A jövő elkezdődött – fenntartható fejlődés és a 3D-nyomtatás

Negyven évvel ezelőtt érdekes kísérletsorozat vette kezdetét több nyugat-európai és amerikai csúcstechnológiákra szakosodott laboratóriumban. A szakemberek megpróbálták megkönnyíteni azon iparágak helyzetét, ahol nagy szükség lett volna gyors prototípusok elkészítésére. Az eltelt évtizedek során a kezdeti drága és ormótlan nyomtatók helyét átvették a kisebb, csekélyebb energiát felhasználó és kevesebb hulladékot termelő, környezetkímélőbb készülékek.

Ezek egyaránt alkalmasak arra, hogy valaki hobbiként otthon hasznos apróságokat nyomtasson, de arra is, hogy a különféle szolgáltatásokat nyújtó cégek bérmunkában alkatrészeket, maketteket, mérnöki munkák prototípusait vagy éppen játékfigurákat, drónok alkatrészeit, tárolódobozokat, kerékpáros kiegészítőket gyártsanak a megrendelőiknek.

 

Egy új korszak határán

A korszerű technológiák rajongói körében, valamint a hackerek között is igen népszerű a 3D-nyomtatás. Úgy vélik ugyanis, hogy civilizációnk eljutott egy fontos határvonalhoz. A szabadfelhasználású szoftverek sok millió embertársunk életét teszik jobbá ingyen vagy minimális befektetés árán. A 3D-nyomtatók széleskörű elterjedése az ilyen szoftverek logikáját fogja átemelni a kézzelfogható valóságba.

Ha a nyomtatóberendezések ugyanúgy elterjednek, mint a laptopok vagy az okostelefonok, akkor mindenki képessé válik otthon szinte bármit kinyomtatni magának. E forradalmian új technológia sikeréhez azonban elengedhetetlen, hogy az emberiség megbarátkozzon az eljárással, és egyértelmű legyen, hogy a 3D-eljárás civilizációnk fenntartható fejlődését szolgálja.

 

Hosszú út a sikerig

A világ első 3D-nyomtatói negyven évvel ezelőtt az USA-ban készültek. Az ezredfordulóig több különféle eljárást dolgoztak ki, ám ezek közül csupán néhány maradt meg. Az igazi nagy áttörésre a kétezres évek legvégén került sor. Ekkor jelentek meg az első, immár elérhető árú, asztali 3D-nyomtatók.

Ahhoz azonban, hogy ezek az eszközök ne csupán néhány technikamegszállott hobbijául szolgáljanak, elengedhetetlen volt, hogy az ipar és az egyszerű felhasználók is felfigyeljenek a bennük rejlő lehetőségekre. A 3D-nyomtatás legnagyobb előnye, hogy gyakorlatilag bármit el lehet készíteni vele, ráadásul pontosan abban a mennyiségben, amennyire szükségünk van. Így, ha egyetlen különleges műanyag alkatrészt kell pótolnunk, akkor nincs szükség azt megvásárolni egy távoli gyártótól, amelynek a raktárában több ezer darabot tárolnak az adott egységből, és nem kell elszállíttatni magunkhoz, hanem csak egy darabot nyomtatunk magunknak, vagy erre adunk megbízatást az egyik, a közelünkben működő nyomtatóvállalkozásnak. 

A 3D-nyomtatást az élet jó néhány területén alkalmazzák. Fontos megrendelő a repülőgépgyártás, az orvosi technika, az építészet, az autógyártás. A technológia rendkívüli rugalmasságot tesz lehetővé. Alkalmazásával nagymértékben csökkenhet az orvosi segédeszközök, a különféle, testbe építhető protézisek ára.

Izgalmas fejlődés lehetőségét rejti magában a bionyomtatás egyelőre futurisztikusnak tűnő eljárása. Ennek az a lényege, hogy élő anyagot, sejteket és eleven szöveteket nyomtatnak e különleges berendezések segítségével. Ha előrelépés történik ezen a területen, akkor előfordulhat, hogy egy évtized múlva már nyomtatott, új szervekkel pótolhatjuk a beteg máját, veséjét, csontjait. Ráadásul ma már léteznek fémmel dolgozó készülékek is. Ezek az ipari felhasználók mellett többek között az ékszerészek számára tárnak fel új lehetőségeket.

 

Mennyire zöld?

Civilizációnk megmaradása és a fejlődés érdekében elengedhetetlen a jelenlegi ipari rendszerek megújítása, zöldebbé tétele. A 3D-nyomtatás napjainkban nem környezetkárosító, mivel csak viszonylag kevés helyen és kismértékben alkalmazzák. A későbbiekben viszont, ha szélesebb körben is elterjed, oda kell figyelni arra, hogy csekély energiafelhasználású, alacsony szén-dioxid-kibocsátású módszereket és eszközöket alkalmazzunk.

Nagy előnyt jelent, hogy nincs szükség a termékek fizikai szállítására, így jelentős mértékben csökken a költséges szállítással járó károsanyag-kibocsátás. Törekedni kell a felhasznált alapanyagok újrahasznosítására is, valamint arra, hogy ténylegesen fontos céllal használjuk ezt a nyomtatási módot: csak azért, mert egyszerű, nem kell ész nélkül mindent kinyomtatnunk.

Ahogy a környezetvédelem több más területére, úgy a 3D-nyomtatás széles körű alkalmazására is igaz a sok kicsi sokra megy elv. Ha a felhasználók és a 3D-nyomtatású termékek vásárlói elvárják például a környezetbarát granulátumok vagy a biodegradábilis műanyagok alkalmazását, akkor az egész iparág ebbe az irányba mozdul el.

A fejlesztőket továbbra is arra kell ösztönözni, hogy egyre csekélyebb károsanyag-kibocsátású készülékeket gyártsanak, így ugyanis biztosak lehetünk abban, hogy az új technológia jobbá és kellemesebbé teszi gyermekeink és unokáink életét egy a mainál zöldebb, harmonikusabb világban.