Minőségi művészképzés: bemutatjuk a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet

A kerületünkben működő egyetem hosszú múltra tekinthet vissza. 1880-ban még az Andrássy úton működött az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda ma már kicsit furcsának tűnő nevű Műfaragászati Tanműhelye. A létesítmény hatalmas fejlődésen ment keresztül. A Moholy-Nagyon tanuló diákok napjainkban már nem csupán a műfaragászat kulisszatitkait sajátíthatják el, hanem teljes körű egyetemi szintű képzésben részesülhetnek. Az ide jelentkezőkről tudni lehet, hogy az átlagosnál tehetségesebbek a képző- vagy az iparművészetek területén. A MOME oktatói gondosan odafigyelnek a hozzájuk bekerülő ifjú tehetségekre, és megpróbálnak tudatos, alkotó személyiségeket faragni belőlük.

A nagy példakép

Az egyetem névadója, Moholy-Nagy László maga is ilyen ember volt. Rövid, de mozgalmas életútja során Bácsborsódról eljutott Amerikába. 1946-ban, 51 éves korában Chicagóban hunyt el. Nevét és emlékét a hegyvidéki egyetem őrzi. 1905-ben a szegedi Állami Főgimnázium tanárai még nem sejthették, hogy tanítványuk egykor az egyik legkiemelkedőbb hazai ipari formatervező, konstruktivista festő, a kísérleti filmkészítés igazi úttörője és nagyszerű fényképész lesz.

A gimnáziumban egyik tanára Babits Mihály volt. Talán az ő hatásának tudható be, hogy az ifjú László először a költészettel próbálkozott. Első versei 1913-ban a Szegedi Naplóban jelentek meg. A család eredetileg a Weisz nevet viselte, ám 1910-től kezdve a gyerekeket a nagybátyjuk, Nagy Gusztáv nevelte. Hálája jeléül minden testvér felvette pártfogójuk nevét. A családban sok tehetséges ember akadt, az egyik unokatestvérük nem volt más, mint Solti György a majdani karmester, zongoraművész és zeneigazgató, vagy ahogy külföldön ismerik, Sir George Solti.

Moholy-Nagy László életében a világháború kitörése jelentett döntő fordulatot. Bár korábban jogot tanult, 1916-ban már a keleti fronton szolgált tüzérségi megfigyelőként. Lehetséges, hogy ha nem robban ki a világégés, akkor Magyarország nyer egy jogászt, viszont elveszít egy kiváló művészt. László kénytelen volt félbeszakítani jogi tanulmányait, a fronton viszont rengeteget rajzolt. Elemi erejű rajzokban örökítette meg a háborúba vezényelt katonák mindennapjait. 1917-ben megsebesült, a rajzolást azonban ekkor sem hagyta abba.

Nehéz évtizedek

A háborút követően megpróbálta folytatni jogi tanulmányait, de hamar belátta, hogy az ügyvédkedés nem neki való. Sokkal jobban érezte magát a művészek között. A zűrzavaros, nehéz hónapok alatt szervezték meg a Hadviselt Művészek című kiállítást. Itt állhatott ki műveivel először a szélesebb közönség elé. 1919-ben lelkesen üdvözölte a forradalmi változásokat, de aktívan nem kapcsolódott be a politikai eseményekbe. Számos művésszel együtt nyugatra menekült.
 

Ekkor már a Moholy-Nagy nevet viselve Berlinben telepedett meg. A német fővárosban vette feleségül Lucia Schultzot. Ez a tehetséges asszony ismertette meg a fényképezés kulisszatitkaival. Számos kiállításon vett részt, és a legnagyobb hazai, valamint külföldi művészekkel dolgozott együtt. Bekerült Paul Klee és Vaszilij Kandinszkij mellé. Pályafutása egyik fénypontját jelentette, hogy a világhírű Walter Gropius felkérésére a weimari Bauhausban taníthatott.

1929-ben elkészítette élete első komoly filmjét. A nácizmus előretörése miatt azonban hamarosan kénytelen volt újra útra kelni. 1934-ben Amsterdamban ismerte meg a színes fényképek készítésének módszereit. A család vándorútja Londonban folytatódott, ahol Moholy-Nagy László megismerhette az iparművészet szinte valamennyi részterületét.

Amerikai beteljesülés

Európára már ráborult a következő világégés árnyéka, amikor átkelt az óceánon, hogy Amerikában kezdjen új életet. Megbízták az új Bauhaus-iskola irányításával. Közben Németországban a neve és a művei is feketelistára kerültek. Az „elfajzott művészet” képviselőjének nyilvánították, és alkotásait kidobták a képtárakból, múzeumokból.

Amerika viszont - akárcsak számos más magyar emigráns, például Bartók Béla számára – neki is biztos menedéket jelentett. 1944-ben már az Institute of Design főiskola élén állt. Még megélhette a náci Németország bukását, de haza már nem térhetett, leukémiás lett. 1946-ig küzdött súlyos betegségével. A gyászbeszédét Walter Gropius mondta el.

A magyar egyetem

A Chicagóban elhunyt nagyszerű művész nevét 2005 óta viseli a kerületünkben működő oktatási intézmény, ahol az elméleti tudás átadása mellett komoly gyakorlati képzés is folyik. Kerülnek ki innen rajz-és környezetkultúra szakos tanárok, de művészeti és tervezési szakmenedzserek is. A doktori iskola lehetővé teszi a posztgraduális képzést. Az ezredfordulót követően a tananyag a téralkotásra, a tárgyalkotásra és a képalkotásra teszi a hangsúlyt. 

Napjainkban az iskola meghatározó szerepet tölt be hazánk kulturális életében és a vizuális alkotóművészek szakképzésében. A diákok olyan kiemelkedő művészektől tanulhattak, mint Fülöp József filmrendező, Kopek Gábor médiaművész, Droppa Judit textilművész, Janáky István Ybl-díjas építész, Rofusz Ferenc Oscar-díjas animációsfilm-rendező, Rubik Ernő Kossuth-díjas építész, Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező vagy korábban Pogány Frigyes építész, Fáy Aladár festőművész. Nemzetközileg is elismert színvonalú oktatás folyik az Építészeti, a Design, a Média és az Elméleti Intézetben.

A MOME 2006-tól díjjal ismeri el azok tevékenységét, akik kimagasló módon hozzájárultak az egyetem céljainak elismeréséhez. A díjat többek között Rubik Ernő és az egyetem névadójának leánya Moholy-Nagy Hattula is megkapta.

Művészet és minőség

Na, de mik azok a célok, melyek valóra váltásához hozzájárultak e kimagasló személyiségek? A MOME az alkotás képességével felruházott, felelős szakembereket akar nevelni. Célja, hogy az innen kikerülő végzősök nyitott gondolkodású és a legmagasabb szakmai minőséghez ragaszkodó művészek legyenek. Olyan emberek, akik képesek érzékenyen reagálni környezetünk, valamint a minket körülvevő társadalom és kultúra változásaira.

 

A létesítményben pezsgő egyetemi élet zajlik. A hallgatók rendszeresen vesznek részt hazai és nemzetközi versenyeken, kiállításokon és pályázatokon. Látványos prezentációikkal, innovatív ötleteikkel a magyar kulturális élet számos területén találkozhatunk.
 

Ha szeretne többet is megtudni a MOME mindennapi életéről, az egyetemen folyó oktatásról, akkor érdemes szétnéznie ezen a honlapon: www.mome.hu