Fehérjéből is megárt a sok!

A fehérjék a testben számos funkciót töltenek be a körmök, a bőr és a haj egészségének megőrzésétől az emésztési folyamatokig, a legnagyobb hangsúlyt azonban manapság a testsúlycsökkentés és az edzés kapcsán kapnak, hiszen az izomépítés alapköveiként a fejlődéshez kellenek. A modern világban azonban gyakran túlzásba visszük a fehérjefogyasztást.

 

Az Institutes of Medicine felmérése szerint a felnőtt férfiaknak naponta átlagosan 56 gramm, míg a nőknek kb. 46 gramm fehérjét kellene fogyasztaniuk. A What we eat in America? című jelentésből kiderül, hogy ennél a mennyiségnél az USA-ban a húsz év feletti férfiak jóval többet, átlagosan 98,9 grammot, a húsz év feletti nők pedig 68 grammot esznek. Ráadásul nemcsak természetes élelmiszerekkel viszünk be sok fehérjét, hanem a mostanság oly divatosnak számító étrend-kiegészítőkkel is felturbózzuk napi táplálkozásunkat.

 

Mi számít étrend-kiegészítőnek?

 

Az OÉTI szerint az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat, vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat.

Ne keverjük össze azonban például a sportolóknak szánt termékekkel (sporttápszerekkel, turmixokkal) vagy a testtömegcsökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú készítményekkel (fogyókúrás porokkal).

 

Figyeljünk a mértékre!
 

Számos vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott fehérjebevitel, túlzott mesterséges fehérjefogyasztás több mellékhatással, akár súlyos szövődménnyel is járhat:

1. Rövidtávon testsúlycsökkenéshez, de hosszútávon – a megnövelt aminosav-bevitel miatt – testsúlynövekedéshez vezethet.

2. Rossz lehelet kialakulását eredményezheti – a szénhidrát csökkentése egy metabolikus állapothoz, ún. ketózishoz vezethet.

3. Kiszáradás alakulhat ki sok fehérje-, illetve kevés folyadékbevitel esetén.

4. Hasi panaszok jelentkezhetnek: puffadás, hányinger, hányás, hasmenés.

5. Az egyik legfontosabb szövődmény a vesekárosodás! A proteint a szervezet felhasználja, ammóniát termel, amely méreganyaggá válik, mely a vizeletben megfelelő mennyiségű folyadékbevitel esetén távozik, de terhelheti a veséket, a már meglévő vesekárosodás romlásához vezethet.

6. Hormonális zavar okozhat. A mesterséges fehérjék fitoösztrogént tartalmazhatnak, mely az ösztrogénhormont utánozza, ezzel endokrin zavart okozva. A szóját tartalmazó mesterséges fehérjék 95%-a genetikailag módosított szója, amely szintén endokrin zavart okozhat.

7. Kialakulhat májgyulladás, májkárosodás.

8. A fehérjeporokban kis mennyiségben nehézfémek találhatók (pl. ólom, arzén), ezek hosszú távú fogyasztás mellett mérgezéshez vezethetnek.

9. Csökkentheti az egyes gyógyszerek felszívódását (pl. a csontritkulás elleni gyógyszerek esetében). Más gyógyszereknek erősíti a mellékhatását, pl. Aszpirin szedése vagy gyulladásgátló terápia mellett fokozza a vérzés kialakulásának veszélyét.

10. A tejsavóproteint tartalmazó fehérjetermékek emelik az étkezés utáni inzulinszinteket, hosszútávon szénhidrátanyagcsere-zavarhoz vezetve.

 

Hogyan számoljuk ki, mennyi elég?

Az ajánlott napi tápanyagbevitel a fehérjefogyasztást tekintve:

Gyerekeknél	1,5 gr /testsúly kg/nap
Tinédzsereknél	1 gr /testsúly kg/nap
Átlag testsúlyú felnőttnek esetében	0,8 gr /testsúly kg/nap
Sportolóknak	1,2-1,4 gr/testsúly kg/nap (állóképességet igénylő sport esetén) 1,6-1,7 gr/testsúly kg/nap (súlyzós edzés, testépítés esetén)

A számos lehetséges mellékhatás és szövődmény miatt a napi szükséges fehérjebevitelt inkább természetes formában próbáljuk megoldani.  

 

Vesebetegek esetében a vesefunkció károsodástól függ az ajánlott napi fehérjebevitel, amelyet a gondozó nefrológus állapít meg, ezt túllépni nem javasolt, illetve a mesterséges fehérjék fogyasztása sem javasolt!