E-mail – még ma is az internet királya

Napjainkban az e-mail az egyik legnépszerűbb kommunikációs forma. Nélküle elképzelhetetlen volna a világgazdaság zökkenőmentes működése, és ugyanúgy szükség van rá a civil szférában, mint a honvédelem területén. Percről percre elképesztő mennyiségű e-mailt írunk, és valószínű, hogy ez a hasznos segítőtársunk még hosszú éveken keresztül további jó szolgálatot tesz nekünk. 

Térnyerésének egyedül a postások nem örülnek, hiszen manapság sokkal kevesebben vesznek tollat a kezükbe, hogy papírra írjanak üzenetet messze élő barátaik, rokonaik, ismerőseik számára. Az elmúlt ötven évben, amióta színre lépett, és lassan, de feltartóztathatatlanul elterjedt az e-mail, nagymértékben lecsökkent a hagyományos, postai úton célba juttatott levélküldemények száma.

„Önnek üzenete jött…”

A múlt század hatvanas éveiben a világ fejlett országaiban egyre több helyen alkalmaztak számítógépeket. Hamarosan felmerült, hogy ezeket valamilyen módon össze kellene kötni, hogy lehetővé váljon az információ cseréje. A kezdeti próbálkozásokból lassacskán létrejöttek az első levelezőrendszerek. Az internet hajnalán még gondot okozott, hogy az egyes fejlesztők egymástól függetlenül dolgoztak, és a létrehozott rendszerek nem tudtak együttműködni. 

Először egyetlen hatalmas időosztásos nagyszámítógép felhasználói között akartak kommunikációs lehetőséget teremteni. Ezt fejlesztették tovább hálózati rendszerré. A használói ekkor már több számítógép között is tudtak üzenetet küldeni egymásnak. A számítástechnika őskorából meglepő módon nem maradtak fent egészen pontos, megbízható feljegyzések, de így is valószínű, hogy először 1966-ban az AUTODIN rendszerben lehetett szöveges üzeneteket küldeni.

Az Egyesül Államokban a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek ügynöksége, a hagyományos katonai kutatásoktól független állami szervezet hozta létre a legelső nagy területre kiterjedő számítógépes hálózatot a legjelentősebb amerikai egyetemek szuperszámítógépeinek összekötésére. 1969 őszén kezdett működni a rendszer. A gépeket ekkor még telefonvonalakon kötötték össze. A résztvevők hamar megértették, hogy egy ilyen hálózat rendkívül hasznos lehet az összes tudományos kutatóintézet számára. Éppen ezért 1983-ban leválasztották róla az elsősorban katonai fejlesztésekkel foglakozó részeket, és az így átalakított hálózatot szélesebb körben is megnyitották.

Az egész világ kukacoskodik

Érdekesség, hogy az e-mail idősebb, mint az internet. A napjainkban a mindennapi élet elengedhetetlen részének számító világháló nem is jöhetett volna létre a korai e-mail rendszerek nélkül.

Napjainkban az e-mail címek elengedhetetlen része a @ jel. 1972-ben a programozás úttörőjének számító Ray Tomlinson választotta el egymástól a @-cal a számítógép és a felhasználó nevét. Ő küldte el a világ első e-mail-jét is. Jó volna tudni, hogy miről írhatott benne, ám az amerikai kutatók ezt már rég elfelejtették.

Az e-mail diadalútjának fontos következő lépése az volt, amikor lehetővé vált mellékleteket is csatolni hozzá. Ettől kezdve szövegfájlokat, képeket, zenét, de akár rövidebb filmeket is küldhettünk egymásnak. Manapság egy nap átlagosan kettőszázötmilliárd e-mail-t küldünk egymásnak.

