valamilyen ismert betegség váltja ki a porckopást, elengedhetetlen az alapbetegség mihamarabbi kezelése.

Műtéti megoldás: a csípőprotézis

Előrehaladott artrózis esetén az elviselhetetlen fájdalom és mozgáskorlátozottság a csípő műtéti úton, protézissel való pótlásával szüntethető meg. Magyarországon évente mintegy 12-15 000 csípőprotézis-beültetésre kerül sor. A műtét során általában totális csípőízületi endoprotézist (TEP) – csípőprotézist – ültetnek be, tehát mind az ízületi vápát, mind az abba belefekvő combfejet mesterséges alkotókkal pótolják.

Ma már e műtéti típusnál is lehetőség van az úgynevezett minimál invazív technika alkalmazására. Ennek során a kis méretű (10 cm alatti) metszésnek, illetve a lágyrészek (tok, izmok) megkímélésének köszönhetően mind a fájdalom, mind a vérzés mértéke töredéke a hagyományos műtéti technikához képest. Az operációt követően a szakszerű gyógytorna végzésével, illetve a hétköznapokra vonatkozó szabályok betartásával ismét visszanyerhetjük a fájdalommentes mozgás élményét.