Mikor forduljunk kézsebészhez?

Kezünk épsége és százszázalékos használhatósága a mindennapokban elengedhetetlen, ezért fontos tudnunk, mikor érdemes a kéz problémáival foglalkozó szakorvoshoz fordulnunk. Korábbi sérüléstől, megerőltetéstől vagy épp minden ok nélkül kialakult kéz-, csukló-, könyökpanasz, az ujjak, a kezek deformitásai, mozgás-, érzészavarai mind olyan probléma, amit érdemes kézsebésznek is látnia. A Swiss Prémium Egészségközpont Váci úti rendelőjében dr. Zárai Andrea kézsebészhez tudunk bejelentkezni, akár online is. Bár a beteg kéz összes funkciója nem állítható helyre minden esetben, de egy-egy probléma fennállása esetén a panaszaink meg is szüntethetők. 

 

Gyakori kézsebészeti problémák: pattanó ujj, ujj-, kéz-, csuklóciszták, daganatok, alagútszindrómák, tenyéri hegesedés, tenisz-, golfkönyök, ínhüvelygyulladás, idegsérülések, ízületi gyulladás, kopás, korábbi amputáció után kialakult csonkpanaszok.

 

Nézzük a két leggyakoribb problémát és kezelésüket!

Pattanó ujj:
A betegség a nevét az érzésről kapta, sokan panaszkodnak, hogy pattan az ujjuk, ha markolás után ki akarják nyújtani. Emiatt ezt a bajt az ízületek betegségének gondolják. Rendszerint eleinte csak reggel, a későbbiekben a nap bármely szakában észlelik a jelenséget. Egyes előrehaladott állapotokban rémisztő lehet, ha az ujjunkat hajlítani vagy nyújtani nem tudjuk, nem merjük.

A pattanó ujj rendkívül gyakori betegség. Hátterében vagy az ujjak hajlító inainak helyi megvastagodása, de leggyakrabban az ínhüvelyszájadék hegesedése áll. Azt, hogy az inak mozgás közben a helyükön maradjanak és az ujjak ízületeit gördülékenyen mozgassák, az ínhüvely és az ínhüvelygyűrűk teszik lehetővé, csúszós alagutat képezve. Amennyiben a bejárat bármilyen okból szűkössé válik, az ín erőlködve szuszakolja magát át ezen. Amikor ez sikerül, az pattanó, kellemetlen érzéssel jár.

Hogyan kezelhető?
Kezdetben a helyileg, a tenyér bőrébe masszírozott nemszteroid gyulladáscsökkentő gélek alkalmasak a tünet és a fájdalmak enyhítésére. Amikor a jelenség mindennapossá válik és a napi tevékenységeinket zavarja, műtét javasolt.

 

Alagútszindróma:

Képzeljük el egy alagutat, amelyen sok vonat tud egyszerre áthaladni. Így néz ki a csukló struktúrája is, ahol csontos vályúban kilenc hajlító ín és egy vaskos ideg halad át. Ezt a tenyér felől egy viszonylag vékony szalag fedi le, tökéletes alagutat képezve a benne haladóknak. Természetesen nem csak a csuklón, másutt, könyöknél, alkaron is kialakulhat alagútbetegség. Az anatómiai viszonyok természetesen mások, a lényeg, vagyis az ideg összepréselődése azonban ugyanaz. 

Amennyiben az alagút keresztmetszete bármilyen okból megváltozik, a képletek számára szűkössé válik a hely. Mivel a hajlító inak struktúrájukat tekintve kerekdedek és nem összenyomhatók, az eredetileg szintén kerekded, de lágyabb szövetből álló ideg kénytelen ellaposodni. Ez a azonban nem marad büntetlenül, az ideg keringése, vezetési képessége romlik. A beteg ezt már megérzi, legelőször csak éjjelente, amikor a kézen és az ujjakon vagy akár az egész végtagra kisugárzó fájdalmat, zsibbadást észlel. Az idő előrehaladtával a panaszok nappal is fennmaradnak, tűrhetetlen állapotot előidézve.

Hogyan kezelhető?
Enyhe esetekben a csukló egyenes tartásban való rögzítésével, leginkább éjjelre tépőzáras csuklórögzítő hordásával, ideg-regenerációt segítő vitaminok szedésével, lokális jegeléssel, borogatással, rossz szokások (alvás közben hajlított csukló) megszüntetésével, a régi fajta számítógépegerek anatómiai egérre cserélésével, a csukló-hátrafeszítő gyakorlatok elhagyásával (fekvőtámasz, biciklizés…).

Átmeneti megoldásként a csuklóba adott szteroid tartalmú injekcióval elérhető pár hónapos tünetmentesség, ez azonban hosszú távon a mellékhatásai miatt nem ajánlott. Az igazolt alagútszindróma megoldása műtéti.