Egy hős az Istenhegyről – Az életeket mentő Tüdős Klára

Az Istenhegyi út 92. előtt érdemes megállni, és egy pillantást vetni az épület falát díszítő emléktáblára. Három évvel ezelőtt már részletesebben foglalkoztunk e ház lakójával, Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel. E kiváló jogász erős igazságérzetétől vezéreltetve a második világháború alatt több üldözöttön segített.

A tevékenysége során mindvégig számíthatott bátor feleségére, Tüdős Klárára. A két világháború közötti Magyarország hírességei közé tartozó házaspár ugyanis dacolt az igazságtalansággal, és az üldöztetéstől, a börtöntől, sőt az esetleges halálos ítélettől sem megriadva a lelkiismerete szavára hallgatott.

 

Tehetség és bátorság

Tüdős Klára 1895-ben született, Debrecenben. Tehetős és ismert családból származott. Felmenői között találhatunk református püspököket, ügyvédeket és országgyűlési képviselőket. A szabadelvű család a lehető legjobb oktatásban akarta részesíteni a kis Klárit, ezért beíratták a református Dóczy Gimnáziumba.

Az intézményben erős hazafias neveltetésben részesült, és arra biztatták, hogy kompromisszumok megkötése nélkül, az elveihez ragaszkodva járja a maga útját. A református közösség szellemisége élete végéig elkísérte. Gazdag úri kisasszonyként nyitva állt előtte a nagyvilág. Három évre külföldre mehetett, hogy Londonban, illetve Svájcban a legnevesebb magánintézetekben tanuljon. Csakhogy 1914-ben kitört az első világháború.

Tüdős Klára dönthetett volna úgy, hogy ekkor is éli az úri kisasszonykák felhőtlen, biztonságos hétköznapjait. Ám 1915-ben egyenruhába bújt, és hadiápolóként honvédelmi szolgálatot vállalt.

Lembergben ápolta a sebesülteket, a megbetegedett honvédokat. Ez a város, a mai Lviv akkoriban az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Az ott átélt szörnyűségek nem törték meg, hanem megedzették és még erősebbé tették a hitét.

A hadiápolói szolgálatot követően visszatért Budapestre. Tanulni kezdett az Iparművészeti Főiskolán. Nem csupán a ruhák és a jelmezek tervezése érdekelte, hanem egyre többet foglalkozott a magyar nemzet múltjával és néprajzával. Úgy döntött, hogy a Királyi Magyar Tudományegyetemen fog néprajzot tanulni. A régi jó világ azonban már nem sokáig létezett. Hamarosan súlyos pofonokat kapott a sorstól.

 

Új világ – új kihívások

1918-ban Klára a hazafias budapesti társaság ismert és népszerű alakjának számított. Nem csupán a korszak népszerű társastáncait sajátította el, de a magyar népzenét és néptáncokat is. Többször is fellépett jótékonysági rendezvényeken a táncaival. Ezekre a rendezvényekre nagy szükség volt, mert Magyarország elveszítette a világháborút, és a birodalom darabokra hullott.

Ráadásul meghalt Klára édesapja. Ez annyira feldúlta, hogy engedett családja könyörgésének, és hozzáment feleségül az ugyancsak debreceni Szunyogh Rudolf huszártiszthez. A rokonság azt remélte, hogy a földbirtokos férj a háborút követő időszakban is gondoskodni tud Kláráról.

Csakhogy a románok lerohanták az Érmelléket, így odaveszett az új család földbirtoka. Klárának a férjével együtt nulláról kellett mindent újrakezdeni. Mást talán megtörtek volna a nehézségek, de a fiatal anya – 1921-ben született meg Judit lányuk – járta a maga útját. Az operaházban kezdett el dolgozni, és hamarosan már nem csak jelmezeket tervezhetett. Annak idején a magyaros stílusú díszruhákra akkor figyelt fel, amikor egy háborús rendezvény után megbarátkozott Blaha Lujzával.

A korszak ünnepelt sztárja ajándékozta meg egy elegáns magyaros ruhával. Ez az ajándék a következő évtizedekben nagy hasznára vált, mivel az úri társaság mind több tagja kezdett el történelmi ihletésű ünnepi öltözéket hordani.

 

Az igazi szerelem

1928-ban elvált Szunyogh Rudolftól, és egy teljes évtizeden át – e korszakban nem jellemző módon – önálló munkával tartotta el magát és a lányát. Saját divatszalont nyitott, ahol paraszthímzéssel díszített magyaros ruhákat árult. Visszatérő vásárlója volt Purgly Magdolna, Horthy Miklós kormányzó felesége. 

Klára 43 évesen találta meg élete szerelmét. Igent mondott, amikor Zsindely Ferenc megkérte a kezét. Ezt követően költöztek ide, a Hegyvidékre. Sokoldalú érdeklődését mutatja, hogy megtanult színdarabokat és balettszüzséket írni, oktatást szervezett, majd 1943-ban leforgatta a saját mozifilmjét. A Fény és árnyék stáblistáján nemcsak rendezőként, de forgatókönyvíróként, jelmeztervezőként és producerként is ott szerepelt Klára neve.

Két évvel később ismét szükség volt a bátorságára. Az Istenhegyi úton közel száz üldözött zsidót mentett meg a férjével. A helyzetük azonban a világháborút követően sem javult. A férjével együtt kitelepítették, és eltiltották a vallásos önkéntesi munkától is. 1963-ig nagy szegénységben éltek. Élete utolsó évtizedeit a református gyülekezetnek szentelte, 1980 tavaszán hunyt el. 2001-ben Jeruzsálemből jött a hír, hogy Tüdős Klára megkapta a Világ Igaza címet, amiért megvédte és mentette az üldözötteket.