2017-05-31
Szent Iván éjszakája - a nyár misztikus kezdete 1. rész
Sok helyen már az ősi idők óta Szent Iván éjszakáján ünneplik meg a nyár beköszöntét. De akkor miért június 21. a nyár hivatalos kezdete? Milyen hagyományok, szokások kapcsolódnak ehhez a két időponthoz hazánkban és a nagyvilág távoli országaiban?
Ha Magyarországon megkérdezünk egy kisgyereket, hogy mikor kezdődik a nyár, akkor valószínűleg tréfás választ kapunk. Az iskolások szerint a nyár kezdete egyértelműen az a nap, amikor a vakáció szó „ó” betűje is felkerül a táblára. Az idősebb nemzedékek tagjai bólogatva egyetértenek velük, ám valószínűleg nem felejtik el megemlíteni, hogy annak idején az „ó” betű már június 1-jén megjelent az osztályban, és az iskolásokra három hónap gyönyörű nyári vakáció várt.
A csillagászok és a meteorológusok vitája
A magyar hagyományoknak megfelelően a csillagászati nyár a nyári napfordulótól tart egészen őszig, addig a napig, míg ugyanolyan hosszú a nappal, mint az éjszaka. Gyakran előfordul, hogy a meteorológusok és a csillagászok nem értenek egyet egymással. Igaz ez például a bolygónk északi félgömbjére jellemző évszakok kezdetének, időtartamának meghatározására is. Magyarországon a meteorológiai nyár a csillagászatinál húsz nappal korábban, június 1-jén kezdődik és augusztus végéig tart. A hétköznapok során általában a meteorológusok évszakjait fogadjuk el. A meteorológiai nyár ugyanis pontosan olyan, ahogy ettől az évszaktól elvárható. Ilyenkor egymást követik az egész esztendő legmelegebb nappalai. Az éjszakák nem tartanak sokáig, a világos órák száma viszont nagyon hosszú. A nappalok a napéjegyenlőség idejétől egészen a napfordulóig egyre hosszabbak, azt követően viszont fokozatosan mind rövidebbek lesznek.
Ősi idők öröksége
A régi világban az emberek élete évszázadokon, sőt, helyenként évezredeken át is változatlanul, komótosan telt. Nemzedékek követték egymást, ám a legkisebb változáshoz is nagyon hosszú időre volt szükség. Gyakran előfordult, hogy az emberek nagy része nem tudott sem írni, sem olvasni. Az idő múlásának követése azonban ennek ellenére sem okozott gondot nekik. Életüknek ugyanis gyönyörű, látszólag örökké tartó keretet adott az évszakok változása. A tél és a nyár, a tavasz és az ősz pontosan meghatározta mindennapi teendőiket, irányt mutatott, és lehetővé tette, hogy viszonylagos boldogságban éljenek. A nyár hagyományosan a szerelem és a lángoló érzelmek évszaka volt. Távolról sem véletlen, hogy a kezdetét jelképező ünnepségek is sokat foglalkoznak a szerelemmel és a párválasztással.
Változik a naptár is
Földrészünkön már a rómaiak kora óta számos alkalommal próbálták megreformálni a naptárat. Mindennapi életünkre legnagyobb hatással a Julianus naptár bevezetése volt. Az ősi időkben a csillagászati nyár július 24-én, vagyis Szent Iván napján kezdődött. A népi hagyományok ezt az állapotot rögzítették. Napjainkban a nyár kezdete már június 21-e.
A nyári napforduló napján vár ránk a legrövidebb éjszaka. Már az ősi csillagászok is megállapították, hogy ezen a napon delel a Nap az égbolt legmagasabb pontján. Nem csoda, hogy számos kultúra fontos ünneppé tette meg. Ugyanolyan nagy szerep jutott neki Európában a korai pogányok, majd a későbbi keresztény népek idején is.
Cikkünk második részében áttekintjük a nyár kezdetéhez kapcsolódó hagyományokat és szép szokásokat. Megtudhatjuk, miért ugrották át a fiatalok a tüzet, de az is kiderül, hogy a lángok közül kiszedett gyümölcsöt mi okból tették ki az elhunyt rokonok sírkövére.