Mit kell tudni az ételallergiáról?

Miért alakul ki az ételallergia?

Mint minden allergiás megbetegedés esetében, itt is nagy szerepe van az öröklődésnek. Általában nem az ételallergiát örököljük, hanem az allergiás hajlamot. Azt, hogy az egészségünkre veszélytelen anyagokat a szervezet tévesen károsnak érzékeli, ezért beindítja a szervezet védekező rendszerét. Az így felszabaduló mediátorok - elsősorban a hisztamin - váltják ki a jellegzetes allergiás tüneteket.

Milyen ételekre lehetünk allergiásak?

Elméletileg bármely ételre kialakulhat allergia. Magyarországon csecsemő- és kisdedkorban tehéntej - allergia, a tyúktojás - allergia, valamint a szója-, és a búzaallergia leggyakoribbak. Itt kell megjegyeznem, hogy a tehéntej és kecsketej között keresztallergia állhat fenn. Későbbi életkorban a nagyon veszélyes mogyoró és tengeri állat allergia léphet be.

Milyen tünetei lehetnek az ételallergiának?
 

Lehet azonnali allergiás reakció, amikor az étel elfogyasztása után akár pár perccel jelentkezhetnek a tünetek. Súlyos allergia esetén a keringés összeomlása, gége bedagadása, asztmás roham jelentkezése a jellemző. Szerencsére ezek a ritkább esetek. Leggyakrabban torok-, bőrviszketés, gombócérzés a garatban, csalánkiütés fordulnak elő, de ételallergia okozhat heves hasi fájdalmat, hányást is. Típusos szénanátha is előfordulhat: vizes orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás. Az úgynevezett késői típusú allergia elsősorban ekcéma formájában jelentkezik. Ilyenkor még nehezebb dolgunk van a diagnózissal, mert az elfogyasztott étel és a tünetek megjelenése között akár több nap is eltelhet.

Hogyan csökkenthetőek ezek a tünetek?

Ismert ételallergiás kerülje az allergizáló ételt. Ha hiba csúszott a diétába, akkor a tüneteinek megfelelő kezelés szükséges, amit mindig előre beszéljen meg a kezelőorvosával, és a megbeszéltekről készüljön írásos feljegyzés, amit a beteg mindig magánál hord. Súlyos tünetek esetén a beteget el kell látni tonogén tartalmú injekcióval, aminek a legkönnyebben kezelhető formája az öninjekciós kiszerelés beadása.

Mikor kell orvoshoz fordulni ételallergia gyanú esetén?

Súlyos allergiás tünet esetén mindenképpen szükséges allergológiai vizsgálat. Ezen kívül minden olyan esetben, amikor az allergiás tünetek valamilyen étel elfogyasztásához köthetők.

Hogyan lehet diagnosztizálni az ételallergiát?

 

Az ételallergia diagnosztikájában a "gold standard" a terhelés-megvonás: ha adom az ételt, van tünete, ha megvonom, nincs. Ezt egyik laboratóriumi vizsgálat sem tudja felülírni. Tájékozódó vizsgálatok vannak: karcolásos bőrteszt, vérből kimutatható specifikus IgE ellenanyag - vizsgálat. Amennyiben mind a klinikai tünetek, mind a laborvizsgálat igazol valamilyen ételallergiát, akkor több allergén esetén lehetőség van az ún. komponens alapú, vagyis az allergén összetevőinek vizsgálatára. Ez abban nyújt segítséget, hogy az allergia fennállásakor mennyire súlyos tünetek várhatóak, mennyire szigorú diétát kell tartani, esetleg hőkezelt formában fogyasztható-e az étel.

A vizsgálat akkor is adhat választ arra, hogy mi okozza az allergiás tüneteket, ha a "hagyományos" specifikus IgE vizsgálat negatív, de a betegnek mégis van tünete az adott étel fogyasztásakor. Erre példa lehet a szójaallergia, amikor az egyik komponens emelkedése nem olyan mértékű, hogy az a specifikus IgE szintet megemelné, de ilyen kis mennyiségben is tud bajt okozni.

Hogyan lehet kezelni az ételallergiát?
 

A legfontosabb a diéta. Mindenképpen javasolt szakemberrel egyeztetni - elsősorban dietetikussal vagy allergológussal -, mert sokszor nem is gondolunk arra, hogy a készen kapható ételekben is jelen lehetnek kis mennyiségben számunkra ártalmas összetevők. Például vannak pékáruk, amelyek tejet tartalmaznak, vagy az étel olyan gyártósoron készült, amin előzőleg mogyorót tartalmazó ételt készítettek. Ma már kötelező minden összetevőt feltüntetni a csomagoláson, tehát ha nagyítóval megyünk vásárolni, akkor jól ki tudjuk szűrni a számunkra ártó összetevőket.

Az étterembe járás engedélyezett egy ételallergiásnak?

Súlyos allergiás reakció esetén nem érdemes kockáztatni. Akinél nagyon kis mennyiségű étel is súlyos allergiás tünetet vált ki, annak az étterem nem tudja garantálni, hogy biztosan allergénmentes az étel, hiszen elegendő a főzéshez használt szerszámok, edények "szennyeződése" is a heves reakció kiváltásához. Enyhébb tünetek esetén is figyelni kell az étlapot, de ha véletlenül allergiás tünetek jelentkeznének, mindig legyen nálunk az allergológus által összeállított sürgősségi csomag.

Mekkora az előfordulási esélye az extrém súlyos ételallergiának?

Szerencsére nagyon ritka. A magyar lakosság maximum 3%-a szenved valamilyen ételallergiában. Közülük kb. 1% a súlyos allergiás.

Hogy néz ki egy ételallergiás roham, és mit kell tenni ilyenkor?

Az úgynevezett anafilaxiás roham nagyon hirtelen alakul ki. A keringés összeomlása miatt ájulás, a gége megduzzadása és a kis hörgők szűkülete miatt fulladás jellemzi. Ha a betegnél van tonogén tartalmú öninjekció, akkor azonnal be kell adni, és ezzel egy időben a mentőket hívni.

Mi a különbség az ételallergia és ételintolerancia között?

Az étel intolerancia a bél betegségei közé sorolható, és másfajta immunreakció jellemzi, mint az ételallergiát. Ilyenkor a károsodott bélszakaszokon olyan ételösszetevők is átjutnak a véráramba, melyeket a szervezet idegennek tekint. Ebben az esetben nem heves, azonnali reakció kialakulása jellemző, hanem krónikus tünetek, melyek elsősorban gyomor-bélrendszeri tüneteket okoznak: haspuffadás, hasi görcsök, hasmenés, székrekedés, de fejfájás, fáradékonyság, alvászavar hátterében is előfordulhat ételintolerancia. Intoleranciának nevezzük a laktózintoleranciát is, amikor a vékonybélből hiányzik a tejcukrot bontó enzim. A vastagbélbe jutó tejcukrot a bélbaktériumok megerjesztik, és ez a folyamat puffadást, hasmenést okoz.