Hogyan előzzük meg a leggyakoribb sportsérüléseket?

Itt a tavasz, sőt, közeleg a nyár, mi pedig kiszabadulunk a természetbe, és élvezzük a kültéri sportolás előnyeit. Ha azonban nem vigyázunk, kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedhetünk, legyen szó kék-zöld foltokról, megrántott bokáról vagy akár egy elesésből adódó csuklócsonttörésről.

 

Nemcsak terepfutás, rollerezés, kerékpározás, gördeszkázás során sérülhetünk meg, hanem az olyan labdajátékok, mint a labdarúgás, a kosár- vagy a kézilabda is veszélyeket hordozhatnak magukban. 

 

Okosan könyököljünk!

 

A végtagi sportsérülések leggyakrabban gyors irányváltáskor és testkontakt esetén fordulnak elő. Ha a csukló befelé hajlításában szerepet játszó izmok vannak túlerőltetve, kialakul az úgynevezett golfkönyök, ami igen fájdalmasan érinti az embert, hiszen a könyök belső felszíne nyomásérzékeny lesz, és már az is igen komoly fájdalmat okoz, ha csak a kézfejünket akarjuk behajlítani, és a tárgyak megfogása sem megy gond nélkül. Ha az alkar feszítő izmait erőltetjük meg, teniszkönyökünk lesz. Ez sem fájdalommentes, hiszen az izom begyullad, és már érintésre is igen érzékeny. Ebben az esetben a fájdalom elsősorban akkor erősödik, ha a kezünket és az ujjainkat hátrafelé feszítjük. 

 

Vegyük komolyan a térdsérüléseket! 

 

A legtöbb térdsérülés az egészséges életmód jegyében történő, szinten tartó sportolás közben alakul ki. A térdünk sokkal sérülékenyebb, mint gondolnánk. Leggyakrabban a térdízületnek az a része sérül meg, amelynek az egyik legfontosabb feladata az ütközés csillapítása. Ha csak kicsi ezen a területen a szakadás, akkor nagyjából egy hónap alatt magától is meggyógyulhat, ha azonban súlyos esettel állunk szemben, hamar műtétre kerülhet a sor. 

A térd sérülései sok esetben több figyelemmel, nyújtással is megelőzhetők lennének, de persze nagyon fontos a rendszeresen végzett mozgás is. A térd esetében a combfeszítő és a combhajlító izmokat célszerű erősíteni. 

 

Esni tudni kell 

 

Amikor megbotlunk, szinte reflexszerűen magunk elé kapjuk a kezünket, hogy az esés erejét tompítsuk. Ezzel azonban azt érjük el, hogy ha a kezünkre esünk, megsérülhet a csuklónk. A leggyakoribb sérülés az esés következtében történő, a hüvelykujj alatti csuklócsont repedése vagy törése, de sűrűn előfordul az ínszalag rándulása is. Fontos, hogy a csukló szempontjából különösen veszélyes sportoknál (ilyenek a küzdősportok, a röplabda, a tollaslabda, a görkorcsolyázás, a gördeszkázás) viseljünk csuklóvédőt. Ha megvan a baj, vizsgáljuk meg, mennyire komoly a sérülés, és sürgősen keressünk fel egy szakorvost. 

Az Istenhegyi Klinika orvosai, asszisztensei akár a csonttörések diagnosztikájához is a legmodernebb technikai feltételekkel rendelkeznek. Az MR- vagy CT-vizsgálatok várakozás nélkül, azonnal megszervezhetők. Szakmailag felkészült stáb dönti el, hogy esetenként milyen beavatkozás szükséges ahhoz, hogy minél előbb felépüljünk. Ha nincs szükség műtétre, a törött csont gyógyulását szakszerűen, konzervatív kezeléssel segítik elő.

 

Így előzzük meg!

 

A törések, részleges szakadások általában gipsz viselésével orvosolhatók, de a szalagszakadások esetén műtéti eljárásra is szükség van. Ebben az esetben akár több hónap is lehet a rehabilitáció. 

A megelőzés tehát tényleg lényeges. A legegyszerűbb, ha a végtagsérülések elkerülése érdekében rögzítőket használunk. A boltokban kapható változatok túlnyomó része gumírozott textilből, neoprénből készül, de egyes esetekben fémsínezettel érik el a megfelelő alátámasztást, rögzítést. A méretezés mind az adaptálható, mind az egyedi méretes rögzítőknél átöleli a felnőtt- és gyermekméreteket. A térd-, csukló- és könyökvédők ára ezer forinttól a több tízezres kategóriáig is terjedhet, az ár mindig a felhasznált anyagok, sínezetek függvénye.