Legyünk mi is jó gazdák! – kerti munkák novemberben

Száz évvel ezelőtt a hegyvidéki polgároknak a szemük sem rebbent, ha novemberben nulla fok körül volt a hőmérő higanyszála, és napközben is szükség volt a jó meleg öltözékre. Csakhogy az elmúlt néhány, átlagosnál jóval forróbb nyár során szinte mindannyian hozzászoktunk a kellemesebb hőmérséklethez, így megtörténhet, hogy mostanában a hűvösebb, esős vagy éppen ködös reggeleken rosszkedvűen nézünk ki az ablakon, és csak nehezen tudnánk elképzelni, hogy kimenjünk kicsit a kertbe szorgoskodni.

Napjainkban a klímaváltozás miatt néha úgy tűnhet, hogy megbolondult a hőmérő, mert még egyik nap 0 fok körüli értékeket mutat, alig huszonnégy órával később tavaszi meleg lephet meg minket. Ilyen időjárási viszonyok mellett különösen fontos, hogy felkészítsük a kertünket, vagy éppen az addig odakint, az erkélyen, a verandán tárolt növényeinket a közeledő télre.

 

Közeledik a tél

Ne hagyjuk, hogy a kinti hűvös és a borús égbolt elvegye a bátorságunkat. A november ugyanis remek alkalom arra, hogy elvégezzük az esztendő utolsó fontos kerti munkáit, gondoskodjunk növényeink védelméről, a fákról, a cserjékről, a sövényekről és persze a szép zöld gyepről.nKezdjük a kertünk vagy az erkély átmeneti vendégeivel.

Sokan szívesen raktak ki cserépben vagy kaspóban nevelt növényeket, amelyeket most érdemes megvizsgálnunk. Még a fagyok beállta előtt vigyük be a lakásba azokat, amelyek nem tudnák átvészelni odakint a telet. Ha vannak olyan cserepes növényeink, amelyek dacolnak a hideg időjárással, továbbra is kint maradhatnak, ám ezeket érdemes megemelni, például téglára tenni. Így a talaj menti fagy sem veszélyezteti annyira őket, ráadásul a kiadósabb esők után a cserép nem fog vízben állni, és esetleg belefagyni egy tócsába.

A tél közeledtét jelzi, hogy folyamatosan hullanak a levelek, amit érdemes minden nap gondosan összegyűjteni. A levelet ne tekintsük idegesítő hulladéknak, mivel kertünk javai közé tartoznak. Komposztálhatjuk őket, vagy az ingatlanunk egy nyugodt sarkában halomba rakhatjuk. Az ilyen kupac több állatfajnak szolgálhat téli menedékül. A tavasz beköszöntéig éppen ezért ne piszkáljuk, ne forgassuk, hogy nyugodtan aludhassanak benne például a sünök és persze jó néhány rovar.

Mielőtt azonban kialakítanánk ezt a kis menedékhelyet, vizsgáljuk meg az avart, a lehullott leveleket. Csakis az egészségeseket használjuk fel, mert így elkerülhető, hogy a különféle kártevők, gombák átvészeljék a telet, és jövőre is megfertőzzék az értékes növényeinket.

Még az ilyen leveleket se égessük el, hiszen azzal súlyosan szennyeznénk a környezetet. Zöldhulladékként dobjuk ki, mert úgy a megfelelő szakemberek gondoskodnak a felhasználásukról.

 

Segítünk a növényeknek

A falevelek begyűjtésével segítséget nyújtunk a sövénynek és a gyepnek is. A sövény a ráhullott levelek nélkül könnyebben jut napfényhez és friss levegőhöz, ami megakadályozza, hogy korhadásnak induljon. Ezzel csökken a füvet is fenyegető gombafertőzés veszélye. A gyepről eltávolítva a levelet megakadályozzuk, hogy elhaljon a fű, és elszáradt foltok jelenjenek meg.

Novemberben még egyszer, az idén utoljára vegyük elő a fűnyírót. Nagyjából 4-5 centis magasságúra állítsuk be, ezzel esélyt adva a gyepnek arra, hogy fel tudja használni a gyengécske őszi napfényt. Fűnyírás után ne hagyjuk ki az őszi trágyázást sem. Olyan szert válasszunk, amiben sok a kálium, de kevés a nitrogén. Az így kezelt fű erős lesz, jobban ellenáll a faggyal, illetve a mohával és a gyomokkal szemben is.

Végezzük el a fák, a bokrok és a cserjék őszi visszametszését. Ez azért hasznos, mert a növények innentől kezdve a gyökereikben tárolják a nedvességet, és a fagy nem pusztítja el az ágaikat. A vastagabb ágakat metszőollóval, a vékonyabbakat kerti ollóval „igazíthatjuk fazonra”. A lemetszett növényi részeket is hasznosíthatjuk a komposztban. A méretesebb ágak esetén nem érdemes ollóval próbálkozni, inkább fűrészt használjuk. A vágás helyét sebzáró krémmel bekenve elkerülhetjük, hogy kórokozók hatoljanak be a növénybe.

 

Lapátot a kézbe!

Ha a kertünk ékességei közé rózsa is tartozik, akkor elvégezhetjük annak is az utolsó metszését. E növény sok fajtája nagyon nem szereti a fagyot, és kifejezetten jó néven veszi, ha novemberben „felöltöztetjük”. A szárát beburkolhatjuk szalmával, zsákkal, és az is hasznos, ha a töve körül 25-30 centis magasságban levelekből, komposztból, mulcsból vagy földből egy hőszigetelő halmot alakítunk ki. A nemrég elültetett cserjék is érzékenyek a hidegre. Őket is hasonló módon készíthetjük fel a zordabb időre, mint a rózsát. A novemberi metszésük után akár az egész cserjét beburkolhatjuk hőszigetelő réteggel, egészséges fenyőgallyakkal és zsákvászonnal.

A kertünk most már egész másként, rendezettebben néz ki, mint a novemberi munkák elvégzése előtt. A tavaszra gondolva ekkor ültethetünk is. A földbe kerülhetnek az új virágok hagymái, új cserjék és rózsatövek is. Így márciusban egész hamar gyönyörködhetünk a megújuló, színpompás új életre ébredő, zöld kertünkben.

Végezetül ne feledkezzünk meg kertünk szárnyas gondozóiról, a madarakról. Vegyük elő a régi etetőket, esetleg készítsünk újat, és a hónap közepén vagy végén ezeket már ki is tehetjük a legmegfelelőbb helyre. Tollas barátaink hálásak lesznek a szalonnabőrét, az olajos magvakért. Egészen tavaszig rendszeresen meglátogatnak minket, és dalukkal meg szorgalmas munkájukkal hálálják meg, hogy segítettük átvészelni nekik a hideg téli hónapokat.