2021-12-09
A természet és lelkünk egészsége – Tegyünk önmagunkért!
Azt mindannyian érezzük, hogy a természetben lenni jó, bár hideg időben nehezebben mozdulunk ki a fűtött szobából. Mégis érdemes rávennünk magunkat, mert sokféle kedvező hatása van akár egy napi félórás sétának is.
A természettel való szoros kapcsolat sok szempontból van jótékony hatással ránk.
Támogatja a fizikai egészséget:
• csökkenti az elhízást,
• javítja a halálozási mutatókat,
• a fizikai aktivitás növelése jó hatással van a szív- és érrendszer egészségére, a krónikus légúti betegségek gyógyulási folyamataira,
• a mikrobiális sokféleséggel való korai találkozás erősíti az immunrendszert, megelőzi az allergiát.
A természet közelsége hozzájárul különböző mentális zavarok gyógyításához:
• csökkenti a poszttraumás stressz szindrómát,
• mérsékeli a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart,
• hozzájárul a demenciával érintettek magatartási zavarainak mérsékléséhez, gyógyításához,
• a mentális zavarok megelőzésében is fontos szerepet játszik a természettel való gyermekkori kapcsolat.
Kedvező hatással van az emberi pszichére, a mentális funkciókra:
• gyorsítja a stressz utáni regenerációt,
• javítja a hangulatot,
• hozzájárul az idegrendszeri regenerációhoz,
• javítja a figyelmi és kognitív funkciókat.
Erre azért van szükség, mert a becslések szerint a magyar lakosság 15,4 százaléka küzd különböző mentális zavarokkal. Ez 2016-os adat, az azóta ránk köszöntő pandémia pedig nem javított mentális állapotunkon. Az egyik leggyakoribb mentális betegség, a súlyos depresszió társadalomra nehezedő közvetett és közvetlen terhe megközelítőleg a teljes éves gyógyszerkassza nagyságával egyenértékű, évente 362 milliárd forintra tehető.
A súlyos depresszió Magyarországon évente 600-700 ezer főt érint. A betegség miatt évente 41,6 kiesett munkanappal kell számolni betegenként. Magyarországon a különböző mentális betegségekhez köthető direkt és indirekt költségek becsült összege elérte a GDP 3,12 százalékát, több mint 3 milliárd eurót (2015-ös adat).
A súlyos depresszió Magyarországon évente 600-700 ezer főt érint. A betegség miatt évente 41,6 kiesett munkanappal kell számolni betegenként. Magyarországon a különböző mentális betegségekhez köthető direkt és indirekt költségek becsült összege elérte a GDP 3,12 százalékát, több mint 3 milliárd eurót (2015-ös adat).
Receptre írják fel
A természetben eltöltött időt egyre többször javasolják az orvosok a betegeiknek. A skóciai Shetland-szigeteken 2018 októberétől a háziorvosok az egészségbiztosító támogatásával pácienseiknek kiegészítő kúraként receptre írják fel a természeti környezetben eltöltött időt. A felírt kezelések között szerepel a madárles, a heti többszöri kirándulás ajánlott túraútvonalakon, a növény- és állatfajok megfigyelése.
Japánban az 1980-as évektől használják a tudatos jelenlét, a mindfulness gyakorlásával egybekötött erdei séta, az ún. erdőfürdő (sinrin joku) módszerét megelőzési céllal. Az erdőfürdő jótékony hatásairól már mi is írtunk a Hegylakó Magazinban.
Hogyan javítsunk a természettel való kapcsolatunkon?
Akiknek erősebb a természettel való kapcsolatuk, azokat a természetben eltöltött idő is jobban regenerálja, míg akiknél gyengébb ez a kötődés, azoknál kényelmetlenné válhat a természet élménye, bizonytalansággal, félelmekkel járó állapotokat élhetnek át. Retteghetnek például a kullancs- vagy pókcsípéstől, vagy a zord időjárási viszonyoktól, vihartól, villámlástól, de akár egy bőrig ázástól is. Ha úgy érezzük, egy nagyváros lakójaként nem elég erős a kötődésünk a természethez, érdemes energiát fektetnünk abba, hogy tudatosan javítsunk rajta, hiszen csak jól járhatunk vele!
• Töltsünk minél több időt a szabadban. Kezdhetjük ezt akár egy városi sétával is. A lényeg, hogy közben szánjunk időt a gyönyörködésre, illetve a tudatos megfigyelésre is.
• Térképezzük fel a lakóhelyünk közvetlen környezetét, nézzük meg, milyen nagyobb zöldfelületűek találhatók gyalogos távolságon belül.
• Fedezzük fel, milyen mikroélőhelyeket találunk lakóhelyünk közvetlen környezetében (például társasház, vagy panellakás esetén a repedésekből előtörő növények, vagy a sövény és környezetének élővilága).
• Ha van erkélyünk, kertünk, növeljük benne a biodiverzitást, végezzünk megfigyeléseket és teremtsünk élőhelyeket!
• Ezek hiányában akár szobában, ablakpárkányon is kertészkedhetünk, már pár szobanövény is bizonyítottan javítja mind a szobánk levegőjét, mind a közérzetünket!
• Vásároljunk élelmiszert és használati cikkeket olyan forrásból, például a Zöldboltból, ahol a biodiverzitás megőrzése fontos szempont a termesztés során, és a talaj regenerálására is odafigyelnek.
• Gyűjtögessünk! A természetben a különböző vadon növő termések és gyógynövények gyűjtögetése javítja a megfigyelést, és megjutalmaz minket éltető javakkal! Természetesen csak olyasmit gyűjtsünk, amit biztosan be tudunk azonosítani, akár bogyókról, akár gombákról legyen szó, és persze a védett növényekben csak gyönyörködjünk, azokat ne szedjük le!
• Rajzoljunk, fessünk, mintázzunk: a megfigyelést segítik azok a művészeti folyamatok, amelyek során megpróbáljuk az adott dolgot lemásolni. Még akkor is, ha egyébként nem a rajzolás vagy a szobrászkodás az erősségünk, amikor a rajzoláshoz vagy festéshez készülődve ilyen szemmel vizsgálunk egy-egy növényt, termést, levelet, sok újdonságot felfedezhetünk!