A MOM Sport hatodik csillaga

Hegylakó Magazin (HM): A MOM Sport Uszoda és Sportközpont vezetőjeként ön Budapest egyik legrangosabb sportintézményét irányítja. Mi a sikere titka?

 

Buranits Ildikó (BI): Megtisztelő, hogy Budapest legrangosabb sportintézményének nevezi a Mom Sportot, azonban ez nem volt mindig így. A korábbi rosszhírű Sportmax helyén pozícionáltuk újra Buda legnagyobb sportközpontját. A névváltás mellett új üzemeltetési stratégiát alakítottunk ki, amiben alap a megbízható működés, tisztaság és környezetbarát szemlélet. Három évvel később Budapest első és eddig egyetlen 5 csillagos uszoda, sport és rendezvényközpontjaként lett ismert a MOM Sport neve. A sportolás mellett akár több ezer fős rendezvények, koncertek, konferenciák és gálavacsorák helyszíneként is kedveltek szolgáltatásaink. Az országban valószínűleg az egyetlen olyan önkormányzati tulajdonú vizes-sportlétesítményként állami támogatás nélkül, önfenntartóan a bevételeiből működünk. 

 

 

HM: A MOM Sport Uszoda és Sportközpont ezer szállal kapcsolódik a Hegyvidék életébe. Milyen érzés ön számára itt dolgozni a kerületünkben?

 

BI: A ház nyitóeseménye a Fitparádé volt. Ez volt a főpróba egyben arra a csúcsterhelésre, hogy a sportközpont minden addig elkészült négyzetcentimétere működik-e. A rendezvény promótereként sose felejtem el azt az izgalmat, amit akkor éreztem. Ez egy első látásra szerelem érzés, ami azóta is tart. Amikor átvettem a ház üzemeltetését rengeteg panasszal szembesültem, de biztos voltam benne, hogy a vendégek és üzletfelek el fogják tudni engedni a korábbi sérelmeket, ha érezhetően javul a szolgáltatás minősége. Kollégáink mindegyike ezért dolgozik. Szeretek ide bejönni, mert a kemény munka ellenére kollégáim között kitűnő a hangulat és nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk a vendégeinktől is. 

 

HM: Ön eredményekben gazdag sportolói pályafutást tudhatott a magáénak. Mi az, amit ebből leginkább kiemelne?

 

BI: 1991-ben hagytam abba a versenyzést a judo sportágban. Annak idején az egyéni versenyzői karrierem helyett az üzleti életet választottam, ami által a kezdetek óta támogatom így vagy úgy a magyar versenyzőket. Ez nem elsősorban materiális támogatásra értendő, sokkal többet jelent a lehetőségek biztosítása egy-egy kiemelkedő tehetség számára. Az én kedvenc sportágaim az edzőtermekhez kötődnek, ott nincsen állami támogatás és TAO, pedig Magyarországon több mint félmillióan sportolnak ezeken a helyeken, és több ezren versenyeznek az onnan gyökerező modern és világszerte népszerű sportágak valamelyikében. A legbüszkébb arra vagyok, amit sportdiplomataként a fitnesz és testépítő sportágban versenyző magyarok nemzetközi elismertetéséért tenni tudtam az elmúlt két évtizedben. A világbajnokainkat két kezemen sem tudnám összeszámolni. Háromszor hoztuk el a VB legjobb női csapata címet. A judo-t pedig nem zártam le, bennem van az, hogy elinduljak veterán versenyeken. A fizikai állapotomat tekintve az esélyeim jobbak, mint huszonéves koromban voltak. Évente kapok ezzel kapcsolatosan komoly felkéréseket.

 

HM: A sportért tevékenykedni elkötelezettséget és sok energiát igényel. Ön már számos helyen bizonyította elkötelezettségét. Elég, ha a World Bodybuilding and Physique Sports Federation európai főtitkárságára vagy a világszövetség női bizottságának elnöki beosztására vagy éppen arra gondolunk, hogy bekerült a magyar cselgáncs válogatottba. Munkássága során mi volt a legérdekesebb élménye?

 

BI: Bejártam a világot a sport kapcsán. Mivel a szövetségünk rendkívül erős Ázsiában ezért nagyon sok szállal kötődöm oda. A sport, üzlet és barátság kombináció remekül működik arrafelé. Hercegekkel, sejkekkel, az adott országok kormányainak sportvezetőivel találkoztam ezeken az utazásokon, ahol felejthetetlen élményékben volt részem. A legkülönlegesebb talán a bhutáni látogatásom volt. Sérült bokával mentem fel a Tigris Fészkeként nevezett sziklára épített templomba, amit a világ 10 legcsodálatosabb látványossága között emlegetnek. Annak pedig, hogy globálisan van lehetőségem alakítani a női szakágaink fejlesztését, egyértelműen haszonélvezői a magyarok. Évekkel előbb teszteljük és finomítjuk itthon az új kategóriákat, amelyeket aztán a világszervezetünknél előbb-utóbb elfogadtatok. 

 

HM: Az elmúlt évek során számos érdekes emberrel, hírességgel, kiváló sportolóval ismerkedhetett meg. A magyar Profi Liga elnökeként többek között olyan hírességek társaságában mozgott, mint Kovács Kokó István, Flex Wheeler vagy Dennis James. Kire emlékszik vissza legszívesebben?

