Menedék minden időkben – a könyvtár

Ahogy beköszönt a nyár, a nyitott ablakon át mind többször hallatszik be jókedvű gyermekek zsivaja, hiszen már javában tart a vakáció, és az iskolások otthon vagy az utcán próbálnak megbirkózni a rájuk zúduló rengeteg szabadidő terhével. 

Közismert tény, hogy a mai ember egyre hosszabb időt tölt különféle képernyők előtt. Sokan napi 8-10 órán keresztül dolgoznak számítógéppel, míg mások az alvás és az éjszakai nyugalom rovására hajnalig bámulják a televízióban pergő képsorokat. Nem véletlen, hogy mind gyakrabban hallhatunk arról, hogy a kultúra területén éppen egy paradigmaváltást élünk át. A szemünk láttára szorulnak háttérbe a Gutenberg-galaxis csodái, miközben a helyüket átveszik a vitatható színvonalú tévéműsorok, internetes oldalak, videó csatornák.

 

Korai még temetni

 

Nincs igazuk azoknak, akik máris a vészharangot kongatják a könyvek fölött. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, majd pedig a Könyvhéten járva azt tapasztalhattuk, hogy a fővárosban még mindig rengeteg bibliofil ember él. Ők örömmel böngészik a boltok és a könyvárusító standok kínálatát. A színvonalas, szép kiadványokért hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni.

Az elmúlt esztendőben is elképesztő mennyiségű új könyv jelent meg. Hiába hallottunk arról, hogy milyen válságok és összeomlások nehezítik meg a hazai könyvkiadók helyzetét, e nemes szakma képviselői mégis talpon maradtak, és egyre újabb kiadványokkal örvendeztetik meg a szép könyvek szerelmeseit.

Ráadásul nem kell feltétlenül sok pénzt költenünk, ha újdonságokat vagy klasszikus remekműveket akarunk olvasni. Szinte ingyen hozzáférhetünk a hazai és a világirodalom legragyogóbb gyöngyszemeihez, ha beiratkozunk egy könyvtárba.

 

A kultúra fellegvárai

 

A könyvtárakat jogosan hívják a civilizáció templomainak és a kultúra világítótornyainak. Kapujukon belépve csönd fogad minket, így joggal tartjuk a könyvtárat a nyugalom szigetének a mai rohanó világban. Az értékes terhek alatt roskadozó polcok között sétálva ugyanúgy helyreállhat lelki békénk, mintha helyet foglalunk az olvasóteremben, hogy átnézzük a legújabb napilapokat és magazinokat. Sok helyen ezen felül zenét vagy különféle hanganyagokat is meghallgathatunk. A könyvtárakban szakemberek dolgoznak. Gondosan felkészítették őket a hivatásukra, ezért bármilyen kérdésünk van, egyből hasznos és jó tanácsokkal szolgálhatnak.

Nem számít, hogy odakint esetleg 38 fokot mutatnak a hőmérők, és az sem okozhat gondot, ha az utcákra  esővíz zúdul. A könyvtárban béke és nyugalom honol. Érdemes ide a hosszú nyári hónapok során is eljönni.

 

Kerületünk könyvtárai

 

A Hegyvidéken két jelentős könyvtár működik. Az Ugocsa utcai Szabó Ervin könyvtárat 65 évvel ezelőtt alapították, akkor még a Böszörményi úton. Kezdetben csak a felnőtteket várták szép olvasmányok, de a fennállásának tizenkettedik esztendejében létrejött a gyermekkönyvtár is. A remek könyvkínálat, az udvarias és segítőkész munkatársak miatt a Szabó Ervin könyvtár 12. kerületi részlege gyorsan Buda egyik legforgalmasabb könyvtára lett és maradt is évtizedeken át.

 

A siker azonban azzal járt, hogy a létesítmény kinőtte önmagát. Mivel a Hegyvidék polgárai gyakran járnak könyvtárba, szükség volt egy új, nagyobb, korszerű intézmény kialakítására. Korábban a közelben működött az Ugocsa mozi. Bár a filmszínház bezárt, az épülete megmaradt. Újra élettel telt meg az egykori mozi, amikor ideköltözött a kerületi könyvtár. 600 négyzetméteren rengeteg könyv, folyóirat, de a korszerű elvárásoknak megfelelően sok CD és DVD is várja az érdeklődőket. Aki akarja,  a saját laptopját is használhatja. A könyvtárban lehet internetezni, és számítógépes katalógus áll az érdeklődők rendelkezésére.

Kerületünkben működik egy másik, egészen különleges könyvtár is. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem könyvtárában rendkívül sok olyan könyv várja az érdeklődőket, melyekből megismerhetik a képzőművészetek, a festészet, a szobrászat, és az egyetemes emberi kultúra történetét és legszebb alkotásait. A gyűjteményben több mint hatvanezer dokumentumot találunk. A MOME könyvgyűjteményének az őse, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Múzeum és Iskola egyesített könyvtára 1896-tól kezdve fél évszázadon át az ország legfontosabb iparművészeti könyvtárának számított.