Vigyázzon a májára!

A máj az emberi szervezet legnagyobb mirigye. A máj termeli a koleszterint, amely az epe fontos alkotórésze, tisztítja a beérkező vért, keményítőt tárol, számos létfontosságú fehérjét és alvadási faktort termel, emellett A-, D- és B12-vitaminokat raktároz. A vérből kiszűri a méreganyagokat, a vas- és a rézanyagcserében, illetve a bilirubin-anyagcserében is elsődleges szerepet játszik.

 

Forduljon szakorovoshoz!

A májbetegségek többsége sokáig tünetmentes maradhat, csak az ún. májfunkciós laborértékek emelkedése hívja fel rájuk a figyelmet. Ha tüneteket okoz, kezdetben ezek is jellegtelenek, például gyengeség, hasi diszkomfort, étvágytalanság, hányinger, jobb bordaív alatti fájdalom. Az előrehaladott májbetegségnek típusos tünetei vannak, ezek a sárgaság, haskörfogat-növekedés, a mellkas bőrén csillag alakú értágulatok megjelenése, a tenyér kipirosodása.

A tünetszegénység miatt nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálat, különösen azoknál, akiknek a családban májbetegség előfordult, akik vegyszerekkel dolgoznak vagy májkárosító gyógyszereket szednek.

A hepatológia a máj és az epeutak betegségeivel foglalkozó orvosi szakterület. A gasztroenterológus-hepatológus szakorvos a máj-epeúti betegségek diagnózisát és kezelését, valamint a krónikus májbetegek gondozását végzi.

 

Melyek a leggyakoribb májbetegségek?

1. Zsírmáj

Korunk népbetegsége, napjainkban a májzsugor leggyakoribb kiváltó oka. A nem alkohol okozta zsírmáj leggyakoribb oka az elhízás és a magas vérzsírértékek, de sokszor normális testsúlyú betegeken is előfordul. A májban lerakodott zsír gyulladást, a későbbiekben pedig kötőszövetes átépülést okozhat.

 

2. Alkohol, gyógyszer, vegyszer okozta májkárosodás

A rendszeres alkoholfogyasztáson kívül számos gyógyszer okozhat májkárosodást (például methotrexat, amiodaron, a reumatológiában használatos non-szteroid gyulladáscsökkentők, paracetemol stb.). Tartós gyógyszerszedés esetén érdemes a hepatológus véleményét kikérni.

 

3. Vírus indukálta májgyulladások (hepatitis A, B, C, E)

A hepatitis A és E a leginkább fertőzött ételekkel, szájon át fertőznek, akut májgyulladás tüneteit vagy gyomorrontásszerű panaszokat okoznak, és rendszerint maguktól lezajlanak.

A hepatitis B és C vér útján és szexuális úton terjedő vírus. Jellemző rájuk, hogy krónikus májgyulladást okozva akár 20-30 évig is tünetszegények maradhatnak, sokszor már csak a súlyos májzsugor hívja fel rájuk a figyelmet. A hepatitis B ellen oltással védekezhetünk, a C ellen jelenleg még nem áll rendelkezésünkre oltóanyag. A hepatitis B és C ellen is számos hatékony gyógyszer létezik, amelyeket a hepatológus szakorvos írhat fel.

A hepatitis B- és C-szűrés azoknak ajánlott, akik korábban vért kaptak, tetoválásuk van, az egészségügy területén dolgoznak vagy partnerüket sűrűn váltogatják.

A hepatitis A és B elleni oltásról érdemes az orvossal konzultálni, ha sokat utazunk külföldre vagy a partnerünk hepatitis B-hordozó.

 

4. Autoimmun májbetegségek

Olyan májbetegségek, amelyeknél a szervezetünk a máj bizonyos alkotórészei ellen ellenanyagot termel, amelyek bonyolult immunfolyamatokon keresztül károsítják a májsejteket. Gyakran akut májgyulladás tüneteivel jelentkeznek.

 

5. A máj jó- és rosszindulatú daganatai, cisztás elváltozásai

A májban számos jó- és rosszindulatú daganat is előfordulhat, amelyek lehetnek elsődleges és áttétes daganatok. Az elsődlegesek kialakulását elősegíti a krónikusan fennálló vírusfertőzés és a máj kötőszövetes átépülése. Diagnózisuk sokszor már hasi ultrahang segítségével lehetséges, de gyakran további képalkotó vizsgálatok (CT, MR, PET CT) is szükségessé válnak.

 

6. Ismeretlen eredetű májzsugor

Előfordul, hogy a súlyos májkárosodás hátterében nem találják meg a kiváltó okot. Ez az állapot rendszeres hepatológiai gondozást igényel.

 

7. Egyéb betegségek miatt másodlagosan kialakult májbetegségek

Cukorbetegség, szívelégtelenség, a vékonybél eltávolítása, pajzsmirigyműködési zavar, lisztérzékenység stb. mellett gyakran alakul ki másodlagos májbetegség. Ilyenkor az alapbetegség gondozása mellett a májbetegség rendszeres kontrollja is javasolt.

 

8. Öröklött májbetegségek (Gilbert-szindróma, hemokromatózis, Wilson-kór)

Családi halmozódást mutató májbetegségek. A Gilbert-szindróma egy jóindulatú, enyhe sárgasággal járó betegség, amely általában nem igényel kezelést. A hemokromatózis a vas-, a Wilson-kór a rézanyagcsere zavarával járó, viszonylag ritka, öröklődő májbetegség. A tüneteken kívül a genetikai vizsgálat vezethet a diagnózishoz.

 

9. A máj érellátásának rendellenességei

A májat ellátó erekben előfordulhat rögösödés, elzáródás, amely akut hasi tüneteket okozhat. Diagnózisa ultrahanggal és CT-vel történhet. Fokozott trombóziskészség esetén, illetve fogamzásgátlót szedőknél mindenképpen gondolni kell rá.

 

10. Epeutak betegségei

Az epehólyag vagy az epevezeték kövessége, gyulladása jobb bordaív alatti fájdalmat és májenzimeltéréseket, esetleg sárgaságot okozhat. Az epeutak vizsgálatát hasi ultrahanggal végzik, sokszor sebészeti beavatkozás is szükséges lehet.