Ne legyenek szeméthegyek!

A háztartásokban keletkező szemét mindaddig nem okoz gondot, sőt szinte fel sem tűnik, amíg jól működnek a begyűjtésével megbízott és a köztisztaságra ügyelő vállalatok. Csupán akkor döbbenünk rá, hogy otthonainkban milyen mennyiségű hulladék keletkezik, ha homokszem kerül a gépezetbe, és a fogaskerekek csikorogva lelassulnak, vagy átmenetileg leállnak.
 

Szeméthegyek árnyékában

Európában és a fejlett világ más országaiban többnyire sikerül zökkenőmentesen megoldani a hulladék kezelését, annak ellenére, hogy a hulladék „termelésében” is ezek a régiók járnak élen. Sokan azt gondolják, hogy a szeméthegyek csak a távoli Afrika és Ázsia szegény országaiban jelenthetnek gondot. Elég viszont felidézni magunkban, hogy mi történik akkor, ha valamilyen oknál fogva néhány napig, esetleg pár hétig nem működik a nagyvárosi szemétszállítás.

Az ezzel járó kellemetlenségekről sokat tudnának mesélni például a dél-olasz nagyvárosok lakói. Arrafelé többször is előfordult az elmúlt néhány évben, hogy sztrájkba kezdtek a köztisztasági vállalatok dolgozói, és nem voltak hajlandók elszállítani a szemetet. A mai városok házai, otthonai egyszerűen nincsenek felkészülve arra, hogy huzamosabb időn keresztül kezeljék, tárolják a felgyülemlő, keletkező hulladékot.

Arra vagyunk berendezkedve, hogy minden héten (vagy akár hetente többször is) jön a kukásautó, és elviszi a szemetet. Jogosan jobb a közérzetünk azóta, hogy a fejlett országokban – közöttük hazánkban is – mindennapos gyakorlattá vált a szelektív hulladékkezelés. Az olasz példa azonban jól demonstrálja, hogy a félelmetes szeméthegyek árnyéka ránk is ránk borulhat.

Rajtunk is múlik a siker

Bár napjainkban egyre több család törekszik tudatos életmódra, még mindig komoly feladat áll előttünk. Európában jelenleg a háztartási hulladéknak csupán csekély részét, kevesebb, mint húsz százalékát sikerül szelektálni. Magyarországon évente átlagosan 350 kg háztartási hulladékot termelünk fejenként, melynek körülbelül 15%-át hasznosítják újra. Ez az arány egyes skandináv országokban akár a 80-90%-ot is elérheti. A hulladék nagy része továbbra is a szeméttelepekre kerül.

Az első lépés mindig a felesleges hulladék keletkezésének megelőzése kell, hogy legyen, és csak ezután következik a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás kérdése. Ez ügyben mi magunk is sokat tehetünk. Sokat segít például, ha olyan boltokban vásárolunk, ahol nem adnak felesleges csomagolópapírt vagy zacskókat. Eldobható műanyag palackok helyett például vásárolhatunk üvegbe töltött italokat. Odafigyelve a beszerzéseinkre, arra törekedve, hogy mindenből pontosan annyit vásároljunk, mint amire szükségünk van, ezzel elkerüljük a pazarlást, és drámai módon lecsökkenthetjük a felhalmozódó szemét mennyiségét.

Figyeljünk oda arra, hogy a műanyag palackokról vegyük le a kupakot és a flakont tapossuk össze, mielőtt bedobnánk a szelektív kukába. Ez hasznos abból a szempontból is, hogy lassabban telik meg a kukánk, illetve a szelektív szemetet szállító autó is több műanyagot képes egy menetben eljuttatni feldolgozásra. Ugyanez igaz a papírdobozokra is. Érdemes odafigyelni arra is, hogy ne keveredjenek a különféle szemétfajták. Ételmaradék még véletlenül se kerüljön a papíros kukába!

Zöld javak korszaka

A Hegyvidéken sokan élnek kertes házban. Az ilyen otthonokban jelentős mennyiségű növényi eredetű zöldhulladék keletkezik. Korábban az emberek hajlottak arra, hogy az ilyesmit szemétként kezeljék. Mostanra viszont szerencsére változott a hozzáállás. Hasonlóan a középkori falusi emberekhez, mi is felfedeztük, hogy a növényi eredetű hulladék nem szemét, hanem megfelelően felhasználva valóságos kincs. Ma már zöld javaknak tekintik őket. Amikor felhasználjuk a konyhában vagy a kertben keletkező ilyen hulladékot, azzal nem csupán a természetet óvjuk, de pénzt is takaríthatunk meg. Legegyszerűbb módszer helyben komposztálni a levágott füvet, faleveleket, aprított gallyakat, de ide kerülhetnek a zöldségek maradványai (pl. a krumpli héja, káposztatorzsa, kukoricacsutka stb.) vagy a rohadt gyümölcs is. A metszéskor keletkező zöld javak aprítékolásáról pedig már korábbi cikkünkben írtunk. A háztartási komposztálást mintegy tíz éve a Hegyvidéki Önkormányzat is támogatja, komposztáló eszközök juttatásával és a témába vágó ismeretterjesztő előadásokkal, kiadványokkal.  

