A stressz és az allergia

Jan Kiecolt-Graser, az ohiói állami egyetem pszichológusa kifejtette: az allergia komoly probléma, mivel az emberek nagy része szenved tőle. Bár nem életveszélyes baj, de az allergiások gyakran asztmásak is egyben, ez a kombináció pedig halálos is lehet. 
 

A professzor vezette csapat 28 olyan férfi és nő reakcióit vizsgálta, akik már régóta szenvednek szénanáthában és szezonális allergiában olyankor, amikor erős stressznek vannak kitéve, például azért, mert fel kell olvasniuk egy cikket egy magazinból, tartaniuk kell egy tízperces beszédet, vagy matematikai feladatokat kell megoldaniuk fejben. 

A kísérlet alanyainak ki kellett tölteniük néhány tesztet azzal kapcsolatban is, hogy alapvetően aggódó, nyugtalan természetűek-e. A nálunk is ismert bőrszúrásos módszerrel megvizsgálták azt is, hogyan reagálnak az allergénekre. A legerősebb reakciót a nyugtalan alaptermészetűek adták.

Az amerikai pszichológusok éves találkozóján, Bostonban a professzor az előadásában kifejtette: egy közepesen nyugtalan ember bőrén 75 százalékkal volt nagyobb az allergiát jelző folt a stresszt okozó tevékenység után, mint egy stresszmentes helyzetben. A kifejezetten nyugtalan típusúak esetén pedig kétszer akkora volt a folt. Egy nappal később ezek az emberek négyszer érzékenyebben reagáltak a bőrtesztre, mint máskor. De mi állhat ezen eredmények hátterében?

 

Az allergia kialakulásában szerepet játszó tényezők

Az allergia úgynevezett multifaktoriális, vagyis sok tényező hatására kialakuló betegség. Ez azt jelenti, hogy kialakulásában, lefolyásában, a tünetek időszakos kiújulásában vagy megszűnésében több tényező játszik közre. Az allergiás betegség alapját általában veleszületett hajlam (genetikai, biológiai háttér) képezi, amelyre az allergiás betegség családi halmozódása utal. 

Ez a túlérzékenység azonban önmagában még nem vezet törvényszerűen az allergiás tünetek megjelenéséhez. Azt, hogy allergia mikor, milyen formában, azaz milyen allergiás tünetként vagy betegségként, milyen súlyos tünetekkel jelentkezik, egyszeri vagy visszatérő, tartós tüneteket okoz-e, további tényezők együttes hatása határozza meg. 

Az esetek egy részében azonban egyáltalán nem jelentkeznek allergiás tünetek az egyén élete folyamán, annak ellenére, hogy egy esetleges allergiavizsgálat, bőrpróba kimutatja az érzékenységet bizonyos allergénekre. Ezek a további tényezők a környezeti ártalmak, hatások, pszichoszociális tényezők, az allergének aktuális jelenléte és a szervezet aktuális állapota.

 

Mit jelentenek a pszichoszociális tényezők?

Aki saját bőrén tapasztalta az allergiát, ismeri a testi tünetek mellett megjelenő kellemetlen viselkedésbeli változásokat: ingerlékenyebb, feszültebb lesz, álmosnak érzi magát, nehezebben tud koncentrálni. Az allergiás problémákhoz komolyabb pszichés tünetek is társulhatnak: lehangoltság, depresszió, szorongásos zavarok, alvászavar, tartós fájdalomtünetek és fáradtság. Ezek a problémák tovább súlyosbítják az amúgy is kellemetlen allergiás tüneteket és az ezekkel való megbirkózást. 

A nemzetközi, illetve hazai kutatások eredményei is igazolták, hogy az allergiás betegségekhez 20-40 százalékban társulnak pszichés zavarok, enyhébb, átmeneti lelki problémák pedig ennél is nagyobb arányban jelentkezhetnek. 

Dr. Kovács Mónika és munkatársai felmérése szerint, amelyben mintegy 900 allergiást kérdeztek meg, a betegek meglepően magas arányban jelöltek meg pszichés okokat, mint az allergiás tüneteket kiváltó tényezőt (stresszhelyzeteket a betegek 16,4, erős érzelmeket, indulatokat 10,2 százaléka).

Sokan arról is beszámoltak, hogy az allergiás betegség megjelenését megelőzte valamilyen jelentős életesemény, például válás vagy munkahely-változtatás. Az is említésre méltó, hogy a társuló pszichés problémák nemcsak a súlyos rohamokkal, állandó gyógykezeléssel és gyakori kórházi kezelésekkel járó allergiás betegségekben (pl. asztmában) gyakoriak, hanem az olykor igen makacs és kellemetlen szénanáthás, ekcémás, ételallergiás panaszok esetében is. 

Különösen az olyan esetekben, ha az allergia a megfelelő antiallergiás kezelés ellenére sem javul megfelelően, vagy ha az allergiás háttér tisztázásában vannak gondok, nem sikerül az allergiát okozó tényezőt kimutatni. Ez leggyakrabban bizonytalan eredetű étel-, gyógyszer-, bőrgyógyászati allergiás panaszok esetében fordul elő.

 

Milyen előnyökkel jár a pszichés háttértényezők felismerése és kezelése?

Az allergiás betegséghez társuló pszichés problémák felismerése és megfelelő kezelése a pszichés tünetek – pl. szorongás, feszültség, depresszió, alvászavar stb. – csökkentésén keresztül közvetve, illetve közvetlenül is kedvező hatást gyakorol az allergiás tünetek súlyosságára, gyakoriságára. Ezáltal – bár nem helyettesítheti a megfelelő allergiás kezelést – csökkentheti a szükséges antiallergiás gyógyszerek mennyiségét.  

Másrészt abban is segít, hogy az allergiás betegek könnyebben megbirkózzanak azokkal a kellemetlenségekkel, amelyeket az allergia – a testi tüneteken kívül – az általános közérzetben, a mindennapi életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben okoz. 

Harmadrészt fontos szerepe van az allergiás betegségek kialakulásának vagy rosszabbodásának, illetve az esetleges szövődményeknek a megelőzésében. A pszichés problémák feltárása nemcsak felnőttkorban, a már fennálló allergia esetén fontos, hanem gyermekkorban is, amikor még megelőzhető vagy csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a veleszületett hajlam talaján tényleges allergiás betegség alakuljon ki.