A nyári lazaság lenne csak az oka? (STD)

Az ilyen típusú fertőző megbetegedések szexuális érintkezéssel kerülnek át egyik emberből a másikba. Gondot okoz, hogy nagyon sokan tünetmentesek, csak hordozók, és nem is tudnak arról, hogy fertőző betegek. Amennyiben vannak tüneteink, minél hamarabb alaposan ki kell vizsgálni ezek okát, mert bár egyes reklámok akár ezt is sugallhatják, csak a tünetek alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik kórokozó idézi elő a betegséget.

Ne számítsunk arra, hogy a probléma magától megoldódik! A betegség típusától függően a panaszok átmenetileg csökkenhetnek, vagy akár meg is szűnhetnek, de biztosan újra előjönnek, hiszen a fertőzés továbbra is fennáll. Ebben az esetben is igaz, hogy ne halogassuk a kezelést, mert minél később lát minket orvos, annál nehezebb és hosszadalmasabb lesz a terápia.

 

A bőrgyógyász javaslata szerint az lenne a legbiztosabb, ha évente mindenki elvégeztetne egy STD-szűrést, de legalább a partnerváltásoknál mindenképpen szükséges lenne egy teszt. A nők többnyire nőgyógyászt keresnek fel az ilyen jellegű problémával, a férfiak pedig urológust vagy bőrgyógyászt. A nőknek is javasolt azonban bőr- és nemigyógyászati konzultáció. 

 

Ne hagyjuk kezeletlenül!

Mivel az általános szűrés nem elterjedt gyakorlat a mindennapokban, ezért a többség csak akkor kerül orvoshoz, amikor már tünetei vagy szövődményei vannak. Ilyen lehet nőknél a klasszikus „felfázásérzés” vagy a hüvelyi folyás, krónikus alhasi fájdalom és szexuális aktus során érzett fájdalom. Férfiaknál az égő érzés vizeléskor, kipirosodás, szemölcsök megjelenése. A nők gyakran kezelik magukat otthon, így több idő telik el, mire orvoshoz kerülnek, a férfiak ezekben az esetekben gyorsabban kérik szakember tanácsát.

 

Az STD kezeletlenül nagyon komoly szövődményekhez vezet, krónikus gyulladásokat (pl. prosztata- vagy kismedencei gyulladás), nőknél pedig súlyos esetben meddőséget is okozhatnak. Kezelésük általában antibiotikummal vagy vírus elleni készítményekkel történik, ezek olyan szerek, amelyek az immunvédekezést segítik és a vírusok szaporodását gátolják.

 

A HPV-ről napjainkban elég sok szó esik, de nem lehet elégszer ismételni ezeket a fontos információkat, tekintve, hogy az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő betegségről van szó, amelynek több száz fajtáját ismerjük. Alapvetően alacsony és magas rizikófaktorú HPV-ket különböztetünk meg aszerint, hogy mennyire hajlamosak rákot okozni.

Az alacsony rizikófaktorú (pl. a 6-os és a 11-es számú) szemölcsöket okoz, amelyeket mechanikus úton, égetéssel, fagyasztással vagy kondilómaoldattal roncsolva szoktak eltávolítani.

A magas rizikófaktorú HPV méhnyakrákot, a pénisz bőrén kialakuló, illetve akár anális vagy szájüregi rákot is okozhat. A forgalomban lévő oltások a kilenc leggyakoribb HPV ellen nyújtanak védettséget. A páciensnek három oltást kell megkapni 6 hónapon belül.

 

A kezelést követően minden típusú STD esetén nagyon fontos a kontrollvizsgálat, a negatív leletig mindenképpen óvszerrel kell nemi életet élni, vagy kerülni kell a nemi érintkezést.

A betegség természetéből fakadóan nemcsak az érintett felet, hanem a párját is kezelni kell, hogy elkerüljük az oda-vissza fertőződést.