Fejfájás, a mindennapok megkeserítője

Nemzetközi felmérések kimutatták, hogy egy év alatt a lakosság fele, míg élete során a lakosság több mint kilencven százaléka él át fejfájást. Ez azt jelenti, hogy csak egy szerencsés kisebbség nem tudja, milyen ettől a problémától szenvedni. Az is nyilvánvaló, hogy a fejfájások mind az egyén, mind a társadalom számára súlyos terhet jelentenek, hiszen a fejfájással élők életminősége, munkateljesítménye, családi és társas kapcsolatai is megsínylik a fájdalom hatását. Mivel a leggyakoribb fejfájások elsősorban az aktív korúakat érintik, ezért a gazdasági kihatásuk is jelentős: az Európai Unióban a migrén a legköltségesebb neurológiai betegség, amely 2005-ös adatok szerint évente 27 milliárd eurós költséget jelent. Hazánkban csak a migrén miatti munkakiesés költsége akkora, hogy ha ezt az összeget húszezer forintos bankjegyekkel akarnánk kiegyenlíteni, akkor az ehhez szükséges bankjegyköteg kb. háromszor olyan magas lenne, mint a Mátyás-templom tornya.

 

A fejfájás két leggyakoribb típusa

Tenziós fejfájás: enyhe vagy mérsékelten súlyos, általában tompa, szorító vagy sajgó fájdalom, amely a homloktájékon, illetve a két halántékcsont között jelentkezik. Sokan számolnak be ilyenkor abroncsszerűen szorító fájdalomról. Előfordul, hogy a fájdalom a fejről elindulva mintegy csuklyaként lesugárzik a vállakba. Van, akinél a fejfájás már reggel kialakul, másoknál csak akkor jelentkezik, amikor az illetőt munkahelyi, vagy otthoni stresszhatás éri. A fájdalom időszakonként és betegenként is változhat.

 

Migrén: rohamokban jelentkező, súlyos, lüktető, pulzáló, tipikus formájában (de nem mindig) féloldali fejfájás. Olyan erőteljes tünetekkel járhat, hogy az érintett csak arra tud gondolni, hogy egy csendes, sötét helyen lefeküdjön és kivárja a roham végét. Bizonyos esetekben a migrént figyelmeztető előjelek vezetik be, amelyek valamely érzékszervhez kapcsolhatók (például fényfelvillanások, sötét foltok, 

a kar vagy a láb zsibbadása). A migrént gyakran egyéb tünetek is kísérik, például émelygés, hányás, kifejezett fény- és hangérzékenység. Rendkívül kínzó lehet, órákig, esetleg néhány napig tartó munkaképtelenséget okozva.

 

A leggyakoribb panasz a rendelőkben

A Global Burden of Disease tanulmány adatai szerint 2010-ben a tenziós fejfájás volt világszinten a második, a migrén pedig a harmadik leggyakoribb betegség. Magyarországon a migrén körülbelül egymillió embert érint, míg a tenziós fejfájás előfordulási gyakorisága 3,5-4 millióra tehető. 2017-es adatok szerint a migrén felelős az elvesztett egészséges évek több mint két százalékáért: ez több, mint az emlődaganat, a máj- vagy veseelégtelenség, illetve a fertőző betegségek által okozott egészségveszteség. 

Bár a fejfájást tapasztalóknak kevesebb mint a fele fordul orvoshoz, így is a fejfájás az egyik leggyakoribb panasz mind a családorvosi rendelőkben, mind a neurológiai szakambulanciákon. Minél gyakoribb, minél erősebb, illetve minél nehezebben kezelhető, annál nagyobb terhet jelent a mindennapokban, annál nagyobb mértékben rontja az életminőséget. Gondoljunk csak bele, hogy ha valakinek akár csak havi 5-6 nap van erősebb fejfájása, ami a gyógyszerbevétel mellett fekvést vagy pihenést igényel, akkor nem csupán ezeket a napokat teheti tönkre, hanem további jó pár napba is beleszólhat, hiszen a fejfájós napokon el nem végzett feladatokat (a munkahelyi és az otthoni teendőket) valamikor pótolni kell.
 

Forduljon neurológushoz!

A fejfájások kivizsgálását nehezíti, hogy több mint 200 oka lehet, kezdve az időjárás változásra való érzékenységgel, de a túlzott alkoholfogyasztás vagy a megfázás is kiválthatja. Szerencsére ritkán fordul elő, hogy ez súlyos betegség hírnöke lenne, de kétség vagy kérdés esetén célszerű szakorvos segítségét kérni. Akkor is érdemes a Swiss Prémium Egészségközpont neurológiai rendelését felkeresni, ha a fejfájást nem tudjuk jól csillapítani, vagy gyakran tér vissza.