Boldogságrituálék a világ minden tájáról

 

Azt gondolhatjuk, hogy a nyugalom, a tartalmas hétköznapok a boldogság és egy sikeres élet mellékhatásai. Ha valaki megéli a bőséget, stabilitás és harmónia lesz a mindennapjai része. Ezt az állapotot szoktuk boldogságnak nevezni. De ez fordítva is működik: boldog és tartalmas, az élet bőségével megtöltött pillanatokat bármikor szervezhetünk magunknak. Tanuljuk meg becsempészni a hétköznapjainkba az apró örömrituálékat, amelyek megmutatják, hogy a jövőbeli nagy céljaink fáradhatatlan hajszolása mellett is létezik boldogság. Lássuk, hogyan ünneplik az élet apró örömeit a világ számos táján.

 

Japán: Shinrin-yoku, azaz erdőfürdő

Menjünk az erdőbe. Sétáljunk lassan. Lélegezzünk mélyeket a friss, erdei levegőből, nyissuk ki minden érzékszervünket a világra. Ha mindezt megtettük, akkor már gyakoroljuk is a japánok bevált boldogságterápiáját, a shinrin-yokut. 

Az 1980-as években elterjedt módszer szó szerinti fordítása erdei fürdőzést jelent. Azóta már számos tudományos kutatás beigazolta az erdei fürdőzés hatékonyságát. Többek között erősíti az immunrendszert, javítja az alvás minőségét és a hangulatot, csökkenti a stresszt, emellett vérnyomáscsökkentő hatású, javítja a szervezet öngyógyító folyamatait is. Japánban már sok közösség szervez erdőfürdőket akár vezetett erdei, „mindfulness“ azaz tudatosság meditációval is, amely az erdő apró neszeire, illataira, ezer zöldjére segít fókuszálni minden érzékszervvel.  A shinrin-yoku egy csoportos tevékenység, így a résztvevők megoszthatják egymással gondolataikat, érzéseiket és a természetben létezéssel járó örömöket. Ahogy Alan Watts, angol filozófus mondaná: “Nem erre a világra, hanem ebből a világból születtünk. Mint az óceán egy hulláma. Nem vagy itt idegen.”

 

Hawaii: Ho’oponopono, a megbocsátás felszabadító öröme

A hawaiiak úgy tartják, hogy a harag és a megbántottság annak a személynek árt, aki átéli ezeket az érzelmeket, és nem pedig annak, aki okozta azokat. A pono szó jelentése helyes, tehát mind azért, aki megbántott minket, és mind magunkért meg kell tanulnunk helyesen érezni, helyre tenni az érzelmeket. Ha haragot érzünk, jobb, ha kimondjuk érzéseinket.

A Ho‘oponopono-módszerét gyakorolva újrakapcsolódunk önmagunkhoz és másokhoz, csak épp most a helyes módon: a megbocsátás erejével. Hawaii-on ez történhet családi közvetítő segítségével, aki leszervez és levezényel egy személyes találkozót azzal, akinek szeretnének megbocsátani. De ez a folyamat lejátszódhat egyedül is, csupán az elménkben, ahol megosztjuk a világgal fájdalmas érzéseinket, majd eldöntjük, hogy megbocsátunk annak, aki megbántott minket. Elfogadjuk, ami történt, és szélnek eresztjük azt, így szabadulva meg a sérelmeinktől. 

 

Norvégia: Friluftsliv, azaz ki a szabad levegőre

A norvégok magukat a természet nemzetének tekintik. A hosszú és sötét telek ellenére a norvégok nem csak nyáron igyekeznek minden percet a szabadban tölteni, hanem szinte minden nap. Ez az életfilozófia, a természettel való szoros kapcsolat, és a természettudatosság ápolása olyannyira része a norvég kultúrának, hogy már az iskolában elkezdik ennek az oktatását. A természetben létezés, a természettel való kapcsolat számukra egy spirituális, már-már vallásos élmény. A természet az ő templomuk. Az érzés, hogy részei vagyunk a folyóknak, a levegőnek és a növényeknek, hogy egy ritmusra jár a szívünk a környezettel, valóban felemelő. Ehhez pedig nem kellenek feltétlenül Norvégia vadregényes tájai. Igaz, a norvégok vérében van a természetszeretet, és megpróbálnak minél közelebb élni a természethez, azért mi is bevezethetjük mindennapjainkba a természetközeliséget. Egy séta a parkban, vagy a szabadtéri sport és a hétvégi családi túra minket is emlékeztet arra a biztonságot és örömet adó érzésre, hogy egy nagyobb rendszer, az univerzum részei vagyunk.

