Melyek a nem kötelező, de ajánlott védőoltások gyermekeink számára?

A gyermekek szervezete sokkal fogékonyabb a fertőzésekre, mint a felnőtteké, ugyanis az immunrendszerük még nem elég erős. Az időben adott védőoltásokkal meg tudjuk óvni őket bizonyos fertőző betegségektől, egyúttal a közösség többi tagjának is védelmet biztosítunk, akik valamilyen okból nem kaptak védőoltást. A nem kötelező védőoltások nem mindenki számára ingyenesek, de a háziorvos által a szülők kérésére felírhatók, beadhatók, és védelmet nyújtanak bizonyos fertőző betegségek és szövődményeik ellen.

Ne féljünk tőlük!

A szülők egy része azt gondolja, a védőoltások beadatásával megbetegíti, megfertőzi gyermekét. Ez természetesen nem igaz, hiszen az oltások többségében valójában nincs semmilyen élő kórokozó, hiába alakul ki láz, valójában csak „átverjük” az immunrendszert, a gyermek nem fertőződik meg semmivel. A védőoltás olyan, mint egy szimulációs hadgyakorlat, amikor elpróbálják az eseményeket, így a baj bekövetkeztekor, az ellenség valódi megjelenésénél már hatékonyabban fog működni a rendszer.

 

A nem kötelező, de ajánlott védőoltások a következők:

• Rotavírus elleni védőoltás

• Járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás

• Influenza elleni védőoltás

• Kullancs által okozott agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) elleni védőoltás

• Bárányhimlő elleni védőoltás

• HPV elleni védőoltás

 

Rotavírus elleni védőoltás

A rotavírusok a csecsemők és kisgyermekek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek egyik leggyakoribb kórokozói közé tartoznak. A nagyfokú fertőzőképesség miatt a vírusok terjedését nehéz megakadályozni, ezért gyermekközösségekben járványos megbetegedéseket okozhatnak. Minél kisebb a gyermek, annál nagyobb a folyadékvesztésből következő kiszáradás veszélye.

A rotavírus ellen kétszeri, szájon át beadható védőoltás szükséges, amely 6 hetes kortól adható be, és a két oltás között 4 hétnek kell eltelnie. Fontos tudni, hogy a vakcina nem adható be láz, hányás és hasmenés esetén, valamint 24 hetesnél nagyobb gyermekek számára. Mellékhatásai a következők lehetnek: étvágytalanság, láz, fáradtság.

 

Járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás

Ez a betegség egy baktérium által alakulhat ki, amely gennyes agyhártyagyulladást, valamint vérmérgezést okozhat, megelőzés vagy megfelelő orvosi beavatkozás hiányában. Főként az 1 éven aluli gyermekeket veszélyezteti, de mindegyik korosztályra veszélyt jelenthet. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, elsősorban zárt közösségben fertőződhetnek vele a gyerekek. Hirtelen jelentkezik, gyors lefolyású és a tünetei nehezen felismerhetők, ezért fontos a megelőzés érdekében a védőoltás beadatása. Magyarországon jelenleg többfajta védőoltás létezik erre, amelyek már 2 hónapos kortól beadhatók.

 

Influenza elleni védőoltás

Az influenza olyan vírusos fertőzés, amely légúti fertőzést, lázat, valamint izomfájdalmat okozhat. Gyermekek esetében komolyabb veszélyt is jelenthet, ugyanis fül- és mellékfül-, tüdőgyulladás, valamint akár asztmatikus tünetek is jelentkezhetnek. Az influenza elleni oltás már 6 hónapos kortól beadható, amelyet javasolt évente megismételni.

 

Kullancs által okozott agyvelőgyulladás elleni védőoltás

Magyarországon léteznek olyan kullancsok, amelyek hordozzák az agyvelőgyulladást okozó kórokozót. A tünetek a fertőzött kullancs csípését követő 7–14 nap között jelentkeznek fejfájás, láz, gyengeség, rossz közérzet tüneteivel, azonban később a fertőzés az idegrendszerre is átterjedhet, amely sok esetben okoz maradandó károsodást.

Viszonylag ritka fertőzés, azonban fertőzöttség esetén nincs gyógymód, ezért érdemes a megelőzés miatt a védőoltás mellett dönteni.

A védőoltás 1 éves kortól adható be és bizonyos időközönként megismétlendő a védettség fenntartása érdekében. A kullancsok tavasszal kezdenek aktívak lenni, ezért érdemes az első oltásokat télen beadatni. A védőoltás mellékhatásai a következők lehetnek: bőrpír, láz, fejfájás.

 

Bárányhimlő elleni védőoltás

A bárányhimlő az egyik leggyakoribb betegség, amelyen a gyermekek nagy része 3 és 10 éves kora között átesik. Ez a betegség cseppfertőzés vagy bárányhimlős beteggel való érintkezés útján kapható el. Alapvetően nem jár komoly megbetegedéssel, azonban bizonyos esetekben súlyos szövődményeket okozhat, például bőrfertőzést, tüdő-, agyhártya- és agyvelőgyulladást.

Amennyiben valaki gyermekkorban nem esett át ezen a betegségen, mindenképp javasolt a védőoltás beadatása, ugyanis a betegség felnőtteknél, valamint várandós kismamák esetén a magzatra nézve is súlyosabb következményekkel járhat. A vakcina 9 hónapos kortól adható be, amely két védőoltást tartalmaz, 6 hetes különbséggel beadva.

Amennyiben a két oltás között a gyermek bárányhimlős lesz, úgy a második oltás kihagyható, azonban 4 hétnél korábban semmiképp sem adható be az emlékeztető oltás.

 

HPV elleni védőoltás

A HPV elleni védőoltás a rosszindulatú daganatok többsége (pl. méhnyakrák) és a nemi szervi szemölcsök kialakulása ellen nyújt védelmet. A kórokozó szexuális úton terjedő betegségeket terjeszt, amelynek több fajtája is ismert. A különböző védőoltások eltérő hatóanyagokat tartalmaznak, így a HPV különböző típusai ellen nyújtanak védelmet. A védőoltások már 9 éves kortól beadhatók. A második adag az elsőt követő 11 hónap, a harmadik a második oltást követő 3 hónap után adható be. A védőoltás általában kevés mellékhatással jár, ilyenek a helyi bőrpír, duzzanat és kis fájdalom.