Szelektáljunk, mert hasznos!

Igenis érdemes odafigyelnünk a háztartási szemetünk szelektív kezelésére. A hulladékok szelektív gyűjtése az újrahasznosítási folyamat első és legfontosabb lépése. Hazánkban közel száz hulladékhasznosító cég működik. Ügyelnek arra, hogy minden a megfelelő helyre kerüljön. Sokat tehetünk a fenntartható fejlődésért, ha segítünk nekik a papír, a műanyag, az üveg, a fém, a textil és a gumi újrahasznosításában. Vannak olyan cégek, amelyek képesek a környezetünkre különösen nagy veszélyt jelentő elektronikai hulladékok, a használt olaj és zsiradékok, vagy éppen az autóroncsok és a gépjárművekből származó hulladék, vagy a veszélyes hulladékok kategóriájába tartozó anyagok szakszerű hatástalanítására, hasznosítására.

Nekünk csak annyit kell tennünk, hogy az otthoni szemetet a megfelelő kukába tesszük, illetve a veszélyes anyagokat, például az elemeket vagy a személygépjárművek akkumulátorait elvisszük a megfelelő gyűjtőhelyekre.
 

A szelektív hulladék jó helyre megy. Ma már közvetlen környezetünkben is sok olyan hasznos holmi akad, ami korábban is szolgálta az embereket. Újrahasznosított papírból készülhetnek például füzetek, könyvek vagy tankönyvek. A műanyag palackok bekerülnek egy megfelelő üzembe, ahol alapanyagként használják fel őket, mielőtt esztétikus új termékekként ismét visszakerülnének hozzánk. A vállalatok az élet számos területén törekszenek arra, hogy az új termékek előállításakor – például autógyártás esetén – minél nagyobb legyen az újrahasznosított anyagok aránya.

Még a használt sütőolaj sem hasztalan!

Magyarországon évente több tízezer tonna étolajat használnak fel. A felhasználás során keletkező használt sütőolaj sorsa azonban csak az üzemi konyháknál, éttermeknél megoldott, ahol szervezetten folyik a hulladék elszállítása és feldolgozása. A háztartásokban használt sütőolaj rendre a lefolyókba vagy a szemétbe kerül. 

Ez igen káros, hiszen a csővezetékek falára lerakódva a csatorna dugulását okozza, a háztartási szemétbe öntve pedig nehezen lebomló anyagként jelenik meg a hulladéklerakókban. Ha pedig a sütőolaj gondatlanságból vagy szándékosan az élővizekbe jut, az még veszélyesebb: tavakban, folyókban a víz felszínén úszva meggátolja az oxigénfelvételt, így elpusztítja a vízi élőlényeket. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet.

A MOL 2011-ben indította útjára használt sütőolaj-gyűjtő programját, hogy megoldást nyújtson a háztartásokban elhasznált sütőolaj környezetbarát környezetkímélő elhelyezésére. A háztartásokban használt sütőolaj megfelelő tárolására teremtett ideális megoldással, országszerte 188 MOL töltőállomáson helyezett ki gyűjtőtartályokat, így a lakosság egyszerűen, gyorsan, környezettudatosan „szabadulhat meg” a használt étolajtól. Az elmúlt években több mint 900 tonna használt sütőolaj gyűjtöttek össze. 

A kijelölt MOL töltőállomásokon leadott használt olajat a Biofilter Kft. gyűjti össze, és tisztítást követően juttatja el a Rossi Biofuel komáromi üzemébe, ahol bioüzemanyagot gyártatnak belőle. Ennek köszönhetően környezetre káros hulladék helyett újrahasznosított, környezetbarát termék lesz belőle, amelyet a MOL százhalombattai finomítójában használnak fel biokomponensként a gázolaj gyártásához.

A XII. kerületben az Istenhegyi út 55. alatti MOL töltőállomáson lehet leadni a használt sütőolajat!

A Hegyvidékiek a főváros más kerületeit megelőzve, 2011. óta élvezhetik a Hegyvidéki Önkormányzat által a kerületben kiépített saját szelektív begyűjtési rendszer előnyeit, melyhez 2013-ig 470 db társas- és családi ház csatlakozott. Ezt a feladatot aztán 2014-ben – a fővárosi begyűjtési rendszer egységesítésével – az FKF Zrt., mint közszolgáltató vette át.

Ezen felül mintegy másfél évtizede, tavasszal és ősszel úgynevezett kiállásos hulladékgyűjtések keretében háztartási elektronikai hulladékok, papírhulladék leadására van lehetőség. Idén ősszel ez az akció kibővült a veszélyes hulladékok szinte minden típusának begyűjtésével, ennek köszönhetően a kerület környezettudatos lakói az elektronikai hulladékokkal együtt kb. 6 tonnányi veszélyes hulladékot adtak le!

 

Csak így tovább Hegyvidék!