Legendák és rejtélyek a Hegyvidéken – Könyv jelent meg a XII. kerületről

Budapest fennállásának 150. és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 50. évfordulóját ünnepeltük tavaly, mely kettős ünnep lezárása alkalmából jelent meg az idén év elején egy helytörténeti könyv, amely a főváros és különösen a Hegyvidék gazdag és érdekes történeteit dolgozza fel.

 

Az izgalmas történetekre vágyó olvasók örömére jelent meg a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény új könyve az idén márciusban, amely az elmúlt évek friss kutatásait felhasználva most ötven lenyűgöző sztori formájában került összegyűjtésre, melyek egyaránt szólítják meg a történelem szerelmeseit és azokat, akik csak most ismerkednek a kerület és Budapest múltjával. 

 

Földváry Gergely, a könyv szerzője, munkájában a tudományos alaposság mellett nagy gondot fordított a szórakoztató és olvasmányos előadásmódra is. Ez a sokszínű témaválasztékban is jól tükröződik, hiszen nemcsak az épített örökségről és a neves személyiségekről szól, hanem a sporttörténet, a gasztronómia, a különleges állatvilág és a kiemelkedő külföldi vendégek történeteit is feldolgozza. Ennek köszönhetően a könyv lapjait átlapozgatva minden olvasó találhat magának olyan történeteket, amelyek megfelelnek az ízlésének és érdeklődési körének.

A Budapest 150. születésnapja köré szerveződő elbeszélések különleges betekintést nyújtanak a fővárosi jelentőségű „elsőségekbe”. Így derül fény arra, hogy a Hegyvidéken volt az első díszkivilágítású épület, az Erzsébet-kilátó, vagy a Kiss János altábornagy utcában lévő első fővárosi sorház, de figyelemre méltó az Alkotás utcában álló első fővárosi köztéri szobor, az Immaculata krónikája is. Ezek az epizódok különösen érzékeltetik, milyen mérföldköveken ment keresztül a város az elmúlt 150 évben.

A kötet egyik igazi erőssége, hogy gazdag – közel 400 darabos – képanyag színesíti, mely a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapest Főváros Levéltára, a Kiscelli Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és még sok neves múzeum vagy magánszemélyek ritka felvételeiből is merített. Ezenkívül térképek, festmények és építészeti tervrajzok is kiegészítik a történeteket, sőt a közel négyszáz képen kívül a főfejezetek mindegyikét egy-egy speciális összefoglaló grafika előzi meg, amely egyedi módon vázlatosan ábrázolja a fejezetben lévő történeteket.  A könyv borítóján is egy eddig alig ismert Barabás Miklós festmény látható az 1841-es Normafáról, amit szintén egy magángyűjteményből kaptunk felhasználásra. 

A könyv szakmaiságát mutatja és egyben nagy megtiszteltetés a Gyűjtemény számára is, hogy a könyv szakmai lektora Dr. Csorba László professor emeritus történész, az MTA doktora volt, aki a Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója és a Budapesti Történeti Múzeum újonnan kinevezett főigazgatója. A könyv közel kétszázötven oldalán mindenki találhat magának izgalmas témát, mivel az ötven elbeszélés nyolc különböző témakörbe van felosztva.

A könyv első fejezete a "Híres nagyjaink" címet kapta, ahol a magyar irodalom és kultúra nagy alakjainak, mint Arany János, Petőfi Sándor, Hauszmann Alajos, Vörösmarty Mihály, valamint sok más híres személyiség, úgymint Bajor Gizi vagy éppen Puskás Ferenc helyi történetei elevenednek meg. A kötet izgalmas bepillantást enged ezeknek a jelentős személyiségeknek a Hegyvidékhez kötődő életébe és történeteibe. 

A második fejezet, a "Virágzó sportélet" a kerület kevésbé ismert sporttörténelmét tárja fel, ahol olyan érdekfeszítő történetekről olvashatunk, mint az Istenszeme tavon történő csónakázás, vagy a Vérmezőn megrendezett híres lovasversenyek. A fejezet a sportágak sokszínűségét és a helyiek sport iránti szenvedélyét is bemutatja. 

A "Gasztronómiai különlegességek" címet viselő harmadik fejezet a helyi ízek és gasztronómiai hagyományok gazdagságába kalauzolja az olvasót. Itt megtudhatjuk, hogy milyen szerepet játszott a sashegyi vörös bor Beethoven életében, hogy hol zsűrizett a híres szakács és vendéglős Gundel Károly, vagy hogy Erzsébet királyné asztalára hogyan került svábhegyi méz. 

A negyedik fejezet, "A világ minden tájáról" a Hegyvidékre látogató nemzetközi vendégek történeteit meséli el. Itt találkozhatunk olyan neves alakokkal, mint Bismarck, a perzsa sah, vagy éppen Kalkuttai Teréz anya, akiknek látogatása a kerület nemzetközi jelentőségét is hangsúlyozza. 

Az "Egzotikus állatvilág" bemutatja a kerület állatvilágának különlegességeit, beleértve a medvéket, farkasokat és a selyemhernyókat, de igazi kuriózum a Zugligetben járó tevék és a városmajori pulikutya története is. Ezek a történetek bemutatják a természettel való együttélés kihívásait és szépségeit. 

Az "Épített örökségünk" a kerület építészeti remekműveit, történelmi épületeit ismerteti, mint például a már említett Erzsébet-kilátót, az első fővárosi sorházakat, de a Böszörményi út ikonikus tornyos bérházát és a híres svábhegyi vízházat is. A könyv ezen része a helyi épített környezet változásait és állandóságait is feltárja. 

Az "Eltűnt múltunk" fejezet a már nem létező épületekre és eseményekre fókuszál, mint például az egykor népszerű Fácán vendéglő fürdőháza, a hatalmas helyőrségi kórház, a kerület vándorló épületei vagy a Királyhágó téri vándorcirkusz, amelyek már csak az emlékekben élnek tovább. 

Végül a "Kőbe vésett történelmünk" fejezet azokat a történelmi emlékeket mutatja be, melyek nem épületek, de szerencsére megmaradtak az utókor számára. Ilyenek a Normafánál látható kőpadok, a kerületben álló határkövek, a főváros első köztéri szobra vagy éppen Petőfi egyik szokatlan emléktáblája. 

 

Örömmel ajánljuk ezt a könyvet mindazok figyelmébe, akik szeretnének mélyebben elmerülni Budapest és a Hegyvidék gazdag történelmi örökségében. A sok-sok szerteágazó és különböző legenda jó lehetőséget ad arra, hogy akár otthon vagy útközben a vonaton egy-egy rövidebb történetet elolvasva az ember még többet tudjon meg otthonáról: a Hegyvidékről.  

A könyv a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben és a Hegyvidék Galériában megvásárolható nyitvatartási időben.