2023-11-09
Hulladékmentes hajmosás
Akiknek fontos környezetünk védelme, szívesen elköteleződnek olyan megoldások mellett, amelyekkel kevesebb szemetet termelünk. A szépségápolás világában a hulladékmentes hajmosás ilyen lehetőség. Nézzük meg, milyen termékekkel válthatjuk ki a megszokott folyékony samponokat.
A meglévő szokásainkon változtatni nem könnyű, ám ha valóban szeretnénk tenni valamit földünk védelme érdekében, képesek vagyunk új dolgokat tanulni, például a hajmosást másképp, másfajta tisztítószerrel végezni, mint ahogy eddig. A megszokott folyékony samponokkal a legnagyobb baj az, hogy rengeteg műanyaghulladékot termelünk velük.
A kiváltásukra használható szilárd sampon és a samponszappan környezetbarát megoldás, mivel minimális papírcsomagolásban kaphatók. A papír, ha a megfelelő hulladékgyűjtőbe kerül, újrahasznosítható, a folyékony samponok palackja viszont – attól függően, milyen típusú műanyagból gyártották – nem minden esetben az. Lássuk, mikor mi a jobb alternatíva a folyékony sampon helyett!
Samponszappan
A samponszappanok korábban jelentek meg a polcokon, mint a szilárd samponok. Ezek tulajdonképpen valódi szappanok, azaz valamilyen zsiradék elszappanosításával készülnek. Növényi olajok közül a hajra nagyon jó hatással van a kókusz- és a ricinusolaj.
Mint minden szappan, a samponszappan is habzik vízzel találkozva, nem kell habzóanyagot hozzá keverni. A folyékony samponok habzását leggyakrabban az SLS – a csomagoláson sodium laurylsulphate, nátrium-lauril-szulfát – okozza, ami bőr- és szemirritáló hatású lehet.
A samponszappanoknál nem kell tartanunk ettől az összetevőtől. A kémhatása, ahogy a szappanoké általában, lúgos, ami jelentősen eltér a fejbőr alapvetően enyhén savas kémhatásától. Ajánlott ezért a szappanos hajmosás után ecetes vagy citromsavas öblítést végezni. Fél liter vízbe általában elegendő 1-2 evőkanál ecet vagy 1 teáskanál citromsav, de ha szükségesnek érezzük, emeljük az ecet/citromsav mennyiségét.
Válasszuk a samponszappant, ha…
– a hagyományos vagy a szilárd samponok szárították a hajunkat és a fejbőrünket,
– mindenképpen el szeretnénk kerülni az SLS-t,
– olcsóbb megoldást keresünk,
– tudunk egy kis időt hagyni átállás után a fejbőrünknek, hogy megszokja az új típusú sampont.
Ha ezt megvárjuk, csökkenhet a hajmosásaink száma, hiszen a fejbőrünk fellélegzik a korábbi mesterséges habzóanyagok hatása alól.
Ha ezt megvárjuk, csökkenhet a hajmosásaink száma, hiszen a fejbőrünk fellélegzik a korábbi mesterséges habzóanyagok hatása alól.
Szilárd sampon
A szilárd samponok mindig tartalmaznak valamilyen hozzáadott habzóanyagot. Vásárlásnál érdemes odafigyelni, hogy biztosan SLS-mentes változatot vegyünk belőlük! Mivel ezek kémiailag nem szappanok, A kémhatásuk éppen ezért nem lúgos, nem szükséges utánuk a savas öblítés. A habzóanyag mellett tápláló összetevőket, vagyis növényi olajokat és vajakat, esetleg agyagokat tartalmaznak. Környezetet kevésbé terhelő, és bőrbarát habzóanyagok közé tartozik a sodium cocoyl isethionate, amely egy kókuszból készült gyengéd tenzid, illetve a decyl glucoside, ami gyümölcscukor alapú, ezeket érdemes figyelni, ha szilárd sampont veszünk.
Válasszuk a szilárd sampont, ha…
– nem szeretnénk pepecselni a savas hajöblítéssel,
– ugyanazt az élményt keressük, mint a folyékony samponnal, de műanyagmentesen,
– nem szárította ki soha sampon a fejbőrünket.
Bízzunk az ökocímkében!
Ha a Zöldboltban keresünk környezetbarát terméket, biztos, hogy profi segítséget kapunk vásárlásunkhoz, ám az ökocímke akkor is segítségünkre van, ha egyedül válogatunk. Ilyenkor érdemes az EU ökocímkét (EU Ecolabel) és országonkénti megfelelőit, például a magyar Környezetbarát Termék, a német Blauer Engel (Kék Angyal) vagy a skandináv Nordic Ecolabel (Hattyú) minősítést keresnünk a csomagoláson.
Ezeket az ökocímkéket csak azok az árucikkek kaphatják meg, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké. További előnyük sok más címkével szemben, hogy a kritériumokat jogszabályban rögzítik, és független szakértők folyamatosan ellenőrzik, vagyis a védjegyet nem a gyártó adja magának.