Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Skardelli György spirituálisan és a fizikai valóságban is hatalmas utat járt be. A maga szakterületén a legjelentősebb alkotók közé tartozik, de a jól megérdemelt dicsőség nem szállt a fejébe. Ez azért is figyelemre méltó, mert napjainkban a világ meghatározó jelentőségű szellemi, művészeti és alkotó elitjének kevés olyan tagja van, aki első kézből ismeri az egyszerű emberek és a kétkezi munka világát. 

A többek között a Ludovika Aréna, az MVM Dome és a legnagyobb befogadóképességű magyar sportlétesítmény, a Puskás Aréna létrejöttében oroszlánrészt vállaló, szakmai díjakkal elhalmozott építész, kerületünk új díszpolgára viszont olyan családból származik, amelyik nemzedékek óta elkötelezte magát az építészet mellett.

Skardelli nagyapja vidéki kőművesként kezdte a pályafutását. Szorgalmasan és keményen dolgozva folyamatosan képezte magát, így főpallér lett. Jó példát mutatott a fiának és az unokájának, aki több mint két évtizeden át a Csaba utcában lakott.

A kisfiú imádott focizni, és rengeteg időt töltött a közeli parkban. A gyönyörű fák árnyékában indult el egy olyan szellemi, ugyanakkor nagyon is e világi szakmai ösvényen, ami mostanra visszahozta közénk az Ugocsa utcába. 

 

Egy lenyűgöző életpálya

A majdani világhírű építész édesapja is jól ismerte a fizikai munka világát. Először a kőművesek szakiskoláját végezte el, majd úgy döntött, hogy a szakmai tudását az egyetemen csiszolja tovább. A fia az ő útmutatását követve szerzett érettségit, majd diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Elmondhatjuk róla, hogy jókor volt jó helyen. Olyan későbbi mesterek voltak a diáktársai, mint Balázs Mihály, Czigány Tamás, Fekete Antal, Guczogi György, Karácsony Tamás, Makrai Sándor, Posgay Eszter, Potzner Ferenc, Sugár Péter. A mai magyar építőművészet óriásai még nagyobb teljesítményre ösztönözték egymást. 

Skardelli György a korszak legnagyobb hatású professzoraitól tanulhatott. A mai napig büszke első mesterére, Kaszás Károlyra. Ahogy arról a díszpolgáravató ünnepségen Vadász Bence építész is mesélt, új díszpolgárunk egyszerre hagyománytisztelő és hagyományteremtő. Különösen izgalmas, hogy az alkotásai mennyire természetesek, milyen sok alapvető emberi érzelmet fejeznek ki a maguk markáns módján.

Partnerei nagyra becsülték műveltségét, alkotói alázatát, arányérzékét, valamint azt, hogy látszólag egyszerű eszközökkel alkotva lendületes, lélegzetelállító összképet tudott elérni. Skardelli épületei igazi művészi alkotásoknak tekinthetők.A diploma megszerzése után izgalmas évek vártak a fiatalemberre. Dolgozott hivatalban, építész műtermében, segített megtervezni a kőszegi SOS Gyermekfalut és a pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium épületét. 

 

Sokoldalú és fáradhatatlan

Akárcsak a középkor mesterlegényei, hosszú útra indult, és értékes tapasztalatokat szerzett Afrikában, valamint a Távol-Keleten. Nigériában hosszú időt dolgozott, és többször is visszatért oda. Mesterművei között ott találjuk a budapesti sportarénát és a Pannonhalmi Főapátság fogadóépületét.

A rendszerváltást követően saját műtermet kapott akkori munkahelyén, a Középülettervező Vállalatnál. Pályafutása fontos lépcsőjét jelentette, hogy elvégezte a mesteriskolát, ahol a szakma újabb hírességei, Dobó János, Janáky István, Roth János, Turányi Gábor és Varga Levente ismertették meg a koncepciókészítés, a pályázatokon való részvétel és a magabiztos tervezői gyakorlat elsajátításának mesterfogásaival. Már egész korán arra törekedett, hogy a legnagyobb elvárást tanúsító és kimagasló színvonalat megkövetelő külföldi megbízóknak is dolgozzon. 

 

Közénk tartozik

Mindezek mellett jutott ideje a közéleti szerepvállalásra is. Több szakmai tanácsnak volt a tagja, és ugyanolyan otthonosan mozgott az NKA építészkollégiumában, mint a Budapesti Műszaki Egyetemen vagy a Magyar Művészeti Akadémián. 

Sokszor találkozhattunk vele a televízióban is. Szakmai műsorokba hívták meg, amelyekben szívesen beszélt az unokáinkra hagyható építészeti emlékekről, a mai magyar építőmesterekről vagy éppen fővárosunk építészeti jeleiről. A Puskás Ferenc Stadionnal kapcsolatos feladatokat hatalmas, megtisztelő erőpróbaként élte át. E munkájáról sok helyen tartott előadást, nemcsak itthon, de külföldön is, például a Spanyol Építész Kamara vendégeként. Szívesen látott vendégnek számít a Hegyvidék Tévében is.

Amikor az élete visszakanyarodott a Hegyvidék felé, az immár nemzetközileg elismert mester örömmel tért vissza közénk, gyermek- és ifjúkora emlékekkel teli színhelyére. Itt él mellettünk, közöttünk. Ne csodálkozzunk azon, ha összefutunk vele az utcán, vagy egy erdei ösvényen. Skardelli György ugyanis imád a kutyájával sétálni, és erre sehol nincs olyan jó hely, mint a Normafa.