2018-01-10
Kincsünk, a csodálatos víz
A Duna vagy a magyar tenger, a Balaton partján sétálva jó, ha az is eszünkbe jut, hogy a víz az egyik legfontosabb természeti kincsünk. Minden élőlénynek, az emberek mellett a növényeknek éppúgy, mint az állatoknak szüksége van rá.
Amikor a múlt század második felében az ember feljutott a világűrbe, az első kozmonauták és asztronauták a visszatérésük után beszámoltak arról, milyen csodálatos látvány tárult a szemük elé a magasból. Űrhajójuk parányi ablakán kinézve egy drágakőként ragyogó kék bolygót láthattak. A naprendszerben nincs még egy olyan égitest, mint a Föld. Szülőbolygónk páratlan kék színét a felszínének kétharmadát borító víztől kapja. Az óceánokban látszólag kimeríthetetlen mennyiségű víztömeg rejlik, ám a valóság az, hogy bolygónk ivóvíz készletei végesek. A hatalmas víztömeg alig kettő-három százaléka édesvíz. Minden élőlény, így az ember közös érdeke, hogy megőrizzük e kincs tisztaságát.
Veszélyben az élet bölcsője
A vizet jó okkal nevezik az élet bölcsőjének és forrásának. A legősibb időkben az első kezdetleges élőlények a hatalmas óceánokban fejlődtek ki, és csak onnan kiindulva hódították meg a szárazföldet. A tengerekben évmilliókon át fajok elképesztő tömkelege talált bőséges életteret. A szárazföldön az élőlények elterjedésének a víz hiánya szabott gátat. Ez jól tetten érhető mind a mai napig, ha például Kairóban a Nílus partjától elindulunk a nyílt sivatag felé. Nem sokkal az után, hogy túljutunk a nagy piramis és a szfinx árnyékán, azt tapasztaljuk, hogy ahol nincs víz, ott élet sincs. Szinte teljesen kihalt pusztaság, a nagy semmi vesz körbe.
Itthon, Európa szívében könnyű volna azt gondolni, hogy minket nem fenyeget a vízhiány. Büszkén gondolhatunk a Balatonra vagy más tavainkra, valamint a Dunára, a Tiszára és a Kárpát-medence számtalan kisebb-nagyobb folyójára. Hazánk gazdagsága azonban ne tegyen elbizakodottá minket. Szomorú, de Európában a természetes vizek jelentő részét komoly veszély fenyegeti a meggondolatlan emberi beavatkozás miatt.
A víz a jövő záloga
Afrikában és Ázsiában egyre nagyobb területeket fenyeget a szörnyűséges aszály, és elképzelhető, hogy a vízhiányt követő éhínségek miatt földönfutók milliói kelnek útra. Politológusok és stratégiai elemzők attól tartanak, hogy már a közeli jövőben is háborúk törhetnek ki a megcsappanó édesvízkészletek miatt.
Világméretű feladat az édesvízkészletek megóvása. Hazánkban is fontos gondoskodni a megfelelő minőségű ivóvízről és vizeink élővilágának megóvásáról. Ha ügyelünk erre, akkor tavainkban és folyóinkban megmarad az állat- és növényfajok sokszínűsége.
Lokálisan, helyi szinten és globálisan, vagyis világméretű összefogással is tehetünk valamit a víz érdekében. Alternatív energiaforrásokat felhasználva hátat fordíthatunk a leginkább környezetszennyező technológiáknak, fenntartható életmódra törekedve pedig megakadályozhatjuk, hogy elöntse vizeinket a szemét.
Mit tehetünk mi magunk?
Egy átlagos ember rengeteg vizet használ fel a mindennapjai során. Sokan vagyunk, ezért itt tényleg igaz a mondás, hogy sok kicsi sokra megy.
Ha mindenki naponta csak egy liter vízzel kevesebbet fogyaszt vagy szennyez be, azzal együttesen elképesztő mennyiségű édesvizet takaríthatunk meg. Akinek fontos a természet, az mindenképpen takarékoskodik az édesvízzel.
Bár télen különösen kellemes dolog beleülni egy nagy kád forró vízbe, ezzel nagyon sokat pocsékolunk. Hazánkban egy ember körülbelül nyolcvan liter vizet használ fel egy fürdéshez. A zuhanyzáshoz ennek a negyede vagy a fele is elég. A zuhanyzásról ráadásul azt is gondolják, hogy egészségesebb a kádban fürdésnél.
Kevesebb vizet fogyasztunk, ha nem folyatjuk a csapjainkat. A fogmosáshoz is elég egyetlen pohárnyi víz. Egy öttagú család egy nap akár huszonhárom-huszonöt liter vizet is elpocsékolhat, ha fogmosás közben folyatja a csapot.
A háztartásokban ma már szinte kizárólag ivóvizet használunk, de nem csak ivásra, hanem ezzel mosogatjuk el az edényeinket, és a vécét is ezzel öblítjük le. Mindenről nem kell lemondani, ha átgondoljuk napi tevékenységeinket és tudatosan viselkedünk. Ne indítsuk be a mosogatógépet, ha félig még üres! A mosógépek is nagy vízfelhasználók; csak akkor használjuk, ha összegyűlt elegendő szennyes ruha egy teljes adaghoz. Egyetlen kosárnyi szennyes megtisztításához száz-százhúsz liter víz kell. A vécé egyszeri lehúzása pedig a tartály nagyságától függően tíz-huszonöt liter ivóvizet zúdít le a szennyvízcsatornába.
Csak egy bolygónk van
A kertes házakban a növények miatt használunk fel sok vizet. Egy gondos gazda rendszeresen öntözi őket, nehogy kiszáradjanak. Azonban vizet és pénzt is megspórolhatunk, ha összegyűjtjük az esővizet, és azzal locsolunk. Nyári melegben napközben nem érdemes öntözni, mivel a víz túl gyorsan elpárolog, így a növényeink nem tudják felhasználni. Ha viszont reggel vagy este „itatjuk meg” őket, akkor az éltető nedvesség eljut a gyökereikhez.
A víz mindennapi életünk elengedhetetlen része. Egyetlen más anyaggal sem lehet helyettesíteni. Körülbelül egymilliárd olyan ember él a Földön, akik nem jutnak tiszta, jó minőségű ivóvízhez.
A fentieket áttekintve egyértelmű, milyen nagy kincs mindannyiunk számára a víz. Fontosságára hívjuk fel a gyermekeink figyelmét, hogy ők is tegyenek meg minden tőlük telhetőt a minket körülvevő anyatermészet megőrzése érdekében.