Szépek, zöldek, hatékonyak – alacsony károsanyag-kibocsátású járművek 2. rész

Az előző részben arról adtunk számot, miért hasznosak, vagy manapság miért szükségesek a káros anyag kibocsátása nélkül üzemelő járművek, most pedig lássunk néhány konkrét „zero-emission vehicle” példát is!

Különféle elképzelések

Nem minden károsanyag-kibocsátás nélküli jármű jön szóba a mai autók leváltásakor. Hasznos dolog ugyan a kerékpár, az elektromos motorkerékpár, vagy éppen a különféle akkumulátorral működő jármű, ám ezek nem alkalmasak arra, hogy tömegek használják a közlekedésre. Az utakon ma már – egyelőre persze csak ritkán – találkozhatunk folyékony nitrogénnel vagy hidrogénnel, esetleg sűrített levegővel működő járművel. Vannak cégek, amelyek a napenergiát akarják a nagyvárosi közlekedés szolgálatába állítani.

Népszerűnek bizonyultak viszont azok a hibrid megoldások, melyek egyformán felhasználják a hagyományos technológiákat és az elektromos motorokat. Az ilyen meghajtás a Toyota Prius megjelenésének köszönhetően lett szélesebb körben is ismert. A jelenleg alkalmazott motortechnológiák önmagukban még nem képesek optimálisan megoldani az emissziós problémákat. Valamennyinek akadnak hátrányai is. A hibridek nagy előnye, hogy nem csupán csekélyebb a károsanyag-kibocsátásuk, de kisebb a fogyasztásuk is, ezen felül pedig villanymotoros működésük során szinte nesztelenek.

Magyar kezdeményezések

Hazánkban is történtek kezdeményezések hibrid járművek kifejlesztésére. Az első ilyen kísérleti modell, a Hidrocar a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpontjában készült. Kádár Lehel kutatócsoportjának járműve elektromos hajtású, de bioetanollal és hidrogénnel is üzemel. Napjaink legígéretesebb kutatási területe éppen a hidrogén üzemanyagcella kifejlesztése. Erről az alternatív technológiáról azt mondják, olyan tiszta, mint a víz, hiszen éppen annak a két alkotóelemének – a hidrogénnek és az oxigénnek – a kombinálásával működik. A fürge kis Hidrocar egy

tankolással akár kétszáz kilométer megtételére képes.

Ugyancsak magyar fejlesztés az Antro Kht. lítium-ion akkumulátoros, de napelemekkel is felszerelt autója. Az Őriszentpéteren kifejlesztett Solo igazi különlegesség. A meghajtásához szükséges energiát több, egymástól eltérő elven működő erőforrásból nyeri. A karosszériája könnyű alumínium-magnézium-titán ötvözetből, a váza pedig szénszálas kompozitból készült. Tíz másodperc alatt gyorsul fel száz kilométer per órás sebességre, és képes akár 140 kilométeres óránkénti sebesség elérésére is. Ilyen számadatok mellett talán meglepő, hogy az utastérben pedálok is vannak, amelyeket taposva az utasok maguk is fejleszthetnek energiát.

Görgés két keréken

A Segway cég is egész különleges járműveket dobott piacra. Ezeken a kétkerekes szerkezeteken állva utazhatunk. A testünk súlypontjának megváltoztatásával tudjuk irányítani. Mindenekelőtt a nagyvárosokban, a fiatalok körében népszerűek. A motorukat a lítium-ion akkumulátorban tárolt elektromos energia üzemelteti. A furcsa kis járműről megállapították, hogy tizenegyszer hatékonyabban használja fel az energiát, mint egy átlagos amerikai személyautó, ráadásul a használata során semmilyen káros anyag nem keletkezik. Hasonlóan szellemes megoldással állt elő a Toyota is. Az ultra-kompakt i-swing kis helyen is elfér és csekély a fogyasztása. Nem csak a nagyvárosok belvárosában találkozhatunk vele, mivel háromkerekes üzemmódra állítva a hagyományos autók között is megállja a helyét a közutakon.

A következő lépcsőfok

A nagy gyárak jó úton haladnak a széles körben értékesíthető, károsanyag-kibocsátás nélkül működő személyautók kifejlesztése felé. Komoly sikereket értek el az olyan járművekkel is, amelyek a korábbiaknál lényegesen kevesebb ilyen anyaggal terhelik a környezetünket.

2013-ban a Tesla cég Model S elektromos autóját választották meg az Év Zöld Autójának. Ez a forradalmian újszerű jármű ugyanis nem bocsát ki magából káros anyagokat. Az elektromos meghajtású, szedán karosszéria formájú autót 2009 tavaszán mutatták be, majd három évvel később már árulták is. 2014 márciusában Norvégiában a Model S felkerült az eladási listák legelső helyére. Hazánkban 2015 nyara óta vásárolható meg. Annak dacára, hogy néhány ilyen jármű kigyulladt, mégis a napjainkban kapható egyik legbiztonságosabb autónak tekintik.

India is felzárkózott a legfejlettebb ipari államok mellé. A REVAi elektromos autóból több mint 4600 db-ot értékesítettek a nagyvilág 26 országában. A 80 kilométeres óránkénti sebességre képes kis autót szülőföldjén 2012-ben a Mahindra e2o városi gépjármű váltotta fel. Ez nem csupán nagyobb és kényelmesebb az előbbinél, de a továbbfejlesztett meghajtást alkalmazva egy feltöltéssel 120 kilométeres út megtételére képes.

A világ egyik legsikeresebb zöld autójának a japán Nissan cég Leaf-je bizonyult. Fokozatosan fejlesztve a típust, az egymást követő modellek egyre nagyobb táv megtételére képesek. Míg kezdetben egy feltöltéssel csupán nagyjából 120 kilométert tudtak menni, ma már 200 kilométerre is eljuthatunk vele. Népszerűségét bizonyítja, hogy rengeteget sikerült értékesíteni belőle. A legtöbb ilyen jármű (több mint százezer) az USA-ban üzemel, de nagyon sokat használnak Japánban és Európában is.

Ugyancsak japán fejlesztés a Honda Clarity. Eredetileg csupán hidrogén tüzelőanyag-cellás változatát gyártották, de ma már készül belőle akkumulátorral üzemelő és hibrid verzió is. A jármű lepipálja sok vetélytársát azzal, hogy egy feltöltéssel, illetve tankolással háromszáz kilométer megtételére képes.

A Toyota Prius viszont jogosan büszkélkedhet azzal, hogy 90 százalékban újrahasznosítható! Az 1997-ben piacra hozott hibridautó Európában 2005-ben elnyerte az Év Autója-díjat. Készítői nagymértékben lecsökkentették a gyártásához szükséges energia mennyiségét. Nagyszerű eredmény, hogy a közben fellépő széndioxid-kibocsátása 31 százalékkal kevesebb, mint a típus első generációja esetében. A típusról tudni lehet, hogy ha évente 25.000 kilométert teszünk meg vele, akkor egy hasonló dízelmotoros autóval összehasonlítva legalább egy tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátunk a levegőbe.

Mindezek a fejlesztések nagyon fontosak, hiszen napjaink embere - mindenekelőtt a legfejlettebb országokban –már környezettudatosabban gondolkodik, mint atyáink nemzedéke. Odafigyel arra, hogy a lehető legkisebb mértékben terhelje meg a természetet, és arra törekszik, hogy a világ, amit majd a gyermekeire, unokáira hagy, legalább olyan szép legyen, mint amit ő örökölt egy generációval korábban a szüleitől.