Hogyan óvjuk a gyermekek bőrét a leégéstől?

Az emberiség éltető eleme a napfény. Bár abban mindenki egyetért, hogy a káros sugaraktól védeni kell a testünket, abban legalább akkora az egyetértés, hogy rendszeresen szükségünk van napfényre. Hogyan védhetjük magunkat és a gyermekeinket úgy, hogy ne csak a leégést és bőrirritációt kerüljük el, de a vízi élővilágot se veszélyeztessük? 

 

Fokozottan figyeljünk a gyerekekre!

Az emberek gyerekkorukban sok időt tartózkodnak a napon. A lurkók a játék hevében nem foglalkoznak az időjárással, márpedig, ha a dolognak talán nem is lesz azonnali fájdalmas, hólyagos leégés a következménye, később még okozhat bajt, mert az évek során a bőrt ért ártalmak összeadódnak, 15-20 év múlva is aktivizálódhatnak, melanoma (bőrrák) kialakulását indíthatják el a károsodott pigmentsejtek. Ezért fontos már egészen kicsi korban megtanítani a gyerekeket arra, hogy kerüljék a tűző napot, illetve, hogy hogyan védekezhetnek biztonságosan a káros napsugarak ellen.

 

Válasszunk fizikai fényvédőket! 

A különböző naptejekben és napozáshoz ajánlott krémekben fényszűrő anyagokat találunk, amelyek a bőrünk saját védekezési idejét tudják megnövelni, ezáltal óvnak minket az UV-sugarak káros hatásaitól. A fizikai és kémiai fényszűrők közötti legnagyobb különbség az általuk kialakított védelem módjában rejlik. A kémiai fényszűrőket tartalmazó krémek hatóanyagai beszívódnak a bőrbe és ott elnyelik a káros UV-sugarakat, míg a fizikai fényvédők védőréteget képeznek a bőrön, amely visszaveri a bőr felszínéről a sugarakat.

A fizikai fényvédelmet nyújtó készítmények a felkenés után ennek megfelelően azonnal hatnak, és sokkal kevésbé terhelik a bőrt, mint a hagyományos fényvédők – ezeket nem véletlenül kell a napozás előtt minimum fél órával felkenni.

A kémiai fényvédőkben található hatóanyagok közül többről kiderült, hogy az egészségre és a vízi élőlényekre is veszélyesek lehetnek. Hormonrendszert befolyásoló és allergizáló hatásuk is lehet. A korallok elszíntelenedését és pusztulását is okozhatják egyes kémiai fényvédők, ezért ha a következő összetevőket látjuk egy naptej hátulján, inkább tegyük vissza a polcra: oxyben-zone (benzophenone), octinoxate, homosalate, methylbenzylidene camphor.

A fizikai fényvédelemmel ellátott naptejek hatóanyagai ásványi eredetűek, cink-oxid és titán-dioxid néven találhatjuk meg az összetevők között őket. A cink-oxid és a titán-dioxid is fehér por alakban kerül a fényvédő krémekbe, így egyetlen hátrányuk, hogy nyomot hagyhatnak a bőrön és a ruhákon. Napjainkban azonban már több olyan készítményt is megtalálunk a polcokon, amelyek vagy színezettek, és ezért nem annyira feltűnők, illetve könnyebben kenhetők, és már nyom nélkül is biztonságosan megvédenek a napsugarak káros hatásaitól. A Zöldboltban szakértő segítséget kaphatunk a számunkra legmegfelelőbb fényvédő termékek kiválasztásánál.

 

Miért fontos a faktorszám?

Bőrünk saját védelmi rendszerrel van ellátva, és önmagától is próbál ellenállni a leégésnek. Azonban végesek a tartalékai, így egy átlagos (nem érzékeny és nem túl világos bőrű) felnőtt 20-25 percet tud eltölteni direkt napfényben leégés nélkül.

Minden napvédő krémnek van egy Sun Protection Factor (SPF)-száma, 4 és 50 között. Ez azt árulja el nekünk, hogy az adott fényvédő mennyi ideig marad hatékony a bőrön, valójában egy arányszám, amely azt adja meg, hogy az adott termék használatával mennyiszer több időt tölthetünk a napon leégés kockázata nélkül.

Nézzük a gyakorlatban: ha például 10 perc alatt bőrpír jelentkezne bőrünkön, akkor egy 15 SPF-s napkrémmel 10x15 = 150 percig (2,5 óra), egy 5 SPF-s napkrémmel, 10x5 = 50 percig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül. Ez az időtartam azonban nem úgy értendő, hogy a 2,5 óra letelte után kell csak újrakennünk magunkat és újraindul a számláló. Sőt, már a 2,5 óra alatt is szükséges a krémezés ismétlése.

 

Megszívlelendő tanácsok

• Általános használatra a szakértők a „széles spektrumú”, 15-30-as faktorszámú naptejeket ajánlják 2 óránként újrakenni. Ha úszni megyünk vagy megizzadunk, akkor ennél is sűrűbben érdemes krémeznünk magunkat.

• Fontos tudni, hogy a magasabb faktorszám nem feltétlenül jelent nagyságrendekkel fokozottabb védelmet. Egy 15-ös faktorszámú fényvédő 93, míg egy 50 faktoros 99 százalékos védelmet nyújt, ezt nem árt észben tartani. Ne felejtsük el, hogy minél magasabb faktorú a hagyományos fényvédő, annál inkább terhet jelent a bőr számára, illetve annál nagyobb eséllyel hagy fehér nyomot a bőrön a fizikai fényvédő. 

• Magasabb faktorú készítményeknek (30-50) csak tartós napfény esetén, világos és érzékeny bőrű felnőttek és gyerekek esetén, vízpartok mellett, magas hegyekben van értelme. Hétköznap az iroda és az otthon között teljesen felesleges 50-es naptejjel kenegetni az arcunkat. 

• Gyerekeknek és kisbabáknak viszont mindenképpen válasszuk a magasabb faktorszámú és bőrbarát összetevőket, növényi vajakat és olajokat tartalmazó krémeket. Sok natúr összetételű napkrém tartalmaz kakaóvajat, sheavajat vagy kókuszolajat, ezek már magukban is képesek 5-6 faktoros védelmet biztosítani, egy cink-oxidos vagy titán-dioxidos krémben pedig segítik annak hatékonyságát és a bőrt is ápolják. 

• Minden krémezés ellenére a káros UV-sugárzás miatt aranyszabály, hogy délelőtt 11 és délután 4 között nem szabad a tűző napon tartózkodni!