Találó új nevek – a híres Dűlőkeresztelő

1840 táján a hegyvidéki területek térképét böngészve az ember könnyen hihette volna azt, hogy az asztalra kiterített papíros nem a magyar tájat, hanem esetleg Bajorországot vagy éppen Bécs környékét ábrázolja. Jókai Mór feljegyzéseiből tudjuk, hogy a 19. század elején, Pesten és Budán elsősorban német származású polgárok éltek. Árgus szemmel kellett kutakodnia annak, aki Buda határában magyar elnevezésre akart bukkanni. Szűkebb lakókörnyezetünkben ugyanis szinte mindennek német neve volt. Farkasrétet Wolfswiesennek, Kútvölgyet Brunnentalnak, Németvölgyet Deutschentalnak, az Ördög-árkot Teufelgrabennek, Zugligetet pedig Sauwinkelnek hívták.

 

Átfogó reformok kellenek!

A reformkori gondolkodók között akadtak olyanok, akik úgy vélték, nem elegendő, ha a kulturális újjászületés csupán az előkelő osztályokra korlátozódik. Olyan változásokra is szükség van, amelyek hatással vannak a lakosság nagy részét kitevő egyszerű emberekre is. Ugyanígy helytelennek tartották volna, ha a nyelvújítás nem lépi át az irodalom határait, és nem kezd el hatni a mindennapok világában. Az ilyen gondolkozók közé tartozott Döbrentei Gábor.

 

Költő és királyi tanácsos

A hegyvidéki dűlőket magyar névvel megajándékozó reformkori gondolkodó 1785-ben született Somlószőlősön, az evangélikus prédikátor családjában. Pápán és Sopronban tanult. Ekkor érintette meg a reformok szele. Sopronban lett tagja, majd könyvtárosa, később „titoknoka” a diákok magyar egyesületének. Valósággal falta az irodalmat. A századfordulót követően mindenekelőtt Kazinczy Ferenc munkássága tett rá nagy hatást. Felsőfokú tanulmányait Wittenbergben kezdte meg. A német mellett megtanult olaszul és franciául.
 

Akárcsak nemzedéke szinte valamennyi tagjának, úgy Döbrentei Gábornak az életét is meghatározta a francia forradalmat követő zűrzavar és Napóleon színre lépése. Az ellenséges csapatok támadása miatt kénytelen volt Wittenbergből Lipcsébe menekülni. Itt folytatta az egyetemi tanulmányait. Megismerkedett a római joggal és az angol nyelvvel is. Komolyan elgondolkodott arról, milyen hatással lesz Európára Napóleon legyőzése. Mi vár a győztes birodalmak népeire? Hogyan alakul a magyar nemzet sorsa?

 

Újra Magyarországon

Hazatérve Gyulay grófné mellett szolgált nevelőként. Bekerült a honi irodalmi életbe, és számos későbbi jelentős költővel is megbarátkozott. Kolozsvárott megalapította az Erdélyi Múzeum folyóiratot. Később visszatért Pestre, ahol mindenekelőtt irodalommal foglalkozott. Pozsonyban megismerkedett a neves gondolkodó, hazafi és reformpolitikus Széchenyi gróffal.

1830-ban komoly lépések történtek a magyar kulturális élet megreformálása érdekében. Döbrentei részt vett az Akadémia megalakításában és működési rendjének kidolgozásában. 1844-ben több cikke is megjelent Honderű című lapban. Amellett kardoskodott, hogy a nyelvi reformot el kell vinni a hétköznapi emberek életébe is. Javaslatot tett ötvenhat Pest környéki földrajzi név megváltoztatására. Döbrentei a visszamagyarosítás mellett érvelt, mert úgy vélte, hogy ezeknek a területeknek eredetileg szép magyar nevük volt.

Három évig küzdött a tervei végrehajtásáért. Közben Magyarország rendületlen elszántságban haladt tovább az útján. A nemzeti újjászületés gondolata eljutott a lakosság széles köréhez. Nem csoda, hogy Buda város közgyűlése 1847 nyarán elfogadta Döbrentei javaslatait.

 

Az ünnepség

A nyelvújító tudós hazafi joggal örülhetett a diadalának. Sikerült hozzájárulnia ahhoz, hogy a Hegyvidék térképéről eltűnjenek a német elnevezések. Június 19-én nagyszabású ünnepséget szervezett. Az úri társaság számos tagja, előkelőségek, nemes urak és hölgyek, befolyásos polgárok, költők, újságírók vettek részt a híres Dűlőkeresztelőn. Az ünnepséget követő lakomára a Vadászudvarban került sor. Üröm volt az örömben, hogy a pesti hivatalok nem képviseltették magukat. Százötven résztvevő hallgathatta meg Erkel Hunyadi László című operájának legszebb dalait.

Az ünnepség költségeit közadakozásból teremtették elő. Mivel olyan sok pénz gyűlt össze, hogy a Dűlőkeresztelő után egy része megmaradt, így azt egy másik nemes célra ajánlották fel. Döbrentei nagyon szerette volna, ha a Nemzeti Múzeumban felállítják Hunyadi János szobrát.

Fontosnak tartotta a magyarság történelemtudatának formálását. Felidézte a letűnt korok nagyságát, a dicsőséges múlt nagy eseményeit. Több név is utal arra, hogy a 17. század végén őseinknek sikerült legyőzni a félelmetes Török Birodalmat.

 

Ősi és új nevek

Döbrentei ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy milyen élénk és alkotó a képzelőereje. A budai területek egy része a német elnevezés tükörfordítását kapta meg. Komoly kutató munka árán kiderítette, hogy több helységnek mi volt az eredeti, ősi magyar elnevezése. Burgerberg így nem Polgárhegy, hanem Sasad lett. Döbrentei bizonyos esetekben saját maga alkotott meg romantikus hangzású új nevet. Am Himmelt Tündérhegynek, a Franzisciberget Vérhalomnak nevezte el.
 

1851-ben hunyt el. A Magyar Tudományos Akadémián Toldy Ferenc mondott gyászbeszédet.

Nevét Budapesten tér és utca őrzi, és a szülőfalujában járva pedig mind a mai napig megtekinthetjük a mellszobrát. A Vadászmajor helyén a Zugligeti Általános Iskola áll. Falán emléktábla hirdeti, hogy egy esztendővel a 1848-as forradalom előtt milyen fontos eseményre került itt sor.