A Böszi kert nem „boszi kert” – közösségi élmény a Hegyvidéken

A Hegyvidék Budapest egyik legszebb és legzöldebb kerülete. Hála természetes adottságaiknak, az itt élőknek nem kell messzire menniük ahhoz, hogy erdők ösvényein és a hegyek között meghúzódó hűvös völgyekben sétálhassanak. Jogosan tartanak minket zöldkerületnek, hiszen itt található a Normafa, továbbá sok magánházat és középületet vesz körül kert, zöldfelület.

A parkjaink is kellemes menedékhelyet jelentenek a hőségrekordokat megdöntő napok során. Mindezek mellett igazi érdekesség és egy új – zöld – színfoltot jelent a Böszörményi úton a Hegyvidék első közösségi kertje.

 

Közös alkotás, jókedvű kikapcsolódás

A huszonegyedik század embere túlságosan is eltávolodott a természettől. Igaz a Budapesten élőkre is, ahol a közel kétmilliónyi lakos többsége nem olyan szerencsés, mint a hegyvidékiek. Amikor ránk tör a forróság, sok sűrűn beépített városrészben döbbennek rá az emberek arra, hogy nincs a közelükben egy talpalatnyi zöld hely sem, ahol enyhülésre találhatnának.

Tiszteletre méltók azok, akik a lakótelepi házak erkélyein vagy ablakpárkányain próbálnak meg dacolni a civilizációs ártalmakkal, például a virágok és növények eltűnésével. Az egyéni kezdeményezéseknél azonban jóval többre van szükség ahhoz, hogy polgártársainkat megajándékozhassuk a természetes életmóddal járó, aprónak tűnő, ám annál lényegesebb előnyökkel. Pontosan ezt a célt szolgálják a közösségi kertek!

 

Az ilyen helyeket olyanok művelik meg és hasznosítják, akik korábban talán nem is találkoztak volna egymással. Az a cél vezeti őket, hogy szeretnék közelebb hozni a virágokat, vagy éppen haszonnövényeket az emberekhez. Világszerte egyre több helyen találkozunk ilyen közösségi kertekkel. Vajon mi az oka annak, hogy egyre divatosabbak és ennyire népszerűek?

 

Nem varázslat, hanem összefogás

Hasonlóan a Hegyvidék első közösségi kertjéhez, az ilyen zöldterületek a lakókörnyezetükért tenni kívánók elszántságának köszönhetők. Ha már mesebeli lényekkel hasonlítjuk össze a Böszörményi úton kialakított zöld sziget létrehozóit és használóit, akkor megállapíthatjuk, hogy ők inkább a természet szellemeire és a virágokat, fákat ápoló tündérekre hasonlítanak. Nem könnyű a feladatuk, amikor egy olyan helyen alakítanak ki környezettudatos életteret a városi klímának ellenálló növények számára, ahol korábban hiába kerestünk volna akár csak egy fűszálat is.

 

Miután az önkormányzat elbontott két korszerűtlen és kihasználatlan irodaépületet, felmerült a kérdés, hogy a helyükön hogyan lehetne hasznosítani a területet mindaddig, amíg mód nyílik egy új, korszerű, szép nagy belső parkkal kialakított lakóingatlan megépítésére. Az ötlet, hogy parkolóhelyek biztosítása mellett egy közösségi kert is létrejöhessen ezen a területen, találkozott a környékbeliek igényével is. A javaslatot Fonti Krisztina, a Hegyvidék alpolgármestere fogalmazta meg, és megszerezte a képviselőtestület támogatását is.

A kert tervezésére felkért pályakezdő, illetve újrakezdő tájépítészek kikerült győztes, Szalai Orsolya Zita, felmérte, milyen kihívásokkal szembesül, ha egy átmenetileg üresen maradt nagyvárosi telken, a kerület legsűrűbben beépített fertályában próbál élettel teli oázist kialakítani. Akárcsak a kerületi önkormányzatnak, a tájépítész szakembernek is az lebegett a szeme előtt, hogy az újdonsült közösségi kert lehetővé tegye a természet megérintését és még erősebb, összetartó közösséget alakítson ki az urbánus övezetben élő, de a környezetért és a környezet kincseinek megvédéséért cselekedni is hajlandó emberek között.

 

Ha valaki az elmúlt két hónapban nem sétált végig a Böszörményi úton, az most megtekintheti e „hegyvidéki Édenkertet”. Alig hatvan nap alatt zöldellő, élettel teli oázis alakult ki az egykori irodaház helyén. Az itt kialakított közösségi ágyások gazdái a legkülönfélébb haszonnövényeket termelik, és már szépen érik a paradicsom, a kukorica, a kapor, a tök és a karalábé is.

 

Büszkék lehetünk a közreműködőkre

 

Ezek a tündérkertészek termő területté változtattak egy nagyvárosi földterületet. Ráadásul a Böszi kertnek van még egy nagyon fontos tulajdonsága, ami választ ad arra, hogy mitől olyan népszerűek az ilyen kezdeményezések. A Böszörményi úton egy nagyszerű, összetartó kis közösség jött létre.

Az ágyások gazdái rendszeresen lejárnak ide. Megosztják egymással a tapasztalataikat, az elképzeléseiket, hasznos tanácsokat, ötleteket, módszereket cserélnek. A kertészkedés remek kikapcsolódást jelent a mai világban. Ráadásul a Böszi kertben olyan emberek találkoznak, akik hajlandók és képesek is tenni valamit azért, hogy a kerületünk szebb és jobb legyen.

Mostanra igazi összetartó közösséggé vált az ágyásgazdák csapata. A közösség erejét jól mutatja, mennyire odafigyelnek a közös részekre, és azokat is tisztán tartják, nagy gonddal és a természet iránti szeretettel eltelve ápolják.

 

A Hegyvidéki Önkormányzat kezdeményezésére, Rosta Gábor kertvezető által bevont szakembereket – a korábban említett közreműködő tájépítész mellett a tanácsot nyújtó növényorvos Helfné Szabó Zsuzsanna, vagy az öntözőrendszert kialakító mérnök Balogh Tibor (Aqua-Matic Kft.) – mind példamutató munkát végeztek. Közös erőfeszítésük megnyitotta az utat azon kerületiek előtt, akik egy-egy ágyás gazdájaként belekóstolhattak a vidéki élet, a növénytermesztés szépségeibe.

 

Túl azon, hogy egy remek, összetartó csapat tagjai lettek, olyan zöldségek kerülhetnek fel otthon a család asztalára, amelyeket a saját kezükkel termesztettek és szüreteltek. A zöldellő parcellák jól mutatják, milyen sikeres ez az előremutató, a természet és a huszonegyedik századi ember kapcsolatát elmélyítő közösségi kezdeményezés a Böszörményi úton.