Virtuális disznóvágás - hogyan kapta Zugliget a nevét?

A Hegyvidék egyik legszebb részét, Zugligetet régen Disznóligetnek hívták. De vajon hogyan és mikor kapta költői új nevét? Hogy lehetett a reformkor legizgalmasabb időszakában egyetlen betű lenyisszantásával ligetté varázsolni Mátyás király egykori kedvenc vadászterületét?

 

A XII. kerületet nem véletlenül tartják az itteni erdők, hegyek, meredek sziklák és különleges természeti adottságai miatt a főváros egyik – ha nem éppen a – legszebb kerületének. Előszeretettel jönnek ide azok a budapestiek, akik szép környezetben, zöldellő fák tövében akarják kipihenni a hétköznapok fáradalmait. A Hegyvidék egyes részei csupán mostanában váltak népszerűvé, míg mások már évszázadok óta fogadják az érdeklődőket, a túrázókat, a kirándulókat. Ezek közé tartozik a Zugliget is. A Hunyad-orom és a Tündérszikla elnevezése jól mutatja, hogy a környéknek izgalmas, sőt szinte már mesés múltja van. 

 

Romantikus ősrengeteg

A madárdaltól hangos erdők már az 1700-as évek elején is enyhülést nyújtottak a pihenésre vágyóknak. Akkoriban azonban jóval kevesebben éltek errefelé. Alig néhány évtizeddel a török kiűzése után a majdani Hegyvidék még nem tért magához a háborúk megpróbáltatásaitól. Az erdőség igazi ősvadonra hasonlított. Komoly, nagy testű vadállatok is éltek benne, dacára annak, hogy oly közel volt Buda, a Duna-parti nagyváros és a lassan újjáépülő királyi vár. A helybeli földművesek számára komoly fejtörést okoztak az erdőkben honos vaddisznók. Ezekből olyan sok élt a környéken, hogy a mai Zugligetet annak idején cseppet sem romantikus módon még Disznózugnak hívták. Az egykori térképeken németül tüntették fel ezt a nevet. A mai Zugliget legnagyobb része a Sauwinkel-erste dűlőhöz tartozott. A vaddisznókon kívül fácán és nyúl is élt a rengetegben. Ezekre előszeretettel rendeztek vadászatot.

Kedvelt kirándulóhely

A vaddisznók megtizedelése lehetővé tette, hogy a környékbeli gazdák, közöttük az újonnan betelepített svábok már zavartalanul végezzék a mezőgazdasági munkát. Az egyszerű földműveseket cseppet sem zavarta a Disznózug elnevezés. A helyzet a 19. században változott meg. A mezőgazdaság ugyan továbbra is fontos volt, hiszen Zugliget adottságai lehetővé tették, hogy az itteni termékeket gyorsan és olcsón eljuttassák a budai piacra, ám mind fontosabbá vált az idegenforgalom. Buda és Pest úri közönsége előszeretettel kereste a kikapcsolódást a zöld fák árnyékában.

Divatba jött a piknikezés, majd megnyíltak az első híres vendéglők, fogadók is. A Fácán vendéglő vagy a Szarvas kocsma neve jól mutatja, hogy a környék még ekkor is a vadon peremének számított. Néhány évvel az 1848-as forradalom előtt a környék már népszerű kirándulóhely volt. Az úri közönség egy részét érthető módon zavarta a völgy cseppet sem romantikus elnevezése. 

A költő színre lép

A megfelelő megoldásra nem kellett sokáig várni. 1847-ben Döbrentei Gábor költő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és királyi tanácsos adott új nevet a völgynek. Ő már jól tudta, hogy valamikor itt működött Mátyás király híres vadasparkja, és hogy a környékhez számos, szívhez szóló, romantikus történet is kapcsolódik. Ezekhez sokkal jobban illett volna egy fennkölt elnevezés, valami, ami jobban tetszhet a szép hölgyeknek is a Disznózugnál.

Ekkor került sor Magyarország első virtuális disznóvágására.Csupán egyetlen betűt kellett lemetszeni, hogy a malacból liget legyen. A nyelvújítók fogták a német Sauwinkel, vagyis Disznó-zug nevet és lenyisszantották az elejéről az első betűt. Így már Auwinkel, vagyis Liget-zug maradt. A helybeli sváb gazdákat nem zavarta különösebben a változás, az úri közönség pedig örült a szalonképesebb névnek. 

 

Reformkori ünnepség

A reformkor törekvéseinek megfelelően sor került a Dűlőkeresztelőre, amikor is a német név helyét ünnepélyes körülmények között átvette a Zugliget elnevezés. Mindezt persze komoly küzdelem előzte meg. Döbrentei Gábor már 1844-ben azért kardoskodott, hogy a német helységneveket magyarosítsák vissza. A Honderűben megjelent cikkei elérték a megfelelő hatást. Buda város közgyűlése 1847 júniusában elfogadta a javaslatokat. Így sikerült feleleveníteni számos szép régi elnevezést, például a Kőért vagy a Kelenföldet. Döbrentei élénk képzelőerőről tett tanúbizonyságot. Számos városrésznek, például a Tündérhegynek vagy a Vérhalomnak ő adott új nevet.

Az egykor itt honos vaddisznók emléke mégsem merült teljesen a felejtés homályába. A Szilassy úton még ma is megtekinthetjük a Disznófő-forrást. A hely elnevezése az 1840-es években itt épült Disznófő vendéglőre vezethető vissza. A kút épületét akkor vasból kovácsolt vadkanfejjel díszítették.