Zöld csoda északon – Stockholm példát mutat

A svéd főváros immár hét éve viselheti az Európai Zöld Főváros megtisztelő címet. Az itt élők nem csupán jó példával jártak elöl, de tapasztalataikat örömmel megosztották más közösségekkel, településekkel is. A svédek környezetvédelmi intézkedései mintául szolgálhatnak mindazoknak a közösségeknek, melyek fontosnak tartják lakóhelyük fenntartható fejlődését és az ott élők életminőségének javítását.
 

Európa a világ egyik legfejlettebb földrésze. A lakosság nyolcvan százaléka városokban él. Sten Nordin, Stockholm egykori polgármestere éppen azért tartotta nagyon fontosnak városa kitüntető címét, mert azzal az európai nemzetek közvéleménye elismerte, hogy a svédek komoly erőfeszítések árán jelentős mértékben tették jobbá polgáraik életét.

A legfontosabb területek

Az északi nagyváros ma is élen jár, ha a természet megvédéséről van szó. Olyan kulcsfontosságú területeken alkalmazzák a legkorszerűbb technológiákat, mint a helyi tömegközlekedés, a zöld közterületek kialakítása, a levegő minőségének megőrzése, a hulladék begyűjtése és feldolgozása, a vízgazdálkodás, a rendelkezésre álló termőföldek felhasználása, valamint a környezeti károkozás fokozatos, elszánt visszaszorítása.

Ezenfelül nagy hangsúlyt helyeznek a hatékony környezetgazdálkodásra, a városi zöldterületek és a környező erdőségek biodiverzitásának* és az élőlények öröklött változatosságának megőrzésére.

*biológiai sokszínűség

Mindez természetesen lehetetlen volna a polgárok megfelelő hozzáállása nélkül. A stockholmiak tisztában vannak azzal, hogy elsősorban rajtuk múlik környezetük épsége. Odafigyelnek a város parkjaira, erdőire, nagy gonddal óvják a zöld területeket és az élővizeket. Ez utóbbiak rendkívül fontos szerepet játszanak a nagyváros életében, hiszen a közeli tenger mellett számos csatorna, folyócska és patak teszi változatossá a környező tájat. A víz komoly kihívást jelentett a kommunális hulladék begyűjtése és újrahasznosítása során, ám ezt is sikerült megoldani. A fejlődést jól mutatja, hogy a múlt század hatvanas éveiben a környezetszennyezés miatt nem lehetett megenni a városi csatornákból kifogott halakat. Az egészségét kockáztatta, aki megfürdött a bemocskolt vizű tavakban.

Mivel a stockholmiak korábban is nagy érdeklődést és megértést tanúsítottak a környezetvédelem ügye iránt, nem volt nehéz aktív együttműködésre bírni őket. Az önkormányzat széleskörű felvilágosító kampányba kezdett. Arra ösztönözték a termelő üzemeket, a kommunális intézményeket, és persze a magántulajdonban lévő ingatlanok tulajdonosait, hogy radikális mértékben csökkentsék le a szennyvízkibocsátást. Jelentős teljesítményű víztisztítókat helyeztek üzembe, és a már meglévőket folyamatosan korszerűsítették. A komoly erőfeszítéseknek hála, ma már újra lehet úszni a magas házak árnyékában, és a horgászok nyugodt lelkiismerettel vihetik haza a kifogott zsákmányt, hogy otthon feltálalják az egész családnak.

Tovább a megkezdett úton

A környezetvédelemre való felkészülés már az óvodában elkezdődik. Az iskolákból olyan fiatal felnőttek kerülnek ki, akik tudják, hogy nem lehet gátlástalanul kizsákmányolni környezetünket.

A hatóságok is folyamatosan figyelemmel kísérik a környezetvédelmi intézkedések hatását. Olyan adminisztratív rendszert dolgoztak ki, amelyik garantálja a természetvédelem szempontjainak érvényesülését, például akkor, amikor az önkormányzat összeállítja a következő évi terveit, a fejlesztéseket, de akkor is, amikor elvégzik a különféle munkálatok ellenőrzését. A nagyváros mind a 40.000 közalkalmazottja alapos környezetvédelmi szakképzésben részesült. Szabályozták a településen használható gépjárművek károsanyag-kibocsátását, ösztönözték a magán- és a közfogyasztókat a csekélyebb mennyiségű égésterméket kibocsátó fűtési rendszerek telepítésére.

A kemény skandináv telek miatt sokan és sokat fűtenek, a modern berendezések viszont éppen a legnagyobb környezetszennyezést jelentő erőművek és a rengeteg magántulajdonú fűtőberendezés környezetkímélőbb működését tették lehetővé. Az önkormányzat folyamatosan tájékoztatta a lakosságot az elért eredményekről valamint a még hátralévő feladatokról. Különböző fórumokon, az interneten meghallgatták és megfogadták a stockholmiak részéről jelentkező hasznos javaslatokat. A jól átgondolt intézkedések hatására sikerült nagyban visszaszorítani a városban kibocsátott szén-dioxid mennyiséget. Napjainkban a környezetvédelem szempontjai teljes mértékben érvényesülnek a városi élet minden részén.

A svédek azonban nem érik be ennyivel. Terveik között szerepel például az is, hogy 2050-re a nagyvárosban többé már nem használnak hagyományos energiahordozókat, például kőolajat vagy szenet.

Jókedv és egészség

Az itt élők elégedettek a környezetükkel. Amikor éppen nincsen zord idő, akkor a város gyönyörű és mindig tiszta. Alkalmas arra, hogy a polgárok jókedvűen sétáljanak az utcákon, pihenjenek vagy sportoljanak a parkokban. Európa sűrűbben lakott részein szinte elképzelhetetlen volna, de Stockholm területének negyven százalékát parkok és erdők borítják.
 

A svédek hagyományosan közel állnak a természethez. A környezetvédelem több mint fél évszázada nagyban befolyásolja a politikusok döntéseit. Bár a stockholmiak egy nagyvárosban élnek, a sok zöld terület miatt – hasonlóan a Hegyvidék sajátos adottságaihoz - tíz perc, negyed óra alatt szinte valamennyien eljuthatnak egy parkba, vagy egy tó, esetleg a tenger partjára. Rengetegen élnek ezzel a lehetőséggel. A hideg tél, vagy éppen a dermesztő őszi esők sem tartják a négy fal között az embereket. Felnőttek és gyerekek egyaránt szívesen töltik szabadidejüket a lakásokon kívül.

Kerületünk számos szempontból hasonlít a svéd nagyvárosra. Saját páratlan zöld környezetünk, a hegyvidéki erdők, környezetvédelmi területek megőrzése és további fejlesztése kapcsán érdemes fél szemmel odafigyelni a skandinávok erőfeszítéseire is. Stockholmhoz hasonló módon mi is komoly és átgondolt lépéseket teszünk a természetvédelemért. Hála például a Hegyvidéki Autómentes Naphoz hasonló programoknak, vagy éppen a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodája által szervezett kezdeményezéseknek, mi és gyermekeink is emberhez méltó, szép környezetben élhetünk.

 

Ha környezetvédelemmel kapcsolatos kérdései vannak, a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodája örömmel nyújt szakszerű felvilágosítást. Ezen az e-mail címen léphet kapcsolatba velük:

zoldpont@hegyvidek.hu

Vagy telefonon:

06-1-224-5900 vagy 06-1-224-5907

Cím: 1126 Budapest, Kis János altábornagy utca 43-45. A Zöld Irodát a földszinten találja.