A tavasz legszebb napjai – húsvéti hagyományaink

A kisgyerekes családok jól tudják, hogy ilyenkor április táján milyen komoly kihívást jelent egy nagyobb bevásárlás megszervezése. Néhány kisgyerekkel amúgy sem egyszerű dolog ellátogatni valamelyik nagyáruházba, ám most az apukáknak és az anyukáknak, vagy éppen a nagyszülőknek még inkább résen kell lenniük. A kicsiknek ugyanis éles a szeme és jól vág az esze. Azonnal felfedezik a boltok polcain sorakozó csokinyuszikat és tojásokat, majd elkezdik kérdezgetni, vajon hogyan kerül az üzletek polcáról a kerti fűfészekbe. Ha már szóba kerül ez a kérdés, akkor érdemes leülni a gyerekekkel, és elmesélni nekik a húsvét eredetét. Számos csodálatos hagyomány kapcsolódik ehhez az ünnephez, melyek ismerete mindenkinek hasznára válhat. A húsvét ugyanis nem csak - az amúgy aranyos – kis nyuszik, kiscsirkék és barikák ünnepe.

 

Nyuszi és kiscsibe 

 

Persze jó oka van annak, hogy éppen ezek az állatok még ma is a húsvét jelképei. Az ősi időkben az Európában élő kelta és germán népek számos istenséget tiszteltek. Közéjük tartozott a csodálatos Ostara is. Ő nem volt más, mint a termékenység, a születés, a gyermekek, és általában véve a megújuló élet védelmezője. Termékennyé tette a földet, és segített abban is, hogy a természet felébredjen téli álmából. A kis állatok ekkor kerültek be a tavaszünnep szimbólumai közé. A tojásból kibúvó kiscsirke az újjászületést, a szapora nyuszi pedig a termékenységet jelképezte. Ostara nevét megtaláljuk a német Ostern és az angol eastern szóban is. Mai húsvéti hagyományainkban a keltákon és a germánokon kívül fontos szerepet játszottak az ókori zsidók is. Az egyiptomi fogságból kikerülő törzsek leszármazottai mind a mai napig tavasszal ünneplik meg a pészahot.

 

Pünkösddel zárul

 

A jelentős ünnep magyar neve nem azt jelenti, hogy ilyenkor vétség húst enni. Ha ez így lenne, akkor faluszerte nem kínálnák a locsolkodókat sonkával és kolbásszal. A húsvétot a böjti időszak előzi meg. A böjt után először ilyenkor szabad húst magunkhoz venni. A vét szó tehát nem a vétségre, hanem az evésre, a hús magunkhoz vételére utal.
 

A Biblia szerint Jézust pénteken feszítették keresztre. A harmadik napon, vasárnap támadt fel. A kereszthalállal megváltotta az emberiség bűneit, a feltámadása pedig bebizonyította, hogy legyőzhető a halál. A húsvéttal kapcsolatos ünnepek sora hosszú: a virágvasárnapot (Jézus bevonulását Jeruzsálembe) a nagyhét követi. A hívők nem felejtkeznek el nagypéntekről és a nagyszombatról sem. A húsvéti ünnepek sora a pünkösddel zárul le. Erre a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn kerül sor. A keresztények akkor a Szentlélek kiáradását ünneplik meg. 

 

Mikor ünnepeljük?

 

Az elmúlt évszázadok során némi bizonytalanság övezte a húsvét pontos időpontját. A nyugati keresztény felekezetek ma már többnyire ugyanakkor ünnepelnek, míg a keleti keresztények megemlékezése gyakran más napra esett. 
 

Krisztus után 325-ben az első niceai zsinaton döntöttek úgy, hogy a világ keresztényei ugyanazon a napon ünnepeljék meg a húsvétot. Ennek pontos időpontját így határozták meg: a húsvét a tavaszi nap-éjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Az ünnep időpontjának pontos meghatározásának módszerein a VI. században Dionysius Exiguus szerzetes finomított. A világban a legtöbb helyen azóta is így számítják ki az ünnepségek időpontját.

 

Sok népszokás köthető hozzá

 

A húsvéthoz számos népszokás kapcsolódik. Vasárnap szokták megszentelni az ételt. A hívők a délelőtti mise előtt bárányhússal, tojással, sonkával és kaláccsal pakolják meg a kosarukat. Bort is tesznek mellé. A letakart kosarat magukkal viszik a misére. Hazai hagyomány, hogy a család tagjainak együtt illik megenni a tojásokat. Így még nehéz időkben sem fogják elfelejteni, hogy hova tartoznak, és mindig hazatalálnak. A családok egy részében ilyenkor lepik meg a gyerekeket apróbb ajándékokkal. A húsvéti csokitojások és csokinyuszik ekkor kapnak fontos szerepet, amikor a lakásban vagy kint a kertben eldugott fészkeket boldog gyerekek keresik meg őket.

 

Hétfőn viszont elsősorban a felnőttek ünnepelnek. Talán a víz megtisztító erejére vezethető vissza a locsolkodás szokása. Falun a legények sorra járják a lányos házakat. Régen a kútról hozott hideg vízzel, majd később szódával locsolták meg az eseményt hajnal óta izgatottan váró lányokat, akik cserébe hímestojást adtak. Minél szebb volt a leány, annál több legény látogatott el hozzá. A hideg víz helyét mostanában már átvette a kölni. Mivel azonban a fiúk nem egyeztetnek egymással, hanem mindenki más illatú kölnit használ, hétfő délutánra a hölgyek haja úgy illatozik, mint egy virágbolt.

A locsolkodókat természetesen illik megvendégelni, ezért tojással, sonkával, kolbásszal, és persze itallal kínálják őket. Sajnos nem mindenki tudja hol a határ, ezért húsvét hétfőn érdemes nagyon óvatosan közlekedni az utakon.

 

Különösen fontos, hogy alkohol fogyasztása után tilos gépjárművet vagy motorkerékpárt vezetni, de legjobb ha ittasan kerékpárral sem közlekedünk!