Védőoltással a kullancsok ellen

A fertőzött kullancsok vírusokat és baktériumokat is bejuttathatnak a szervezetbe vérszívás közben. Ezek között – az északi féltekén – a kullancs terjesztette enkefalitisz és a Lyme-kór a leggyakoribb humán megbetegedés. A vírusfertőzés beteg állat (tehén, kecske) forralatlan tejének fogyasztása során is bekövetkezhet. A klímaváltozás hatására a vírussal fertőzött kullancsok földrajzilag újabb és újabb területeken, újabb és újabb fajok jelennek meg.

 

Mi a kullancsenkefalitisz?

Vírus okozta idegrendszeri betegség, amely leggyakrabban agyhártyagyulladást, súlyos esetben agyvelőgyulladást és bénulást okoz, maradandó károsodással. A gyógyításhoz antivirális szer (tehát sem gyógyszer, sem antibiotikum) nem áll rendelkezése. 

 

Mik a betegség tünetei?

7–14 napos lappangás után „influenzaszerű” tünetek lépnek fel, hőemelkedéssel, lázzal. Az esetek jelentős hányadában itt megáll a folyamat. A szövődményes formánál pár nap tünetmentesség után ismét láz lép fel változó, egyre súlyosabb idegrendszeri tünetekkel.

Ezek a betegek kórházba kerülnek, a diagnózis felállítása és a tüneti kezelés érdekében. A betegségen átesettek egy részénél idegrendszeri tünetek hosszú távon megmaradnak. A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás halálozása 1-2 százalékra tehető.

 

Miben különbözik a Lyme-kór a kullancsenkefalitisztől? 

Mindenben. Kullancs terjesztette baktérium okozza a megbetegedést, aminek bőr-, ízületi, szív- és idegrendszeri manifesztációja is lehet. Korai szakaszban antibiotikummal gyógyítható. A kullancsenkefalitisz ellen van védőoltás, a Lyme-kór ellen, emberek számára nincs. 

 

Hogy lehet megelőzni a kullancsok által terjesztett fertőzéseket?

Ahol kullancsveszély van, zárt, világos ruházattal (például zokniba tűrt nadrágszárral), riasztószerek használatával és „kullancsvizittel” lehet jelentősen csökkenteni a kockázatot.

A kullancsot kis méretéből adódóan nehéz észrevenni. Már a legapróbb méretű kullancslárvák, nimfák is hordozhatják a kórokozót. A védőoltások hatékony védelmet jelenthetnek a vírus okozta kullancsenkefalitisszel szemben.

 

Mi a teendő, ha kullancs fúródik a bőrbe?

8-10 óra szükséges a fertőzés létrejöttéhez, ezért minél hamarabb el kell távolítani a kullancsot. Ehhez egy csipesz is megfelelő. Krémek, olajok, a kullancs testének nyomkodása, tekerő mozdulatok feleslegesek, sőt növelhetik a fertőzést. A bőrhöz minél közelebb megragadva az állatot, határozott mozdulattal ki kell rántani. Nincs teendő, ha beletörik a feje, az már fertőző anyagot nem tartalmaz, magától ki fog esni.

 

Mikor lehet oltani kullancsenkefalitisz ellen?

Mivel egész évben jellemző a kullancsok aktivitása, az oltási sorozat bármikor elkezdhető, ha egy hónapon belül nem volt kullancscsípés. A védőoltás a Budai Egészségközpontban is elérhető.

 

Mit kell tudnunk a védőoltásról?

A védőoltás az idegrendszeri fertőzést okozó vírusok ellen nyújt védelmet. Kétféle oltóanyag áll rendelkezésre, gyermek- és felnőtt kiszerelésben. Mindkettőben elölt vírus van, tartósítószert egyik sem tartalmaz. A védettséghez oltási sorozat szükséges, amelynek első két adagját 14/28 nap időközzel kell beadatni, ezt követően 14 nap múlva védett az oltott. Ezt 6–12 hónapos, majd 3 és 5 éves emlékeztető oltás követi. Oltóanyagtól függően 50-60 éves kor felett ismét háromévente szükséges egy emlékeztető oltás. A gyorsított séma előnye, hogy az aktuális kullancsszezonra akár 28 nap alatt felállítható a védettség. Elmaradt oltás esetén nem kell a sorozatot újrakezdeni, ott folytatódik, ahol abbamaradt. Helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás előfordulhat az oltást követően.

 

Más oltással is adható?

Igen, egyidőben vagy bármilyen időközzel adható más oltással (például gyermekkori oltásokkal, felnőtteknél hepatitis, HPV, pneumococcus, influenza elleni oltással).

Koronavírus elleni oltóanyag beadása előtt 2 hét kivárás javasolt emlékeztető oltás esetén, ezért az egész oltási sorozatot akkor érdemes elkezdeni, ha legalább 6 hét van a koronavírus elleni vakcina beadásáig.