Ahol a legtöbb ember él – A világ nagyvárosai

Minden évben október 31-én ünnepeljük a városok világnapját. Ez az alkalom kiváló lehetőség arra, hogy számvetést készítsünk közvetlen lakókörnyezetünk lehetőségeiről és kihívásairól. Ismét érvényes, hogy érdemes globálisan gondolkozni, de helyi szinten cselekedni.

 

Gondoljunk gyermekeink jövőjére

Az ENSZ elszántan támogatja mindazokat az innovációkat és fejlesztéseket, amelyek jobbá tehetik gyermekeink és unokáink életét. Október végén világszerte számos programot szerveznek, amelyek megmutatják az embereknek, hogy milyen nehézségeket okoz a vidék és a falvak elnéptelenedése, valamint az, hogy tömegek áramlanak a nagyvárosokba. Az összejöveteleken vagy az interneten keresztül közvetített eszmecseréken lehetőség nyílik annak feltérképezésére is, hogy a lakókörnyezetünkre milyen hatással lehetnek a következő esztendők előrelátható környezeti változásai.

Az ünnep emellett felhívja az emberek figyelmét arra, hogy mindannyiunknak érdemes elindulni egy fenntartható, takarékos, a környezetet csak csekély mértékben terhelő nagyvárosi élet felé. 

 

Otthon vagyunk a városban

Európa a föld fejlettebb területei közé tartozik. Az ipari forradalmat követő fejlődés időszakában földrészünkön sűrű városhálózat alakult ki. Itt is megfigyelhető az a jelenség, hogy az emberek nagy része igyekszik beköltözni a nagyvárosokba. Az Európai Unió lakosságának háromnegyed része ma kis- és nagyvárosokban él. Éppen ezért elmondhatjuk, hogy az európai civilizáció mai jellegzetes megjelenési formái leginkább e településfajtához kapcsolódnak. A városi élet annyira vonzó, hogy a falvak is – bár sok helyen tudatosan törekszenek a régi állattenyésztő és földműves hagyományok megtartására – hozzá hasonulnak, és elhalványulnak a falu, valamint a város közötti életminőségi különbségek. 

Mi az oka a városok népszerűségének? 

Mindenekelőtt az, hogy ezek a többnyire dinamikusan fejlődő területek egy-egy ország gazdaságának motorjai, ezáltal jólétet biztosítanak. Ráadásul a városokban vannak a legszínvonalasabb és legsokrétűbb egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások.

Nagyvárosaink azonban nem a semmiben lebegnek. Csakis azért képesek kiemelkedő gazdasági tevékenységükre, mert számíthatnak a környező vidék és a távolabbi régiók támogatására, erőforrásaira. Nem egyértelműen kedvező tendencia az sem, hogy a fejlődő országokban a városi népességnövekedés négyszer gyorsabb, mint a fejlett világrészeken.

A mai városok a legtöbb régióban nem képesek elegendő energiát, élelmiszert és sok esetben még annyi ivóvizet sem termelni, amivel el lehetne látni a lakosságot. Ezeket az alapvető, a mindennapi élethez elengedhetetlen dolgokat szinte minden esetben külső forrásból kell beszerezniük. Ráadásul a városokat sajátos, csak rájuk jellemző környezetvédelmi kihívások is sújtják.

 

Régi és új nehézségek

A nagyvárosokban élők a lehető legmagasabb életszínvonalra törekszenek. Rengeteget fogyasztanak, emiatt hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik. A mai városok egyik legfontosabb környezetvédelmi problémáját a légszennyezés jelenti. Ehhez hozzájárul az időnként fellépő bűz is.

A szennyező anyagok egy része visszahull a talajra és beborítja a felszínt. A burkolt felületek ugyanúgy elszennyeződnek, mint a talaj. Ez utóbbi azért különösen veszélyes, mert a talajból számos káros anyag leszivárog a mélyben meghúzódó vízkészletbe. A csatornázott településeknek ugyanúgy megvannak a maguk problémái, mint a csatornázatlanoknak. A tiszta ivóvíz biztosítása évről évre nagyobb kihívást jelent.

A vízben egyből tetten érhető, ha valahogy nem sikerült optimálisan megoldani a víztisztítást, a szemét ugyanis gyorsan bejut a vízbe. A modern világ vívmányai általában kényelmesebbé és komfortosabbá tehetik az életünket. A túl erős zajok, a túl sok fény azonban akár beteggé is teheti egy-egy adott környék lakóit. 

 

Hallgassunk a szakemberek szavára

A városok világnapján a legjobb környezetvédelmi szakemberek mutatják be mindezeket a nehézségeket, és a tudomány legújabb vívmányait figyelembe véve adnak tanácsokat arra, hogyan gondoskodhatunk a minket követő nemzedékek jólétéről. Az ipar és a technológia felfedezéseit kreatívan felhasználhatjuk a természet megóvása érdekében is.

Ugyanakkor egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, milyen hatalmas erő rejlik bennünk, környezettudatos emberekben, ha összefogunk, és jó példával az élen járunk. A városok napján is megmutathatjuk, hogy miért érdemes fenntartható módon élni, kevesebbet fogyasztani, jobban ügyelni a hulladékfelhasználására vagy éppen a megújuló energiahordozók használatára.

Összefogva elérhetjük, hogy városaink tíz vagy húsz év múlva is kellemes, jól lakható életterek legyenek, ahol mindenki számára öröm lesz a fenntartható élet.

 

Érdemes tudni, hogy a kerületünkben működő Zöldiroda munkatársai örömmel várják az érdeklődőket, és minden környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésről szívesen nyújtanak felvilágosítást.

 

A Zöldiroda elérhetősége:

Cím: 1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 43–45., földszint

Tel.: +36 70 938 8474

+36 1 224 5900/ 5907-es mellék

E-mail: zoldpont@hegyvidek.hu