Zöld konyha – hogyan étkezzünk tudatosan?

Egy korábbi cikkükben már írtunk arról, mire érdemes odafigyelni, ha a környezetkímélő és tudatos módon akarunk élelmiszereket vásárolni a boltban és a piacon. Most, a nyár utolsó hónapjában új színt – és nem csak zöldet – vihetünk saját magunk és gyermekeink étkezésébe.

 

Augusztusi "édenkert"

A nyár vége kiválóan alkalmas arra, hogy egy határozott lépéssel elinduljunk a tudatos táplálkozás irányába. A piacok, az élelmiszerboltok polcai roskadoznak a friss gyümölcsöktől. Végre nem kell visszafogni magunkat! Már nem csak távoli országokban termesztett, tartósítószerekkel lepermetezett gyümölcsök és zöldségek közül válogathatunk, hanem elénk tárják mindazokat a friss mezőgazdasági termékeket, melyeket közvetlen környezetünkben állítottak elő a hazai termelők.

 

A közeli gyakran jobb

Az egyik legfontosabb tanács az, hogy igyekezzünk olyan alapanyagokat – zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, magvakat, feldolgozott termékeket, például vajat, tejfölt, sajtot stb. – vásárolni, melyeket nem távoli tájakról szállítanak ide jelentős környezetrombolás árán. Amikor a magyar gazdák termékeit vásároljuk meg, hogy ebből főzzünk ízletes ebédet, vacsorát családunknak, gyermekeinknek, azzal nem csak a saját egészségünket védjük, de támogatjuk a hazai termelőket is.

Ezek a gazdák kellő forgalmat lebonyolítva, tisztes megélhetésre szert téve jövőre és az után is azon fognak munkálkodni, hogy kiváló minőségű hazai termék kerüljön az éléskamránk polcára. Ez egyformán igaz a biokertészetek, zöld gazdaságok termékeire és a hagyományos termelők áruira. Ha a dolgokat nem kell messzire szállítani, azzal máris tettünk valamit az élővilágért.

Próbálja ki például a Nekedterem kínálatát!

Figyeljünk a lábnyomokra!

Tartós élelmiszerek vásárlásakor alaposan vizsgáljuk meg a csomagolást. Vannak termékek, amelyeken feltüntetik az adott étel „szén- és vízlábnyomát”, így láthatjuk, hogy azok előállítása milyen nagyságrendű károsanyag-kibocsátással járt. Erre odafigyelve elérhetjük, hogy fokozatosan egyre kisebb károkozással megtermelt élelmiszereket főzzünk otthon. Fontos mutató az ételek szénlábnyoma. Ebből azt tudjuk meg, hogy az előállításuk során a gyártó és a terméket hozzánk eljuttató szállító milyen mennyiségű fosszilis energiahordozót használt fel. A csomagolás arról is tájékoztat, hogy a megvásárolt áru megfelel-e a környezetvédelmi előírásoknak.

 

Kerüljük a pocsékolást

A fejlett nyugati országokban egyre nagyobb gondot jelent a szeméttelepeken halmozódó iszonyatos mennyiségű, elpocsékolt élelmiszer. Ha szeretnénk elkerülni, hogy mi és a családunk is hozzájáruljon a hulladékhegyek növekedéséhez, akkor ismét a tudatos táplálkozás lehet a segítségünkre. Nem fogunk szemetet termelni, ha eleve annyi élelmiszert vásárolunk, mint amire valóban szükségünk van. Ez a fajta mértéktartás már az ősi időkben is erénynek számított. A minőség mellett figyeljünk oda ételeink mennyiségére is. Ha zöld módon, megfontoltan táplálkozunk, rendszeresen mozgunk, sportolunk, akkor jogosan számíthatunk arra, hogy a testünk nem csak karcsú, de acélosan rugalmas és ellenálló is lesz.

 

Mindenből megfelelő mennyiséget 

Lakjunk jól egészséges ételekből, együnk annyit, amennyi jólesik, de csak a finom ízek kedvéért ne torkoskodjunk. Mindenekelőtt a gyerekek esetén fontos odafigyelni arra, hogy egészséges csemegékkel váltsuk ki a boltokban kapható, mesterséges színezékkel és ízfokozókkal teletömött, cukorral nyakon öntött, a fogakat is károsító, elhízáshoz vezető gépi édességeket

Napi étkezéseink során ügyeljünk arra, hogy a szervezetünk számára elfogadható mennyiségű fehérjét, szénhidrátot, zsírt és növényi rostokat együnk. Nincsenek mindenki számára érvényes elvek a megfelelő arányokról. Kis kísérletezéssel azonban rájöhetünk arra, mitől leszünk jóllakottak – de nem eltunyultak –, és miből mennyit kell főznünk ahhoz, hogy erőtől, életenergiától duzzadva éljük át hétköznapjainkat.

 

Mit együnk?

Érdemes olyan dolgokat enni, amelyeknek éppen szezonja van. Az ilyesmi ugyanis frissen kerül az asztalunkra, nem pedig valamilyen hűtőházból. A decemberben a szupermarketek polcán pirosló paradicsom szinte biztosan hosszú utat járt meg, és elképzelhető, hogy a szép külső, a gyanúsan élénk szín vizenyős, ízetlen belsőt takar. Aki húsételt készít, vagy tojást és tejtermékeket fogyaszt, ne feledkezzen ellenőrizni a hús és a tej forrását. A szabadban kapirgáló tyúkok tojása sokkal ízletesebb, egészségesebb, mint azoké, akiket ipari körülmények között, teljesen mesterséges környezetben tartanak, és erősen feldolgozott tápokkal, például külföldről beszerzett hallisztel etetnek.

Ily módon elkerülhetjük a tartósító- és a vegyszerek fogyasztását. Ha meg tudjuk oldani, főzzünk kis adagokat, mert akkor kevesebb lesz a hulladék. Ráadásul, ha a maradékokat nem kell a hűtőszekrényben tárolni, akkor az energiafogyasztásunk is lecsökken. Amikor elkerüljük a pocsékolást, azzal jelentős összegeket takaríthatunk meg. Az így megspórolt pénzből pedig további egészséges ételeket vásárolhatunk, vagyis beindíthatunk egy olyan „zöld spirált”, amelynek a végén jobb erőnlét, kiváló közérzet vár ránk.

Tudatos főzési megoldásokkal környezetbaráttá, egészségesebbé tehetjük mindennapi étkezéseinket. Ilyen módon nem csak a tágabb környezetünket kíméljük meg, hanem az alapanyagok tudatos megválasztásával a saját szervezetünknek is szívességet teszünk.