Üröm az örömben

Az e-mail is azok közé a jó dolgok közé tartozik, amit kapzsi vagy ostoba emberek megpróbálnak elrontani, kihasználni. A nagyvilág elektronikus levélforgalmának jelentős részét teszi ki a szemét. A kéretlen levelek (SPAM) mindenféle ostobasággal és olyan reklámokkal bombáznak minket, amiket nem kértünk. Ez már önmagában is idegesítő, de a dolog ennél veszélyesebb lehet. A számítógépes bűnözők gyakran próbálkoznak azzal, hogy e-mailben küldjenek kártevő vírusokat. Ezek tönkretehetik a gépünket, ellophatják az adatainkat, de zsarolással is próbálkozhatnak. Az e-mailszolgáltatók természetesen mindent megtesznek azért, hogy kiszűrjék az ilyen leveleket, ám ennek dacára sem árt hangsúlyozni mennyire fontos az odafigyelés. Ha ismeretlen feladótól kapunk e-mailt, amiben fájl melléklet is van, akkor ne kattintsunk rá, mert megtörténhet, hogy valami csúnya dolgot szabadítunk a gépünkre.

Újfajta visszaélés az adathalászat. Bűnözők vagy bűnözői csoportok próbálják megtéveszteni az áldozataikat. Gyakori módszer, hogy a saját bankunk, valamilyen hatóság, esetleg jól ismert, tekintélyes közintézmény nevében írnak. Azt akarják, hogy adjuk meg nekik a banki adatainkat. Semmiképpen ne tegyünk eleget a felszólításnak! Egyetlen bank vagy pénzintézmény sincsen, amelyik e-mailben kérné el a saját ügyfeleitől azoknak a bizalmas adatait!

A visszaélések egy része az emberi kapzsiságra alapoz. Klasszikus példája a „nigériai olajminiszter” levele. Egy csaló azt akarja elhitetni velünk, hogy a legcsekélyebb erőfeszítés nélkül sok millió forint üti a markukat, ha megengedjük neki, hogy a Nigériából kimentett vagyonát a mi bankszámlánkon tárolja egy ideig. Egy szó sem igaz az egészből. Csupán egy bűnöző pályázik a megtakarított pénzünkre. Ne válaszoljunk neki, és semmiképpen ne adjuk meg a banki adatainkat!

Az e-mail vezet

Az emberek nagyon sok mindent csinálnak a számítógépükkel, ám a különféle tevékenységek közül még mindig az e-mail vezet. Többen írnak, küldenek és olvasnak ilyen üzeneteket, mint ahányan például chatelnek vagy a szociális hálókat használják. Igaz, ez utóbbiak aránya évről-évre folyamatosan nő, így elképzelhető, hogy hamarosan utolérik a levelezőket. Az e-mail ráadásul meghódította a mobilkészülékeket is. Egyre többen leveleznek okostelefonjuk vagy tabletjük segítségével.

Miért szeretjük annyira? 

Gyors: az elküldött üzenetet a következő pillanatban már a világ túlsó felén el is olvashatják. 

Nincs extra költsége: ha van számítógépünk vagy mobileszközünk és internet előfizetésünk, akkor tucatnyi e-mailszolgáltató közül válogathatunk. 

Biztonságos: ha odafigyelünk az alapvető biztonsági rendszabályok betartására, akkor üzeneteink mindig eljutnak a címzetthez, nem hagyja el őket a kézbesítő, nem áznak el a postaládában. A mobileszközöknek köszönhetően pedig nem csak otthon, de útközben, a buszon, a villamoson vagy éppen a nyaralás során is kapcsolatban maradhatunk azokkal, akik igazán fontosak számunkra.

Azonban arra figyeljünk, hogy barátainkkal, szeretteinkkel ne csak elektronikusan tartsuk a kapcsolatot, a személyes találkozást, a telefonon történő beszélgetést semmi sem pótolhatja, az e-mail sem helyettesítheti, csak kiegészítheti azt.

Ha szeretne első kézből értesülni híreinkről és újdonságainkról, iratkozzon fel hírlevelünkre: