2020-08-10
Virtuális tanösvény a méhek védelmében
Amint arról már korábban is írtunk, a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben. Mivel kultúrnövényeink beporzását jórészt e rovarok végzik, számuk csökkenése jelentős élelmezési problémákat is felvethet. Nem lehet elégszer beszélnünk arról, és újabb és újabb hasznos tapasztalatokat megosztani, hogy mit tehetünk védelmük érdekében lokálisan és globálisan.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja a 9 milliárd főt, amely a növekvő élelmiszerigényekkel egyre nagyobb terhet ró a mezőgazdaságra és az élővilágra. A megnövekedett igények miatt egyre több területet vonnak intenzív művelés alá, az iparszerű mezőgazdaságban használatos műtrágyák és növényvédő szerek térhódítása pedig sok esetben fenyegetést jelent az élővilágra, ezáltal a beporzó rovarokra is.
Az élelmünk függ tőlük
A legtöbb virágos növény megporzását nemcsak a mezőgazdasági kultúrákban, de a természetközeli élőhelyeken is ezek a rovarok végzik, összességében pedig az emberiség élelmének 30-35 százaléka függ munkájuk sikerétől. Az Európában termesztett 264 haszonnövénynek például 84 százalékát porozzák be, emellett több mint négyezer olyan zöldségféle van, amit a méheknek köszönhetünk. Nélkülük tehát a termények beporzásának egyharmadát kellene kézi erővel vagy valamilyen modern technológia – például beporzó drón – alkalmazásával elvégezni.
A hosszú távú megoldást a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele jelenthetné, amely többek között a növényvédő szerek használatának csökkentése, a méhtartás körülményeinek javítása, illetve vadvirágokkal borított szegélyek létesítése révén valósulhat meg.
De vajon melyik gazdálkodási forma esetén lehet a legnagyobb a beporzó közösségek diverzitása és egyedszáma? A természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás gazdaság, a helyi körülményekre építő, ám a tápanyagok pótlásához szerves trágyát és ásványi anyagokat használó biogazdálkodás vagy a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekre építő konvencionális gazdaság esetén?
Messzire mutató kutatás
A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán (SZIE MKK) végzett kutatásai során ezt a kérdést járta körül Mészáros Fanni Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök, akinek a munkáját dr. Sárospataki Miklós, a SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék docense, valamint Szilágyi Alfréd, a SZIE Környezettudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója irányította.
A Szentendrei-sziget három településén – egy tahitótfalui permakultúrás gazdaságban, egy szigetmonostori biogazdaságban és egy pócsmegyeri hagyományos családi gazdaságban – végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a legtöbb beporzót a permakultúrás művelésű terület vonzotta, míg a beporzók számára legkevésbé ideális körülményeket a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekkel művelt hagyományos gazdaság nyújtotta.
A felmérés során fény derült arra is, hogy a dísznapraforgós, szegfűs, sóvirágos, levendulás és díszhagymás területek kiemelt táplálkozóhelyek voltak a beporzók számára.
Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a mézontófű néven ismert virág szintén kedvelt növénynek számít a méhek körében, amelynek vetőmagját beszerezhetjük a kerületünkben található Zöldboltban.
Járjuk be a tanösvényt mobillal!
Egy kis odafigyeléssel mi is sokat tehetünk a beporzók védelméért, amelyhez naprakész tanácsokkal szolgálhat a Szent István Egyetem Gödöllői Campusán létrejött, mobiltelefonra optimalizált virtuális tanösvény. Az erdőt, szántót, kaszálással kezelt gyepterületet és a városi környezetet egyaránt érintő 1-2 órás útvonalon interaktív elemek és gyakorlati feladatok segítségével lehet elsajátítani néhány olyan praktikát, mint a darázsgarázs vagy a beporzóbarát kert létesítése.
Ha e tanácsokat megfogadva odafigyelünk arra, hogy a kertünket díszítő virágos növények között lehetőleg az egész szezon folyamán legyen legalább egy olyan, amelyik éppen virágzik, máris sokat tettünk a környéken élő beporzók védelméért.
Vörös Zsuzsanna Flóra természetvédelmi mérnök, ötletgazda szerint a Premontrei Iskolaközponthoz is közel eső nyolc állomás iskolai tanulmányok kiegészítéséhez is kiváló segédeszköz lehet, de kellemes időtöltést jelenthet a környék lakói számára is.
Ha pedig többet szeretne tudni a kerületi lehetőségekről, akkor érdeklődjön a Hegyvidéki Zöldirodánál, amely azért jött létre, hogy a környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása mellett segítse a Hegyvidék polgárait környezetünk megóvásában, abban, hogy közös erővel fenntarthatóvá tegyük lakóhelyünket.
Vagy telefonon:
06 70 938 8474
06 1 224 5900 vagy 06 1 224 5907
Cím: 1126 Budapest, Kis János altábornagy utca 43-45. földszint
Ügyfélfogadás:
Hétfőn 13-17.30
Szerdán 8-12 és 13-16
Pénteken 8-12