2023-03-01
Egy kincs, ami a veszélyek forrása is lehet – az aranyat érő városi eső
Kerületünk önkormányzatának közreműködésével immár harmadik esztendejébe lép egy izgalmas és értékes környezetvédelmi program. A nagyvárosi csapadékkezelés kérdéseit jogosan sorolják a legfontosabb megoldásra váró problémák közé. Gondoljunk csak arra, hogy januárban a havazás helyett milyen sok eső esett heteken át. A természetközeli megközelítésű, de a legkorszerűbb technikai megoldásokat használó program arra törekszik, hogy az esővíz érték és kincs, ne pedig problémák és veszélyek forrása legyen.
Elmúltak azok az idők, amikor bárki is azt gondolhatta, hogy a klímaváltozás következményei elkerülik a Kárpát-medencét, és az átalakuló természet csakis távoli földrészeken fejti ki hatását. A saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy milyen kellemetlen lehet a megváltozó éghajlat. A szüleink fiatalkorában épp olyan elképzelhetetlen lett volna a tavalyi és a tavalyelőtti nyárra jellemző forróság, mint az, hogy évek óta egyre kevesebb a hó, és a mai gyerekeknek egyre ritkábban adatik meg a szánkózás vagy síelés élménye.
Az új esztendő új kihívást hozott magával. Néhány nap alatt olyan nagy mennyiségű csapadék zúdult kerületünkre is, mint amennyi normális körülmények között hónapok alatt szokott esni. Szerencsére a Hegyvidék azon kerületek közé tartozik, amelyek több szakértő és szakember bevonásával komoly erőfeszítéseket tettek a zökkenőmentesebb csapadékkezelésért és azért, hogy az eső értékes kincs, ne pedig veszélyek forrása legyen.
Az eső is azon természeti kincsek közé tartozik, amelyikből az se jó, ha túl kevés van belőle, de az sem, ha túl sok. A 21. század harmadik évtizedében a Kárpát-medencében is egyre nagyobb kihívást jelent, ahogy az aszályos és az áradásokkal teli időszakok váltják egymást. Az elmúlt száz évben Európa nagy része csak a hírekből ismerte az éhínséget, ám újra szembe kell nézzünk ezzel, ha nem sikerül megoldást találnunk a mind gyakoribb árvizekre és aszályokra.
Kerületünket joggal tartják Budapest egyik legszebb részének, amiben fontos szerep jut erdővel borított gyönyörű hegyeinknek és a kiterjedt zöldterületeknek. „Budapest tüdeje” azért is nagyon fontos, mert a Hegyvidék tisztítja meg a főváros jelentős részének levegőjét. A januári esőzések során azonban meggyőződhettünk arról, milyen kellemetlen, ha egy nap leforgása alatt egy egész hónapnyi eső zúdul a nyakunkba. A hegyvidéki táj jellegzetességei miatt könnyen kialakulhatnak villámárvizek. A világon több olyan térséget találunk, ahol igazi katasztrófává váltak ezek a természeti jelenségek. Tavaly nyáron például az USA-ban is halálos áldozatokat követeltek a villámárvizek.
Ezek ellen azért is nehéz fellépni, mert többnyire erős viharok, szélvészek kísérik őket. A hegyekben ráadásul nemcsak a megduzzadó patakok, folyók jelentenek veszélyt, de a sárlavinák is. A bércek felől érkező víz nagy sebességgel halad a meredek utcákon, és percek alatt felgyűlhet az alacsonyabban lévő területeken. Önkormányzatunk évek óta foglalkozik a csapadékkezelés legjobb módszereivel. A LIFE-Városi Eső projekt célja, hogy a Hegyvidéken és partnerkerületeinkben megismerjük és kezelni tudjuk a hirtelen lezúduló csapadékot, illetve hogy megakadályozzuk a villámárvizek kialakulását. Eközben nagy hangsúly kerül a meglévő zöldfelületeink megóvására.
Más nehézségekkel szembesülnek a sűrűn beépített belvárosban. Ott mindenekelőtt a lakosság életminőségének a javítása a cél, főleg a kánikulák idején, amikor ezekben a kerületekben öt-tíz fokkal melegebb lehet, mint a Hegyvidéken.
A főváros minden részén egyformán fontos, ha össze tudjuk gyűjteni az esővizet. A csapadék megfogásával ugyanis száraz időszakban is öntözni tudjuk a parkokat, a zöldterületeket. Ez az erőfeszítés több szempontból is hasznos.
A fák árnyékában hűvösebb van, takarékoskodhatunk a nyáron ritka kincsnek számító vízzel, ráadásul a fák, a bokrok oxigénnel ajándékoznak meg minket. Fontos kérdés, hogy hasznosítsuk helyben a lehulló csapadékot. A klímaadaptáció nem véletlenül szerepel egyre gyakrabban a döntéshozók munkarendjében. A közeli jövőben egyre természetesebbé válik, hogy megfelelő zöld-infrastrukturális megoldásokat alkalmazzunk, és például a fejlesztések, építkezések megtervezésekor, engedélyezésekor figyelembe vegyük, hogy a változások milyen mértékben segítenek a csapadékvíz hasznosításában és a villámárvizek elkerülésében.