Mr. Fool, a nagy csavargó – egy bronzkutya kalandjai

Hetven évvel ezelőtt honfitársaink közül sokan abban reménykedtek, hogy véget érnek a megpróbáltatásaik, és a világháborús esztendők után nyugodtabb mederben folyhat az életük. Csakhogy Magyarország a háború lezárása után a Szovjetunió érdekszférájába került. Az ország új urai elszántan arra törekedtek, hogy gyökeresen felforgassanak mindent, és eltüntessék a régi rend emlékeit.

A magyar történelmi nagyságokat, királyainkat, vezető politikusainkat, európai jelentőségű főpapjainkat bemutató szobrok nagyon hamar a kulturális tisztogatások célkeresztjébe kerültek. Az egyik ilyen intézkedésük kárvallottja a Hegyvidék volt. Megfosztottak minket egy aranyos, a felnőttek és gyerekek körében egyaránt népszerű szobortól.

 

A kórház kutyája

1938 tavaszán új szobrot avattak fel a Szent János Kórház előtt. Maugsch Gyula egy gyönyörű német dogot használt modellként. Az alkotó sokoldalú, tehetséges művész volt. Festményei, érmei és szobrai is népszerűek a gyűjtők között. Alkotásai ma is megtalálhatók a Városligetben.

A művészettörténészek kiderítették, hogy a napjainkban Figyelő kutya nevet viselő alkotást dr. Némethy Károly minisztériumi osztálytanácsos, főrendiházi tag kedvenc ebéről mintázták meg. 1952-ben a hatóságoknak valószínűleg nem a kutyával volt bajuk, inkább egykori gazdája vívta ki nemtetszésüket.

Ez azért is furcsa, mert Némethy Károly 1941-ben elhunyt, így nem igazán lehetett semmilyen háborús szörnyűség elkövetésével megvádolni. Persze az ötvenes években már az is bűnnek számított, ha valaki a második világháború előtt az akkori államapparátus tagja volt. A kutyát leszedték budai talpazatáról.

Ha valódi kutyus lett volna, akkor most bizonyára nagyon megrémül: mi lesz vele? Összetörik apró darabokra? Beolvasztják, hogy a fémből egy újabb Sztálin-szobrot öntsenek?

Szerencsére nem ez történt: teherautóra rakták, és kezdődhetett a nagy utazás, amelynek végén a Duna túlpartján talált új otthonra, ahol gyorsan megszerették az ott élők. 

Egy lelkiismeretes közszolga

Némethy Károly egy életen át szolgálta a magyar államot. A debreceni református lelkész fia a szülővárosában végezte el az egyetemet. A jogi doktorátust már Budapesten szerezte meg, és 1885-ben lett közalkalmazott. A Magyar Királyi Belügyminisztériumban dolgozott fogalmazógyakornokként. A századfordulón már a legjobb szakemberek között tartották számon. Számos, a kívülállók számára meglehetősen unalmasnak tűnő, ám az államigazgatás szempontjából nagyon is fontos munkában vett részt. 

Segített előkészíteni a közigazgatási bíróságokról, a községek neveiről és az állami eljárások leegyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatokat. Nagy érdeklődést tanúsított a közegészségügy kérdései iránt. Közreműködött a betegápolás költségeinek fedezéséről, a községi törzskönyvbizottságokról és az állami gyermekmenhelyekről rendelkező jogszabályok megalkotásában is.

 

A felsőház politikusa

Némethy Károly pályafutása a Belügyminisztériumban 1918 őszéig tartott. Abban az évben jelentős elismerésben részesült: a Magyar Királyság főrendiházának tagja lett. A két világháború között is a magyar politikai elit tagjaként tevékenykedett, 1927-től kezdve ott ült a felsőházban.

A felsőház 1926-ban kezdett el működni. Előtte felmerült annak a lehetősége, hogy helyreállítják a Habsburg-korszakban működő régi főrendiházat. A közvélemény azonban nem támogatta ezt, mert sokan úgy vélték, hogy az arisztokraták inkább az összeomlott birodalomhoz hűségesek, és nem az új magyar államhoz. A hazai törvényhozás 1945-ig a klasszikus, kétkamarás rendszert alkalmazta.

Némethy Károly tekintélyes szakmai pályafutása alapján lett e rangos testület tagja. A nevét sokan azonban már jóval korábban megismerték, mivel rengeteg szakcikke jelent meg a Magyar Közigazgatás című folyóiratban. 

 

Csillog, mert sokan szeretik

A történelemtudományra még nagy feladat vár, és ez nem más, mint annak a kiderítése, hogyan is hívták egészen pontosan a napjainkban az Izabella és a Hutyra Ferenc utca sarkán, egy névtelen téren álló szobor modelljét. A feljegyzéseket böngészve két elnevezés ötlik a szemünkbe. Van, aki úgy véli, hogy Maugsch Gyula egy Faoul nevű német dogról mintázta a Szent János Kórház elé szánt szobrot, míg mások szerint dr. Némethy Károlynak dán dogja volt, aki a dr. Fool névre hallgatott.

A bronzállat mostani lakóhelye nagyon megváltozott az elmúlt évtizedek során. Többször is cserélték a talpazatát, és valami oknál fogva hol erre, hol arra fordították. Napjainkban az árnyas fák között álló kutyát kerítés veszi körbe, és erre a pihenőhelyre rajta kívül egyetlen más kutyus sem mehet be.

Ha megnézzük Mr. Foolt (vagy Faoul uraságot), akkor feltűnő, milyen szépen csillog. Ennek az az oka, hogy a kisgyermekek egymást követő nemzedékei örömmel simogatják ezt az erőteljes felépítésű állatot, így, ha rávetülnek a nap sugarai, olyan csodásan ragyog, mintha színaranyból volna.