2021-04-27
A zaj veszélyes – küzdelem a nyugalomért
Átalakul a világ, és a környezetünket egyre komolyabb veszélyek fenyegetik. Régi felismerés, hogy ami gondot jelent a természet számára, az bajba sodorhatja az embert is. Kevesen tudják, hogy a környezetkárosító hatások között a zajszennyezés áll a második helyen. Erre érdemes odafigyelni, és fellépni a lárma ellen.
1996-ban egy New York-i fülgyógyászati központ munkatársai rádöbbentek arra, hogy az embereknek fogalmuk sincs a mindennapi életünkben egyre nagyobb gondot jelentő zajban rejlő veszélyekről. Ezért elhatározták, hogy tesznek valamit a lárma ellen. Úgy vélték, közös erővel sikert érnek el e környezetkárosító hatás ellen, ami kezdetben csupán kisebb kellemetlenségnek tűnt a vizek beszennyezése vagy az autókból áradó kipufogógázokhoz képest.
Amikor azonban még több szakember bevonásával megvizsgálták a zajszennyezés hatásait, kiderült, hogy egy halálos veszélyről van szó. A lakókörnyezetünk ugyanis egyre hangosabb. Éveken át elviselve a növekvő zajt, súlyosan károsodik az egészségünk, és előfordulhat az is, hogy a zajszennyezés komoly betegségeket okozhat. Egy globális fenyegetés ellen globális módszerekkel kell fellépni. Először az emberek figyelmét kellett felhívni arra, mennyire veszélyes az állandó hangzavar. Így született meg a minden április utolsó szerdájára eső zajellenes küzdelem világnapja.
Alattomos ellenség
A zajszennyezés nagyon sok ember számára nem nyilvánvaló. A kéményekből áradó füstöt könnyű észrevenni, és akkor is felkapjuk a fejünket, ha egy pillanat alatt leégünk áprilisban a napon, vagy ha váratlanul, a tavasz derekán hózápor csap le ránk. A pusztító zaj alattomos ellenség, nem kíméli sem a fejlett országok, sem a fejletlenebb területek lakóit. A belvárosi utcákat járva észre sem vesszük az állandó tompa dübörgést, pedig néha már a falak is remegnek tőle.
A kertvárosokban sem sokkal jobb a helyzet, ahogy itt a jó idő, minden utcában 4-5 helyen nyírják a füvet, flexelnek, a falat fúrják, motoros fűrésszel aprítják a tűzifát. A korszerű gépek többsége még ma is hangos. Igen messzire kell mennünk a városoktól ahhoz, hogy élvezhessük a természet csendjét.
A szakemberek egy ideje már megpróbálják felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a harsogó zene, a dübörgő gépek, a mindennapos zúgás és kattogás veszélyezteti az egészségünket. Történt is némi előrelépés. Zajtérképek készülnek a nagyvárosokról, így tisztában lehetünk egy adott terület zajszennyezettségével.
Ez azonban önmagában nem elég, hiszen ha a térképről kiderül (amit valószínűleg amúgy is sejtettünk), hogy egy hangos utcában élünk, akkor ez ellen egyedül nem sokat tehetünk. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy összecsomagoljanak és átköltözzenek egy csendesebb területre.
Veszélyben a gyerekek hallása
Hazánkban rendszeresen ellenőrzik a gyerekek fülét. A szűrések során kiderült, hogy egyre több a csökkent hallású kisgyerek. Erről részben a szórakoztatóipar és a média tehet. Az egészségügyi szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a kicsiknek szánt rendezvényeken is túl hangosan bömböl a zene. Már egyetlen koncert is okozhat átmeneti fülműködés-csökkenést.
Az orvosok és a szülők dolgát az sem könnyíti meg, hogy mostanában a legtöbb gyerek fülében ott van egy parányi hangszóró. Ezen bömböltetik az agyukba a zenét, a filmeket vagy a videójátékokat. Ha a szülők nem figyelnek oda, megtörténhet, hogy a gyerekek vagy a kamaszok túl nagy hangerőre állítják be a fülhallgatójukat.
Érdemes megbeszélni ezt a kérdést velük, mivel ha valaki gyerekként tönkreteszi a hallását, egész életében szenvedni fog ettől.
Betegségekhez vezethet
A közép-európai nagyvárosoknak nincs jó hírük a környezetvédők között. Csak remélni lehet, hogy a közlekedési rendszer korszerűsítése után és az elektromos autók elterjedését követően némileg enyhül majd a hallásunkat romboló zűrzavar.
A zaj azért is veszélyes, mert nem tudunk elbújni előle. Éjszaka is károsít, miközben alszunk. Ráadásul nem csupán halláskárosodást eredményez, de vegetatív és pszichés problémákat is okozhat. Az erős zaj és az ezzel járó feszültség miatt stresszhormonok szabadulnak fel a szervezetünkben, és ez már rövid távon is kellemetlen lehet.
Hosszú távon pedig nagyobb az esélye annak, hogy az egészségtelenül magas zajszintű környezetben élők szívbetegséggel vagy cukorbetegséggel szembesüljenek. Sok orvos úgy véli, az állandó lárma a rák kockázatát is növelheti.
A zaj elleni küzdelem a környezetvédelem azon területe, ahol készen kell állnunk a hosszú harcra. Elengedhetetlen az összefogás, mert egyénileg nem sokat tehetünk. Erre egy jó példa az otthonunk hangszigetelése. Ez hasznos és fontos, hiszen így nyugodtabb lehet a szabadidőnk és az alvásunk. Ugyanakkor, ha kilépünk az utcára, ismét ott a hangzavar.
A zajszennyezés elleni küzdelem világnapja éppen arra hívja fel a figyelmünket, hogy érdemes az egész társadalmat, mindenekelőtt a kisgyermekes szülőket megismertetni az állandó lármában lévő veszélyekkel.
Ha odafigyelnünk erre a mind súlyosabbá váló problémára, akkor elérhetjük, hogy a zajszennyezettség visszaszoruljon, lakóhelyünkre pedig visszatérjen a pihentető csend és a nyugalom.