2017-04-10
Koronás fők nyomában - a csodálatos János-hegy
Budapest legmagasabb orma hol is lenne másutt, mint nálunk, a Hegyvidéken? Ha szépen süt a tavaszi nap, érdemes felkerekedni, és egy nagyot sétálni azon a helyen, ami már Hunyadi Mátyásnak és Erzsébet királynénak is annyira tetszett.
A főváros egyik legnépszerűbb kirándulóhelye immár több mint egy évszázada várja a természet szépségeire vagy éppen a jó levegőre és kikapcsolódásra vágyókat. Számos híresség keresett menedéket a lenti hőség, vagy éppen a kellemetlen őszi esők elől az 528 méter magas csúcs erdőiben. A János-hegy a Budai-hegység legmagasabb csúcsai közé tartozik. Csupán három magasabb pontot találunk nála, mégpedig a főváros területén kívül. Tetején megállva teljes körpanorámában gyönyörködhetünk. A mészkősziklákat évszázadok óta sűrű erdőség borítja. Ugyanúgy találunk itt bükkfát, mint kocsánytalan tölgyet vagy gyertyánfát.
A Pozsonyi-hegy új neve
A hegyet nem mindig hívták úgy, mint ma. A csúcsáról állítólag szép időben egészen a távoli Pozsonyig el lehetett látni, ezért a 18. századig Pozsonyi-hegynek nevezték. A 20. század elején viszont a kirándulók már János-hegy néven emlegették. Ez az elnevezés valószínűleg a bércen száz esztendővel korábban felállított Szent János szoborral áll kapcsolatban. Ismerünk egy olyan legendát is, amelyik szerint a hegy Mátyás király apjáról, Hunyadi Jánosról kapta a nevét. A kiváló hadvezér életét állítólag éppen ezen a helyen mentette meg az orgyilkosok elől egy gyönyörű görög lány. Garay János költő szerint Mátyás király hálából édesapja szerencsés megmenekülésért kápolnát építtetett a hegyre. A Szent Jánosnak szentelt kápolna nevét aztán a környék is átvette. Felmerült mindezek mellett még Hench János budai bíró neve is. A mai János-hegy és környező földbirtok gazdája 1335-ben a pálos rendnek adományozta a földjeit. Így történhetett, hogy a hálás szerzetesek megőrizték a bíró nevét az utókor számára.
Fejedelmi látogató
A 19. század közepétől egyre szívesebben jártak ide a közeli Buda és a túlparti Pest polgárai. 1882-ben igen magas rangú vendég tekintett le innen a környező tájakra. Erzsébet királyné látogatásáról később egy kilátótorony felépítésével emlékeztek meg. A szép Wittelsbach Erzsébetet, vagyis Sisit, Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségét a korszak egyik legszebb asszonyának tartották. Többek között azért is válhatott a magyar történelem fontos női alakjává, mert köztudott volt róla, hogy a szigorú bécsi udvarban mindig megvédte a magyarok érdekeit, és őszinte rokonszenvet, szeretetet tanúsított irántunk.
A szépséges hölgy eredetileg egy fából épült toronyból nézett szét. Glück Frigyes, az 1902-ben Budapesten megtartott nemzetközi idegenforgalmi kongresszus fő szervezője szerint ez az épület nem méltó a felséges asszonyhoz. Éppen ezért azt javasolta, hogy kőből építsenek állandó kilátótornyot. A tehetős helyi polgárok ötvenezer koronát ajánlottak fel az építkezésre, a kezdeményezők között olyan jól ismert személyiségeket találunk, mint Zwack János és Gundel János. A főváros nem csupán elfogadta a javaslatot, de 180 ezer koronával még támogatta is az építkezést. Az eredeti terveket a Halászbástyát építő Schulek Frigyes dolgozta át még látványosabbra. A tornyot 1910 szeptemberében Bárczy István, Budapest polgármestere adta át a kirándulóknak.
A neoromán stílusú, középkori várra – illetve mások szerint egy hatalmas születésnapi tortára - emlékeztető építmény előcsarnokában felállították Stróbl Alajos a magyarok királynéjáról készített szobrát. Erzsébet királyné arcvonásait nem csupán ez a mű őrizte meg, hanem Kölber Dezső és Tardos-Krenner Viktor szecessziós mozaikképei is.
Aki bátran elindul felfelé a csigalépcsőn, és százegy lépcsőt leküzdve megáll a torony legtetején, az szerencsés esetben akár a Magas-Tátra hófödte csúcsait is megpillanthatja. A tapasztalt kirándulók pedig arról is beszámolnak, hogy télen gyakran előfordul egy különös természeti jelenség. Míg a mélységben Budapestet elfedi a sűrű köd, addig az Erzsébet királyné emlékéra épített kilátó csodálatos napfényben fürdik.
Borúra derű
A múlt század harmincas éveiben felmerült, hogy a városból kötélpályát építenek ki a csúcsra, ám erre egészen 1970-ig várni kellett. A kirándulók attól kezdve már a Libegőn közelíthették meg a hegyet. Az évtizedek múlásával az elhanyagolt torony egyre jobban lepusztult. A kedvező fordulat 2001-ben következett be. A fővárostól ekkor a 12. kerületi önkormányzat vette át Erzsébet királyné emlékhelyét, és sor került a kilátó teljes körű felújítására. Ha sétáltunk egy nagyot a környéken, akkor a kellemes kirándulásra azzal tehetjük fel a koronát, hogy – akárcsak Sisi - szétnézünk odafentről, és elgyönyörködünk a páratlanul szép kilátásban.