Körbe-körbe jár, mégis messzire visz…

Igaz, elsősorban a gyerekek kedvencének számít ez az attrakció, de a nagyobb változatot a felnőttek is szívesen kipróbálják, viszont meglepő módon a körbeforgó lovas figurák eredeti célja egyáltalán nem a szórakoztatás volt.

Lovas gyakorlatok

A körhinta egyik első terve i.sz. 500-ban készült a Bizánci Birodalomban, amely kosarakat és lovas figurákat ábrázol, egy központi oszlopra függesztve. A ma használatos körhinta szó az olasz garosello és a spanyol carosella szóból származik, amelynek a jelentése: kis csata. A fennmaradt emlékek alapján a keresztesek így írták le az arab és török lovasok által a 12. században játszott harci felkészülési gyakorlatokat és játékokat.

Szabadalom

Később, a 18. század elején Angliában és Közép-Európában összejöveteleken és vásárokon találkozhatott a nagyközönség körhintával, majd az 1840-es években Franz Wiesenoffer megalkotta az első körhintát az Egyesült Államokban. Mivel nem ő szabadalmaztatta a formatervezési mintát, hivatalosan nem őt, hanem William Schneidert tartják az alkotónak, aki 1871-ben szabadalmat kapott a szerkezete miatt, így az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala őt tekinti a modern körhinta hivatalos feltalálójának.

Magyar példa 

Az egyik legismertebb és talán legkedveltebb, ma is működő körhinta az állatkertben található, ami régebben a Vidámparkban volt látható. Az eredeti építtető, illetve a játékot hosszú időn keresztül üzemeltető vállalkozó után ezt a körhintát sokan Schäftner-féle körhintaként ismerik, de a forgófedélzeten található huszonkét festett falovacska miatt hívták falovas körhintának is.

A körhintát egy 1907-es székesfővárosi döntés alapján építették meg, és a rajta lévő faragott falovacskák egy része állítólag egy régebbi körhinta része volt. Évtizedeken át a városligeti vurstli látványossága volt, körülötte állították fel a Feszty-körképet, de volt másik, kisebb körhinta, céllövölde és a Fortuna mozgó(színház) is. Ezek a látnivalók az idők során vagy eltűntek, vagy máshová kerültek, így ez a körhinta az egyedüli, amely a vurstli 1910 és 1950 közötti korszakából megmaradt, ráadásul az eredetihez közelítő állapotban.

Hegyvidéki példa

Az idén először, de a népszerűséget látva valószínűleg nem utoljára, az adventi időszak alatt a Városháza téren is látható, kipróbálható egy különleges körhinta. Az üzemeltetője, Greznár László nem az első a családban, aki ezzel foglalkozik:

„Dinasztiánk első tagja a dédnagyapánk volt, aki az akkori Szlovákia területén kezdett a szórakoztatással foglalkozni. Később Magyarországon folytatták a munkájukat, amit egyetlen gyermekhintával végeztek. A munka szeretetét, szorgalmat és a lelkiismeretességet apáról fiúra átadva hosszú évtizedek alatt nőtt a vállalkozás egy több mint 15 egységes komplex szórakoztatóparkká. A 21. század igényeinek megfelelve, a legifjabb generáció is ugyanolyan hozzáállással és szenvedéllyel folytatja a hivatását, amit a felmenőinktől útravalóul kaptunk.

Családunk célja, hogy minden korosztályt biztonságosan és a legjobb minőségben szolgáljon ki, hogy a vendégek kedves élményekkel távozzanak, és újra felkeressenek minket. Berendezéseink biztonsága érdekében a hazai tanúsítócégekkel: az ÉMI TÜV SÜD-del, illetve a BME Nehézgép és Anyagmozgató Karával folyamatos műszaki felülvizsgálatokat végeztetünk, mivel a fokozott biztonság és a lehető legjobb minőség üzletpolitikánk szerves része.

A Mosoly programmal, illetve más szervezetekkel közreműködve rendszeresen végzünk jótékonysági szórakoztatást, így segítve a halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyerekeket.”

A körhintát december 23-áig az Advent a Hegyvidéken program zárónapjáig igénybe vehetik a gyerekek, és képzeletben repülhetnek a lovacskák, elefántok hátán vagy roboghatnak a régimódi autón, vonaton.