Budapest első digitális helytörténeti sétája a Hegyvidéken

Az utóbbi időkben a Hegyvidéki Önkormányzat több fontos és látványos projektet mutatott be a Böszörményi út környékén, miután a Hegyvidék főutcája címmel pályázott a fővárosi TÉR-KÖZ városrehabilitációs programra. Ennek keretében adták át tavaly a Hollósy Simon utcában reformkori tematikával megújult játszóteret, amelyet mi is bemutattuk két cikkel is (ITT és ITT), továbbá az önkormányzati tulajdonban lévő üzletek portáljainak felújítása is elkezdődött. Ehhez a Hegyvidék főutcája programhoz kapcsolódik a digitális helytörténeti séta is, amely egy igen különleges fejlesztés, tekintve, hogy tulajdonképpen Budapest első ilyen sétája. 
 

A mai rohanó világban természetes, hogy az egyre zsúfoltabb utcákon igen nehéz nagy méretű és sok információt tartalmazó táblákat elhelyezni, továbbá az is, hogy a fiatalokat inkább a digitális tartalmak kötik le. Nem véletlen, hogy a reformkori játszótéren is a helytörténeti tablók mellett QR-kóddal további érdekes tartalmakat, videókat és képeket lehet megtekinteni. Ehhez kapcsolódóan alakult ki egy egészen új elgondolás a Böszörményi úton, hogy legyen egy olyan helytörténeti séta, amit egyedül is be lehet járni, és ami mögött digitális tartalmak vannak.

A digitális sétának tizenegy megállója van, ahol oszlopokra helyezett QR-kódok beolvasásával, okostelefonunk segítségével ismerhetjük meg az adott helyszínre vonatkozó információkat, illetve ha nincs okoseszközünk, a Királyhágó téren és a Városháza téren elhelyezett nagy méretű digitális kijelzőkön is megtekinthetjük az összes kapcsolódó képi és szöveges dokumentumot. A helytörténeti séta a Királyhágó tértől az Apor Vilmos térig tart, de a MOMkultnál is van egy megálló. Ezenkívül otthonról is megtekinthető, mivel a https://foutca.hegyvidek.hu/ oldalon a reformkori játszótér és az üzletkereső mellett a digitális helytörténeti séta is megnézhető.

A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény munkatársai egy több mint 120 érdekességet tartalmazó adatbázist hoztak létre, amiben öt kategória alapján szűkíthetők az információk. A kategóriák a „személyek”, az „épületek”, az „érdekes üzletek”, az „érdekes objektumok” és az „így éltek szüleink, nagyszüleink”, így nemcsak a helyszín, hanem a helytörténeti jelentősége alapján is rendezhetők az érdekességek.

A séta során egy-egy megállóra kattintva az érdeklődő megtekintheti az értékesebb épületek és emberek (írók, művészek, tudósok, sportolók, közéleti személyisek stb.), emlékművek, szobrok, az egykori híres vendéglátóhelyek és üzletek, illetve más érdekes, az adott helyszínhez kapcsolódó történetek leírásait, kapcsolódó illusztrációkkal és a kerületi kötődés külön bemutatásával.

Ilyen érdekes történet a Királyhágó téren egykor álló vándorcirkusz vagy a református templom épülete, amely egykor a híres Claridge vendéglő volt, de az is igazi kuriózum, hogy egykor híd is állt a Böszörményi úton, vagy hogy ugyanitt Puskás Öcsi is többször felkereste a Teniszke büfét.

Jó néhány híresség is kapcsolódik a Hegyvidék főutcájához és környékéhez, ilyen a már említett Puskás Ferenc focista, Nemes Nagy Ágnes író, Szerdahelyi János zeneszerző, Tárnok Lajos cukrász, Saáry Éva fényképész, Süss Nándor, a MOM alapítója, Papp László ökölvívó, Pásztor János szobrász, Örkény István író, Raskó Géza színész, Kodolányi János író, Kövecses Béla énekes, Glatz Oszkár festő és még sorolhatnánk. 

Természetesen rengeteg kiemelkedő épületet is bemutatnak a helytörténeti sétán, így az egyik legikonikusabbat, a Böszörményi út 13-15. szám alatt álló, Öröklakás udvar feliratú, ötemeletes historizáló épületegyüttest is. A helytörténeti sétán ez olvasható az érintett házról:

„Ezt a Házszövetkezet megrendelésére a Tégla Házépítő és Telekvásárló Rt. Műszaki Osztálya építtette 1931–1932-ben. A kivitelező Beta Géza építőmester volt, az építtető pedig a Tégla Házépítő és Telekvásárló Rt. igazgatója, Balogh Jenő Zoltán, aki aztán az öngyilkosságba menekült, miután építkezés közben elfogyott a vagyona. Az épület befejezetlenül maradt, amit végül az egyik későbbi lakó Schmidt Lajos fejezett be és finanszírozott vagyonából. Az épület bokrétaünnepét 1931. szeptember 19-én rendezték.

A földszint utcafrontján számos üzlethelyiség jött létre, volt itt az idők folyamán cipészet, órás, tejüzlet, húsbolt, kalapkészítő, egyenruha-, sapka- és ruházatifelszerelés-bolt, vasüzlet, papírbolt, drogéria, takarékpénztár, rendelőintézet, bank, könyvtár, festékek és háztartási cikkek üzlete, és még sorolhatnánk. Budapest ostroma idején a ház pincéje óvóhelyként üzemelt szolgált, és bár folytak itt harcok, az épület nem szenvedett komolyabb károsodásokat. Nem tudni, hogy ekkor sérültek-e meg a toronysisakok, de az biztos, hogy valamikor megváltoztak.”

A digitális séta évszaktól és időjárástól függetlenül mindig elérhető, az összegyűjtött információk pedig segíthetik a kerületben élők lakóhelyükről való tudásának fejlesztését, ezen keresztül az otthonszeretet, a lokális identitás és a lokálpatriotizmus érzésének erősítését.

Másik igazán erőssége a fejlesztésnek, hogy a tartalmak bármikor alakíthatók, és akinek további története vagy fotója van, és elküldi online, az mind felkerülhet a rendszerbe, így ez egy interneten keresztül is hozzáférhető, folyamatosan változtatható és bővíthető helytörténeti kincsestár, amelyet az önkormányzat tervei szerint több utcára is ki akar terjeszteni. Mindenkinek jó sétát és böngészést kívánunk!