Csillag-völgy meglepő és pikáns titkai

A 19. század első felében nem csupán a nemzeti újjászületés és a reformok gondolata hozta lázba a magyar vezető rétegeket; a haladó polgárokat valamint a jövőbe tekintő nemeseket. Lassan, de biztosan megváltozott az emberek világszemlélete is. A gazdag budai polgárok szerettek volna minél több időt tölteni a természet ölelésében és erre éppen a mai Hegyvidék nyújtotta a legkiválóbb lehetőséget. 

Kezdetben azonban komoly ellenállásba ütközött annak a puszta gondolata is, hogy valaki kitelepedjen a zöldbe. Anno Pest vezetői még Széchenyi Istvánnal is vitába szálltak, amikor a haladó gondolkodásáról ismert reformer közelebb akarta vinni a nagyváros polgárait a természethez. Szerencsére nem sokáig tartotta magát az a nézet, amely szerint az erdőnek és a házaknak nem szabad keveredniük. A friss levegőre és zavartalan napfényre vágyó budai polgárok a Svábhegyen és Zugligetben vásároltak maguknak telket, ahol aztán elegáns nyaralókat, majd villákat építettek.

 

Kocsma állt a völgyben

A mai Csillag-völgy nem az égbolt egyik ragyogó fénypontjáról, hanem a végében álló, vendéglőként is működő kocsmáról kapta a nevét. Az eredetileg a német Zum Stern nevet viselő fogadó a mai Béla király út 42. helyén működött.

A környező földek az 1700-as évek eleje óta itt élő Heinrich család kezében voltak. Felmenőjük, Gáspár szegény kereskedősegédként érkezett Budára. Száz évvel később a tehetséges és szorgalmas család jelentős vagyonra tett szert. Megvásárolták a Csillag-völgyben a termőföldeket. A csillag név Heinrich Ferenc kapcsán bukkant fel. Az ő budai házát a Kék Csillagról nevezték el.

Nagyon tanulságos a Heinrich család sorsa. Az egykori bolti eladó leszármazottai bekerültek a budai elit soraiba. Heinrich Ödön az 1848-as szabadságharcot követően már egyetemre járt, jogot végzett, és magas beosztást töltött be a budai tanácsházán. A családja bérbe vehető házakból épített üdülőtelepet.

 

Diogenész a Csillag-völgyben

A kortársai nem igazán tudtak mit kezdeni Ödönnel. A tehetséges szakember különc módjára viselkedett. Ismerősei hamarosan már csak Diogenész becenévvel illették. Ebben komoly szerepet játszott egy ezerakós hordó.

Ez a keményfából ácsolt edény nemcsak a bor tárolására kiválóan alkalmas, de olyan nagy volt, mint egy kisebb szoba. A környékbeliek azért járhattak a csodájára, mert a hordó felkerült Ödön új emeletes házának legtetejére. Mivel pedig az akkori művelt emberek jól ismerték az ókor történelmét, pontosan tudták, hogy a híres bölcs, Diogenész lakott egy hordóban. Innen ered Ödön tréfás, új neve.

A rossznyelvek szerint ez a jó kedélyű férfi nemcsak tárolta a jó bort, hanem szívesen itta is. Ha egy picit többet fogyasztott volna a kelleténél, akkor felmászott a hordótoronyba, és onnan kiabált vagy énekelt.

 

Zabolátlan, forró vér

Ödön egyébként is heves vérmérsékletű férfiúnak számított. A sors azonban kegyetlenül elbánt a családdal, mert egymás után mind a két felesége belehalt a szülésbe. A második tragédiát követően többé már nem nősült meg, viszont elcsábította a házvezetőnőjét. Később felnőtt leányai megelégelték özvegy édesapjuk „erkölcstelen” életmódját. A házvezetőnő, Rátgéber Adél halála után ravaszul egy rendkívül csúnya hölgyet vettek fel az apjuk mellé. A lányok módszere nem vált be, ez a hölgy is két gyermeket szült Ödönnek.

 

Viharok után újjászületés

A család élelmes leszármazottjai pénzért mutogatták a hordót és a házat. Egy ideig itt működött a Szép Svájciné fogadó is. 1868 májusában a Csillag-völgyben tartott majálist a Budapesti Munkásegylet. A híres író, Jókai Mór is részt vett az ünnepségen, amit az egylet tagjai egy dallal háláltak meg.

A környék a múlt század húszas éveiben elvesztette az addigi népszerűségét. A szörnyű világégést követően a világháború földönfutói kerültek be a szegénylakásokba. Két évtizeddel később pedig szétszedték a hírneves hordót, amiben aztán – a megfelelő munkálatok elvégzése után – Budaörsön újra bort tároltak.

A Csillagvölgyi út ma már újra nagy népszerűségnek örvend. Az itteni házakat, lakásokat úgy hirdetik, hogy az ember errefelé madár dalára ébred, a zöld erdők susogását hallhatja, és itt lakni felér egy végtelen nyaralással. A Normafa és a Széchenyi-hegy közelsége garantálja a kiváló levegőt.