 

Franciaország: Apéritif – Közös lazulás munka után

A franciák különösen élvezik a „petit“ itókázást. Egy kis pohár bor, egy rövid ital, egy pohár pezsgő vagy egy koktél jelenti számukra a munkanap végét. Azonban ez a pohár bor számukra közösségi élmény. Szívesen ülnek be munka után egy bárba a barátaikkal, hogy megvitassák az élet kérdéseit. Kutatások szerint 10 franciából 9 egy kis aperóval zárja a napját. A vacsora előtti ital sokszor végződik végül vacsorával. Barátok munka után felugranak egymáshoz egy kis aperóra, majd közös főzőcskézéssel és vacsorával végződik az este. Ez teljesen normális a franciák számára, még a mosogatásban is szívesen segítenek a vendéglátónak az evés után.

Érdemes átvenni a franciák ezen szokását: miért ne koccinthatnánk hétköznapokon is barátainkkal, szeretteinkkel az élet apró örömeire? Azért persze, csak módjával!

Argentína, Brazília: Mate – teázás a barátokkal

A yerba mate leveléből készült tea nemcsak egészséges, de iszogatása közösségi élményként is szolgál Brazíliában, ahol ezt egy alma nagyságú, ún. calabash csészéből szürcsölik közösen a barátok egy ezüst szívószál segítségével. De reggeli kávé helyett is szeretik a dél-amerikaiak ezt az italt, amely számukra több mint egy rituálé része, mivel meg vannak győződve róla, hogy a mate tea a hosszú élet titka. A mate teát nemigen találhatjuk meg éttermekben vagy kávézókban, ez valóban egy privát szokás, ami a hétköznapokat színesíti, és összehozza a barátokat egy jó beszélgetésre.

Törökország: Keyif – élvezni a jelen pillanatot

A keyif fontos eleme a török kultúrának, azonban gyakorlása nagyon is személyes. Jelentése: megtalálni a pillanatot, amikor magunk lehetünk, és élvezhetjük a létezésből adódó jelent. Ezt a törökök leginkább egy park padján, egy fürdőben vagy a tengerparton teszik előszeretettel. Biztos, hogy ismerős a kép, amikor Isztambul városában török bácsik ülnek egy kis széken a házaik bejárata előtt, és figyelik a város ritmusát. Nos, ez is keyif. A jelen pillanat teljes átélése. A keyif a törökök titka. Egy csendes meditáció tulajdonképpen: mindegy, épp merre járnak, mit csinálnak, bármikor képesek időt szentelni a jelen pillanatnak, és megtalálni az élet szépségét, például egy művészeti alkotásban a múzeumban, egy pohár török kávéban vagy a víz hangjában a folyóparton.

 

Nigéria: Ubuntu – örömet lelni az emberségességben

Az ubuntu egy zulu kifejezésből ered, mely kijelenti, hogy az individuum, egy személy csak közösségben létezhet és élheti át az élet bőségét. Ha nyitottak és szeretetteljesek vagyunk szomszédainkkal, fontos részei lehetünk a közösségnek, ezzel erősítve másokat és így magunkat is – hiszik a dél-afrikaiak, akik minden egyes nap megélik az ubuntut, melynek részeként apróságokkal segíteni, figyelmesnek lenni vagy épp egy mosolyt csalni mások arcára, számukra a legfőbb öröm. Ne legyünk tehát mi sem restek elbeszélgetni az utcánkban áruját kínáló boltossal, vagy a vasárnap délután sütött kuglófból kis kóstolót vinni a mellettünk lakóknak.