 

BI: Flex Wheeler Arnold Schwarzenegger szerint is a valaha élt legjobb testépítő, aki szuperintelligens és mindamellett vicces is. Büszke vagyok rá, hogy akkor hoztam Magyarországra, amikor abszolút a csúcson volt. Azóta is barátok vagyunk. Mélyen vallásos ember, akiről kiderült, hogy remek a hangja, vasárnaponként templomban énekelt. Kokó állandó vendége az uszodának, nálunk készül fel a triatlon versenyeire. Dennis pedig az általam rendezett profi EB-n nyerte élete legrangosabb címét.

 

HM: A pályafutása során biztosan sokszor történtek érdekes dolgok. Megosztaná velünk valamilyen ilyen élményét a sportolás világából vagy éppen a MOM Sport hétköznapjaiból?

 

BI: Egyik kedvenc filmem a Love Story, Olivert a főszereplőt Ryan Oneil tette felejthetetlenné. Amikor először láttam ezt a filmet, fülig szerelmes voltam Olivérbe. A híres színész Tímea Majorova közeli barátja, ezért meghívást kaptam Ryan Malibu Beach-i házába egy könnyű vacsorára. Az óceán morajlása, a gyertyákkal körbevilágított ház és a beszélgetés fejthetetlenné tette azt az estét. A hollywoodi mozisztár elbűvölő személyiség, aki az Oscar díjra jelölt filmek előzsűrizésében is tevékenykedik. Szusizás közben árulta el nekem, hogy kifejezetten szereti a magyarokat és a magyar ételeket is. Nagyra értékeli a magyar filmművészetet, és a magyarok elévülhetetlen érdemeit a mozi világában. 

 

HM: A Hegylakó magazinban gyakran írunk a környék mondáiról, így többek között a csodatévő tündérekről. Ha egy ilyen tündér odaállna ön elé és felajánlaná egy kívánsága teljesítését, akkor mit kérne tőle?

 

BI: A Mom Sportban sokkal több igény jelentkezik, mint amit befogadni képesek vagyunk. A rendezvények bevételei elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kerületi szakosztályoknak megfizethető bérleti díjat tudjunk kialakítani. Nagyon sok megkeresést kell elutasítanunk az időszakos teltház miatt. Azt kérném a jó tündértől, hogy fogjuk meg a varázsceruzát és együtt rajzoljuk újra ezt a csodálatos létesítményt akkorára, hogy a többi sportkör is beférjen és a rendezvényeknek is tudjunk időpontot adni anélkül, hogy az edzéseket lemondanánk.  Azt is kérném tőle, hogy minden olyan szempontot vegyünk figyelembe ennél a varázslatnál, ami kapcsán a fenntarthatóság és a környezetbarát technológiák alkalmazása kiemelt fontosságot kap, mert azáltal a piaci körülmények között állami támogatás nélkül működő sport-és rendezvényközpontunk a jövőben is versenyképes marad. 

 

HM: Visszagondolva eddigi pályafutására, milyen tanácsot adna a mai fiatal sportolóknak? Mire érdemes odafigyelniük? Milyen célokat tűzzenek ki maguk elé? 

 

BI: A judo nagyon erős alapot adott, az ellenfeleink tisztelete mellett megtanított arra, hogy minden körülmények között fel kell állni. Ezt a képességet az élet minden területén lehet alkalmazni. Megtanultam, hogy soha semmilyen módon nem szabad feladni az álmainkat. Lehetnek kitérők, és lehet újrafogalmazni a kívánságainkat, de feladni tilos. Az akadályokat kihívásnak kell tekinteni, mert nehézsége a megoldásra ösztönöz. Nagyon hasznos lenne, ha a fiatalok a sportolás közben hasonló gondolkodást is elsajátítanának. Fontos, hogy legyenek céljaik, és az, is, hogy örülni tudjanak annak, ha elértük azokat. Már gyermekkorban érdemes lenne az önvédelem alapjait elsajátítani.  

 

HM: Milyennek látja a hegyvidéki embereket, azokat az idősebb és fiatalabb XII. kerületi polgárokat, akik olyan nagy örömmel sportolnak az Ön intézményében?

 

BI: Néhány törzsvendégünkkel személyes kapcsolatom van. Marika néni csokit küldött, amikor az egyik remek felvetése megvalósításra került. Feltűnik, ha a törzsvendégek egy – egy látogatása kimarad. Ők örömmel veszik, ha ezt szóvá tesszük. A büfében egy asztalt szabadon hagyunk hétköznap reggelente egy 4 fős baráti társaság számára. A Hegyvidéki Hardcore Club alapítói minden nap jönnek hozzánk úszni. Ők azok, akik minden reggel annál az asztalnál reggeliznek. Több kollégámmal együtt mentünk el az egyik klubtag Kerekes úr akvarell kiállításának megnyitójára és mondhatom, hogy sikerült meglepetést okoznunk.  Kedves emberek, szívesen fogadjuk építő szándékú kritikáikat. Vagy ott van a Tomi bácsi, aki minden nap 60 hosszt úszik nálunk, pedig betöltötte már hetvenet. Mennyivel kevesebb gyógyszert kellene szedniük az idősebbeknek, ha olyan rendszeresen sportolnának, mint ő. Minden észrevételre a lehető leggyorsabban reagálunk. Ha a vendégnek igaza van, akkor azt elismerjük, azonban ha nem, akkor arról is objektíven tájékoztatjuk, ezt pedig értékelik.