Egy mosoly megmutatja, veszélyben-e az életünk

Hippokratész, az orvosok atyja elsőként tanulmányozta az agyi katasztrófát és annak hatásait. A görögök, bár koruk népeihez képest igen nagy tudást halmoztak fel, az emberi szervezet működését teljes egészében nem ismerték. Úgy hitték, hogy az ember a természet kegyes és néha könyörtelen játékának része, ezért a szélütést egy váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették, akár egy villámcsapást. Azért is nevezte Hippokratész a szélütést plessónak, amelynek a jelentése erőszakosan megütve, vagy villámcsapás által sújtva. 

Az időszámításunk szerinti második századból származó beszámolókból kitűnik, hogy az orvosok úgy hitték, a szélütés megelőzhetetlen és gyógyíthatatlan. A XVI. században a betegség egy új dimenzióval bővült: a szélütést Isten csapásának vélték, angol megfelelője, a stroke (=csapás) is ebből a korból, az „Isten csapása” kifejezésből származik.

Az európai kultúra mellett az ősi Kínában is sokat foglalkoztak ezen megbetegedéssel, felfogásuk szerint a stroke-hoz hasonló folyamat az emberi szervek mindegyikében előfordulhat – ami igaz is, hiszen a szélütés érrendszeri megbetegedés eredménye, amely a test különböző részeiben hasonló mechanizmussal létrejövő kórállapotokat hozhat létre. 

 

Mi történik az agyi érkatasztrófa során? 

A szélütés az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, amely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. Alapvetően két formája ismert: az agyi infarktus, ami az esetek kb. 80 százalékában fordul elő, ekkor az adott agyterület nem kap elégséges vért a funkciók ellátásához, illetve az agyvérzés, az esetek kb. 20 százalékában, amikor vér lép ki az érpályából, és így roncsolódik az agyállomány. A betegség ellenszerét nem ismerjük, ezért is nagyon fontos a stroke, illetve az ismétlődő stroke-ok megelőzése. Az első szélütés után tízszer nagyobb az esélye egy újabbnak, ami az esetek többségében lényegesen súlyosabb, mint az azt megelőző. 

 

A stroke tünetei

Legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki. Sok szélütést észlelnek délelőtt 8 és 10 óra körül, lényegesen többet, mint az éjjeli órákban. 

 

Az esetek többségében a következő tünetei és előjelei lehetnek: 

• féloldali végtaggyengeség, -bénulás 

• átmeneti látásvesztés az egyik szemen 

• kettős látás, látótérkiesés 

• beszédmegértési zavarok 

• szóformálási nehézségek 

• zavartság, szédülés, fejfájás 

• hirtelen fellépő eszméletvesztés 

 

Ezek a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. 

A szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak, ezért már a szélütés gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni. 

 

Három egyszerű kérés a gyors segítségnyújtás érdekében

Ha azt gyanítjuk, hogy környezetünkben valaki stroke-ot kapott, a következőkre kérjük meg: 

• Mosolyogjon!

• Emelje fel mindkét karját!

• Beszéljen, mondjon egy egyszerű mondatot!

 

Azonnal hívjuk a mentőket és mondjuk el a tüneteket, ha az illetőnek a három kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége van.

 

Azonnali vizsgálatok az Istenhegyi Klinikán

Az idegrendszeri problémák tünetei néha mindennaposak, így nem is jut eszünkbe orvoshoz fordulni velük, pedig ijesztők lehetnek. Azt, hogy mekkora a baj és milyen kezelés segíthet, csak neurológus tudja megállapítani. A betegek többsége a neurológiai problémák esetén számít leginkább a szakorvosi segítségre: az idegrendszerünkből fakadó panaszok nehezen kiismerhetők, gyakran váratlanul törnek ránk és nem kézzelfoghatók. 

A megnyugtató szakorvosi diagnózis és az időben megkezdett terápia gyakran szenved késedelmet, mivel a speciális eszközöket igénylő vizsgálatokra (például CT, MRI) jó néhány intézményben legtöbbször hónapokat kell várnia a betegnek. Az Istenhegyi Klinikán nemcsak gyors és alapos neurológiai kivizsgálás, modern vizsgálatok alapján felállított diagnózis és gondosan megválasztott terápia vár minket a hosszú várólista helyett, hanem akkor is számíthatunk a szakorvosok segítségére, ha pusztán tanácsot szeretnénk kapni.