Kölcsönadni? Csak okosan!

Informálódjunk!

Amikor kölcsön kérnek tőlünk, a legfontosabb szabály, hogy soha ne döntsünk azonnal – egy számunkra kedves barátnak természetes, ha azonnal rávágnánk, hogy kisegítjük a bajból, de érdemes egy kis időt hagyni rá, és alaposan átgondolni a dolgot. Először is gyűjtsünk be minden információt, kérdezzük ki, pontosan mikor és mekkora összegre lenne szüksége. Hogyha a részletek megismerése után kicsit is ódzkodunk a kölcsönzéstől, akkor inkább ne menjünk bele, és ne hagyjuk, hogy érzelmeink eltántorítsanak ettől az elhatározástól – annak ugyanis nem lesz jó vége, ha esetleg sajnálatból vagy a lelkifurdalás elkerülése miatt megyünk bele olyan megállapodásba, ami később bennünket hozhat hátrányos helyzetbe. Ha vissza kell utasítanunk a kérést, tegyük együttérzően, mondjuk el, hogy sajnos ezen a módon most nem tudjuk támogatni, viszont ajánljuk fel, hogy másképp igen – például segítünk átnézni az illető költségvetését, hátha együtt rájövünk, hol spórolhatna egy kicsit, ebből érezni fogja, hogy továbbra is mellette állunk.

Mennyi az annyi?

Gyakran azért adunk átgondolatlanul kölcsön, mert eszünkbe sem jut, hogy a számunkra kedves ember majd valamiért mégsem törleszti az adósságát, pedig ez bizony sokszor megtörténik. Egy ismerős ugyanis a bank vagy a közüzemi szolgáltatók helyett mindig inkább velünk szemben fog megcsúszni a fizetési határidővel, hiszen valószínűsíthetően nem fogjuk komoly szankciókkal sújtani, például biztosan nem kapcsoljuk ki a villanyt az otthonában késedelem esetén. A kölcsönadott összeg mértékét ezért mindig nagyon alaposan rágjuk át, senki sem várhatja el, hogy gondolkodás nélkül odaadjuk megspórolt tartalékunkat, amelyre nekünk is bármikor szükségünk lehet. Szakemberek szerint legjobb, ha egyenesen a legrosszabb esettel számolunk, tehát legfeljebb annyi pénzt adjunk oda, amiből ha véletlenül egyetlen forintot sem látnánk viszont többé, a mi céljaink és terveink akkor sem dőlnének dugába. 

Terv a lelke!

Megszületett a döntés, és hajlunk rá, hogy belemenjünk a kölcsönzésbe? Akkor itt az ideje, hogy alaposan megbeszéljük, a másik fél hogyan és milyen ütemezés szerint fogja visszafizetni a kölcsönt. Ha eddig esetleg kétség merült volna fel ez ügyben, ezzel azt is végképp egyértelművé tehetjük, hogy nem ajándékba szánjuk a pénzt. Az természetesen nagyon fontos, hogy a törlesztés mértéke és ütemezése mindkét fél számára elfogadható legyen, ezért ha úgy látjuk, a másik félvállról veszi a dolgot, vagy épp ellenkezőleg, túl irreális részleteket ajánl annak érdekében, hogy biztosan kölcsönözzünk neki, akkor nincs késő, még nyugodtan visszaléphetünk, mert szinte garantáltan akadozik majd a visszafizetés. 

Az írás megmarad

A következő sarkalatos pont, hogy bármilyen közel is állunk egymáshoz a kölcsönt kérővel, a megbeszélt részleteket mindenképp vessük papírra. Nem kell persze feltétlenül eltúlozni a dolgot, kisebb összegek esetén egy egyszerű, két tanúval aláíratott kölcsönadási szerződés elegendő, amelyben rögzítjük a pontos összeget, a visszafizetés módját (utalás vagy készpénz), időpontját, az esetleges kamat mértékét. Arra az esetre, ha a másik mégis megcsúszna a részletekkel, célszerű némi késedelmi díjban is megegyezni, ezzel valószínűleg elkerülhetjük, hogy ez rendszeressé váljon, vagy rosszabb esetben bírósághoz kelljen fordulni, ami ugye egy korábbi baráti viszonynak valószínűleg a végét jelenti. Ez a szerződés mindkét fél érdekeit szolgálja, vitás, elmérgesedő helyzet esetén sokkal könnyebben tisztázhatjuk a félreértéseket akár jogi úton is.  

Tartsuk rajta a szemünket!

Kölcsönadás esetén tudomásul kell vennünk, hogy előállhat olyan szituáció, amikor nem tudjuk kikerülni a konfliktushelyzetet, és nem is érdemes! Ilyen például, amikor a másik csúszásba kerül a törlesztéssel – ha rendszeresen szemet hunyunk a hosszú késedelem felett, vagy szó nélkül elfogadjuk a kifogásokat, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy ez visszatérő probléma lesz. Ezt megelőzendő pár nap türelmi idő után inkább küldjünk egy diszkrét emlékeztetőt, amiben megírjuk, hogy közös megállapodásunk alapján késik az aktuális részlet, és érdeklődjünk, hogy mikor számíthatunk a pénzre. Ha sorozatosan előfordul ilyesmi, akkor már a fizetési határidő előtt küldjünk egy üzenetet, amiben kedvesen felhívjuk a másik fél figyelmét, hogy közeledik az időpont, és kérjük, hogy tartsa be, mert rendkívül kellemetlen erre nekünk figyelmeztetni. Ha azonban a felszólítások ellenére sem történik visszafizetés, mielőbb konzultáljunk egy ügyvéddel, mert egy hivatalos levél még beindíthatja a folyamatot, és segíthet abban, hogy a megállapodásunknak érvényt szerezhessünk.