Szeretjük vagy ellenezzük? Légkondi az irodában

Május végén már elkezdődik a jó idő, amikor bekapcsolhatjuk a klímaberendezést a munkahelyünkön, ahol egész nap tartózkodunk. Sok viszonyt elmérgesített már, amikor a kollégák nem tudtak megegyezni arról, hány fokra hűtsék az irodát.

 

A klímaberendezések segítségével télen-nyáron egyenletes hőmérsékletről lehet gondoskodni. A kényelmi eszköznek azonban nem csak előnyei vannak, hiszen nem megfelelő használat esetén gondokat is okozhat.

 

A klíma egészségvédő hatású

A helyiség túl alacsony hőfoka diszkomfortérzést okoz, a túl magas pedig ellankaszt, álmosít. Ugyanakkor, ha a munkahelyen ideális, vagyis 20–25 Celsius-fok közötti a hőmérséklet, az frissít, növelheti a hatékonyságot, az itt dolgozók így a legjobb teljesítményüket nyújthatják. Az ő egészségük védelmét szolgálja az is, hogy a jól beállított, karbantartott légkondicionáló tisztítja a levegőt, nagy hatékonysággal szűri a kültéri levegőben lévő allergéneket, szennyeződéseket, polleneket. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el a klímaberendezés lehetséges káros hatásairól sem.
 

Betegépület-szindróma?

A betegépület-szindróma (sick building syndrome – SBS) jelensége lassan fél évszázada ismert: a zárt, beltéri levegő rossz minősége miatt a huzamosan ott tartózkodóknál kialakuló tünetegyüttest értik alatta a szakemberek. A tünetek között szemviszketés, könnyezés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, száraz és viszkető bőr, krónikus arcüreggyulladás, fejfájás, dekoncentráltság, hányinger, fáradékonyság is előfordulhat, emellett az asztmás tünetek is súlyosbodhatnak. Az SBS-t kiválthatja a nedves, penészes fal, a túl nedves vagy éppen túl száraz levegő és a rosszul beállított, nem megfelelően karbantartott klímaberendezés is. A meleg levegő hűtése páralecsapódással jár, a nedvesség pedig kedvez a mikroorganizmusok, például a baktériumok és a gombák szaporodásának. A legsúlyosabb fertőzés, amit a nem megfelelően karbantartott klíma okozhat, az ún. legionáriusbetegség, amelyet a Legionella pneumophila baktérium okoz, és magas lázzal, tüdőgyulladással jár. 
 

Fagyos hangulat: a klíma egyéb hátrányai

A klímaberendezések általánossá válásának a fogadtatása nem egyértelmű, a telepítésének nemcsak támogatói, hanem ellenzői is vannak. Ezek egyrészt sokallják az üzemeltetés költségét, ami – különösen az energiatakarékosság szükségessége idején – jelentős gazdasági tételnek számít. Másrészt a globális hatásokra, így a környezetszennyezésre, illetve az erősödő üvegházhatásra figyelmeztetnek. A munkahelyi mikrokörnyezet légkörére is hatással lehet a klíma, és nem csak szó szerint: gyakran alakul ki heves vita a dolgozók között azzal kapcsolatban, hogy milyen hőfokra állítsák. Van, aki 18, más 26 fokos helyiségben érzi magát komfortosan, és rossz közérzetre, meghűlésre, mozgásszervi fájdalmakra panaszkodik, ha nem a kívánsága teljesül. Valóban megbetegedést is okozhat, ha nincs megfelelően beállítva a klímaberendezés, például ha közvetlenül valakinek a munkaállomása fölé van elhelyezve, és egyenesen a munkavállalóra áramlik a hideg levegő, abból könnyen lehet meghűlés, hurut, nyaki, vállízületi fájdalom is. Figyelni kell arra is, hogy a levegő páratartalma 60–70 százalék között legyen, mert ha a légkondicionált levegő túl száraz, az légúti panaszokat, nyálkahártya-szárazságot, szemszárazságot, allergiás panaszokat válthat ki.
 

Tanácsok a klíma megfelelő használatára 

• A negatívumok kiküszöbölhetők azzal, ha gondosan választják ki az adott helyiség nagyságának megfelelő teljesítményű készüléket, és szakszerűen szereltetik be, majd rendszeresen karbantartják, tisztíttatják azt. 

• A hőfokot ajánlatos úgy beállítani, hogy a külső hőmérsékletnél mintegy hat-nyolc fokkal legyen hűvösebb a helyiségben, javasolja a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa. 

• Senki felé sem szabad irányítani a klíma fúvókáit, még ha gyors felüdülést is várnánk attól, mert a nyári hőségben átizzadva akár tüdőgyulladást is könnyen kiválthat a hideg légáramlat. 

• Érdemes betartani a fokozatosságot, és legjobb, ha már a munkaidő kezdete előtt lehűtik a levegőt, és utána is csak szakaszosan üzemeltetik a klímaberendezést.