Hidegen vagy melegen – borivási kisokos Figyelem, 18 éven felülieknek szóló tartalom!

Mostani cikkünkben szeretnénk egy kis segítséget nyújtani a minőségi borok fogyasztásához, ezért megnézzük, hogy az egyes borfajták milyen hőfokon fogyasztva adják ki legjobban zamatukat, és melyiket milyen étellel párosítva kapjuk a legfinomabb gasztroélményt.

Alkoholfok

Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél édesebb a bor, annál hidegebben szervírozva hozza ki a legjobban az ízét, de az alkoholfok, azaz a testesség is befolyásolja a szervírozás ideális hőfokát.  Nézzük meg, ez mit is jelent:

 

Könnyű:

A 12,5 százalék vagy annál kisebb alkoholtartalmú borok, amelyek inkább fehérborok szoktak lenni, mint például az Irsai Olivér, fogyasztáskor üde, könnyed, friss ízélményt adnak, illatuk gyümölcsös, virágos, fűszeres. Főleg a mindennapok minőségi borai kerülnek ki ebből a kategóriából.

Közepes:

12,5 - 13,5 százalék közötti alkoholtartalmúak, ilyen a rozék nagy része, és a fehérborok közül  a szürkebarát vagy a sauvignon blanc. Kerekebb, teltebb ízvilágúak, közepesen érett gyümölcsös és összetettebb illatviláguk van, gyakran hordóban érlelik őket. Sokszor kínálják nagyobb étkezés, például vacsora mellé.

Testes:

A 13,5 vagy 14 százalék feletti alkoholtartalom mellett a megfelelő mértékű savkészlettel kiegészítve nyújt igazi élvezeti értéket. Ezek a borok hosszabb élettartamúak, mély színárnyalatúak, és minden esetben hordós érlelésűek. Bár leginkább a vörösborokra, mint a merlot, a cabernet sauvignon és a cabernet franc jellemző a magasabb alkoholszint, a fehérborok közül a chardonnay is lehet testes.

Édes – száraz

A borok esetében az édes ellentéteként nem sós vagy savanyú, hanem a száraz jelzővel illetik az egyes fajtákat, ami az elfogyasztás után a szájpadláson, a szájban kialakuló egyfajta szárazságérzetre utal.

Azonban eredetileg a magyar nyelvben mást jelentett a száraz bor, és csak a külföldi példák (mint a német trocken, a francia sec, az olasz secco, a spanyol seco vagy az angol dry) mintájára kezdték el a kevésbé édes fajtákra alkalmazni.

A Magyar Nyelvőr 1951-ben kiadott 75. számának 128. oldalán, a száraz-kocsma, -bor címszó alatt Prohászka János: Kalandozás a vendéglátóipar szavainak világában fejezetében ezt írja:

„A száraz korcsmában a boron kívül egyáltalában semmi mást nem lehetett kapni, s ez is a falu bora, volt, nem a földesúré. A falu ugyanis a földesúr borának kötelező kimérése, korcsmálása alól száraz kocsmapénz fizetésével megváltotta magát. A kivetett, de el nem fogyasztott bor neve: száraz bor, száraz kocsmabor (Csefkó: Szállóigék 54).”
 

Nézzük meg, hogy bizonyos borfajták ízvilága hol helyezkedik el az szárazság/édesség szerint:

 

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen bort válasszunk, a Hegyvidék kártyát is elfogadó borszaküzletekben segítenek nekünk az alkalomhoz és ízlésünkhöz legjobban illő nedű kiválasztásában.

A cikk tartalma kizárólag a mértékletes és felelős alkoholfogyasztás mellett szól!