Mit tesz az agyunkkal, ha túl sok sorozatot nézünk?

Néhány évtizede, ha szerettünk egy sorozatot, ki kellett várnunk azt a napot, amikor leadták a tévében. A következő részig legalább egy hét eltelt, és bármennyire is érdekelt a folytatás, nem tudtuk hamarabb megnézni. Manapság egészen máshogy nézünk sorozatokat.

Egyre inkább elterjed az úgynevezett binge watching, vagyis a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt. A streaming szolgáltatók is rájöttek arra, hogy az emberek nem akarnak napokat várni az új részekre, ezért egyre gyakoribb, hogy az egyes évadokat egyben teszik elérhetővé. De mit tesz az aggyal a binge watching? A Budai Egészségközpont szakértőit kérdeztük erről.

Ártalmatlan szórakozás?

Bármilyen meglepő, de a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan szórakozás, mint azt elsőre gondolnánk. Ha rákattanunk egy sorozatra, és az összes szabadidőnkben az új részeket nézzük, az komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra.

Az egyik hatás, a krónikus fáradtság megjelenése nyilvánvaló. A legtöbben a munka és a családi élet után, este kezdenek bele a kedvenc sorozatukba. Az alvástól, a pihenéstől veszik el az időt. És bár jól tudják, hogy le kéne feküdni időben, hiszen holnap korán kell kelni, nem tudják megállni, hogy ne indítsanak el még egy részt.

A sorozatok azt az illúziót keltik, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel, hogy nem rabolnak sok időt, hiszen mit számít az a fél óra vagy 45 perc?! Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat jelent, hogy éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba. Aki rákattan egy sorozatra, napokig, hetekig is kialvatlan lehet.

A felmérések szerint kevesen vannak, akik kibírják, hogy egyszerre csak egy részt nézzenek meg: az egyik legnagyobb streaming szolgáltató, a Netflix adatai szerint előfizetőik 61 százaléka 2-6 részt darál le egyben, ha leül a kedvenc sorozata elé.

Mi történik ilyenkor az aggyal?

Amikor elkezdünk darálni egy sorozatot, az agyunk dopamint termel. Ez történik mindig, ha olyan tevékenységbe kezdünk, ami kellemes a számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe.

Így alakul ki a függőségünk a sorozatoktól, ami lényegét tekintve nem sokban különbözik a drog- vagy a szexfüggéstől. A test nem tesz különbséget az élvezetben. Függhetünk bármely olyan tevékenységtől vagy anyagtól, amelynek következtében az agyunk dopamint termel.

De nem csak a dopamintermelés ösztönöz arra, hogy még több sorozatot nézzünk. Amikor elmerülünk egy másik világban, legyen az egy hosszú regény olvasása vagy egy sorozat, az agyunk a fantáziavilágban szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ezek után nem meglepő, hogy elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben a barátainkhoz, ismerőseinkhez. Álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.

A sorozatok többsége ráadásul úgy készül, hogy egyes részek nyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel, úgynevezett cliffhangerekkel zárulnak. Ezek, mivel nem tudjuk, hogy mi fog történni a kedvenceinkkel, akut stresszhelyzet elé állítják szervezetünket. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat. Itt viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk még egy részt.

Összefügg a depresszióval

Egy-egy hosszabb sorozat befejeztével a nézők a gyászhoz hasonló érzésekről számolnak be. Nehezen engedik el a kedvenc hőseiket, úgy érzik, mintha valóban elvesztettek volna valakit.

Ennél is aggasztóbb, hogy az amerikai Toledo Egyetem kutatása szerint összefüggés van a binge watching és a depresszió között.

Kutatásukban 406 felnőttet kérdeztek meg, akik közül meglepően sokan, 35 százaléknyian állították magukról, hogy szoktak sorozatokat darálni. Miután kikérdezték a résztvevőket a mentális problémáikról, kiderült, hogy a sorozatnézők között jóval magasabb a depresszióval küzdők aránya.

A mértékletesség a kulcs

Mindez persze további kutatásokat igényel, hiszen egyelőre nem tudni, hogy ezek az emberek azért küzdenek depresszióval, szorongásos tünetekkel, mert jellemző rájuk a binge watching, vagy fordítva, a sorozatok darálásával a már meglévő depressziójukat, neurózisukat próbálják enyhíteni, a figyelmüket elterelni.

Egy viszont biztos: a binge watching komoly hatással van az agyunkra. Ezért érdemes minél inkább megacélozva az akaratunkat, tudatosan törekedni arra, hogy ha belekezdünk, egyszerre csak egy-két részt, és ne egy egész évadot nézzünk végig kedvenc sorozatunkból.