2022-10-20

Rejtett betegségek – Így fedezhetjük fel őket időben

Több olyan súlyos betegség is van, amely sokáig tünetmentes, de amikor mégis kiderül, már sokkal nehezebben gyógyítható. Ezek esetében különösen nagy jelentősége van a szűrővizsgálatoknak, amelyek lehetőséget adnak a kezelés mielőbbi elkezdésére.

Vannak olyan elváltozások, betegségek, amelyek hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak, nem okoznak tüneteket, vagy csak alig észlelhető panaszokat váltanak ki. Nem szoktunk jelentőséget tulajdonítani például annak, ha fejfájás, szédülés, hasmenés, székrekedés, fáradékonyság, gyengeség jelentkezik nálunk. Sok, magát egészségesnek tudó érintett ilyenkor egy-egy vény nélkül kapható szerrel enyhíti a kellemetlenségeket, és nem jár utána, mi is állhat azok hátterében.

Esetükben könnyen előfordulhat, hogy egy veszélyes, akár halálos kimenetelű betegség rejtve marad, és csak akkor születik meg a diagnózis, amikor már előrehaladott állapotában nem, vagy csak jóval nehezebben orvosolható. Ezeknek az alattomos betegségeknek a legjobb ellenszere a legalább évenkénti általános orvosi kontroll és a rendelkezésre álló rendszeres szűrővizsgálatok igénybevétele, például a Budai Egészségközpontban.

Magyarországon a kardiovaszkuláris betegségek, például a magas vérnyomás, a stroke-hoz vagy az infarktushoz vezető érelmeszesedés, érszűkület a vezető halálokok közé tartoznak. Ezek veszélyét növeli, hogy hosszú évekig tünetmentesek maradhatnak. Például a magas vérnyomás általában nagyon sokáig nem okoz panaszt, esetleg fejfájás, szédülés előfordulhat, de ezeknek több más oka is lehet.

A vérnyomásproblémák leginkább a rendszeres méréssel, vérnyomásnapló vezetésével derülhetnek ki, amihez egy otthoni mérő is megfelel. Figyelni kell arra, ha a mért értékek tartósan 140/90 Hgmm felett vannak.

A napló eredményeit a háziorvos vagy kardiológus a kontrollvizsgálaton értékeli, ennek megfelelően állítja be a gyógyszerezést. A laboratóriumi rutinvérvizsgálatot is ajánlatos egészségesen is legalább évente egyszer kérni, hiszen sok paraméter változását jelezheti. 

A vastagbéldaganat mindkét nembelieket fenyegeti, különösen a fejlett, iparosodott országokban. Ez egyfajta civilizációs ártalomnak is tekinthető, mivel a rizikóját jelentősen növeli a mozgáshiány, az elhízás, a rostban szegény ételek fogyasztása, a cigarettázás és az alkohol. A vastagbél jóindulatú elváltozásai, a bélpolipok növelik a bélrák kockázatát, de korai szakaszban sem ezek, sem a daganatos elváltozások nem okoznak érzékelhető tüneteket.

Figyelni kell azonban az indokolatlan fogyásra, az ürítési szokások megváltozására, a gyengeségre, a véres széklet megjelenésére vagy hasi fájdalmakra, amelyek vastagbéldaganat jelei is lehetnek. Ennek a daganatos elváltozásnak a kiszűrésére több lépésben kerülhet sor: a legegyszerűbb és legkíméletesebb szűrővizsgálat az enzimes székletvizsgálat, amely a daganatos sejtek által termelt tumor M2-PK nevű enzimet mutatja ki. Gyanús esetben a következő lépés a vastagbéltükrözés, amellyel a kezelés is elkezdődhet, hiszen a felderített kisebb polipok a kolonoszkópia során el is távolíthatók.

4. Tüdőrák