Változik az éghajlatunk – mi lesz az erdeinkkel?

Senki nem vádolhatja meg a szenzációhajhász hollywoodi filmrendezőket azzal, hogy elkerülték figyelmüket a környezetvédelem súlyosbodó nehézségei. Persze ők a maguk módján eltúlozva, felnagyítva jelenítik meg a félelmetes fejleményeket. Amikor a Holnapután című filmben váratlanul a feje tetejére állt az évszakok rendje, a nézők közül sokan csak legyintettek. Tavaly decemberben viszont sok amerikai arcáról szó szerint lefagyott a mosoly, mert valósággá váltak a filmvászonról már jól ismert jelenetek.

A tévében például azt láthattuk, hogy a hatalmas autóik egészen egyszerűen a kormány magasságáig belefagytak a pillanatok alatt folyóvá, majd jegesen csillogó gleccserré változó utcákon. Korábban az ilyen rémálom egyszerűen lehetetlennek tűnt volna. A klímaváltozás tényével akarva-akaratlanul mindenki szembesül. Már a világ vezető politikusai is kénytelenek foglalkozni vele, a természetben felbukkanó új jelenségek ugyanis valamennyiünket érintenek, és mindannyiunk közös érdeke, hogy választ találjunk a kihívásokra, elhárítsuk a nagyobb bajt.

 

Pusztít a felmelegedés

Tavasszal a Budai Tájvédelmi Körzet erdeiben sétálva, a madarak csicsergését hallgatva, a zöldellő fák, a rengeteg színes kis virág élénk színeiben gyönyörködve nehéz volna elhinni, hogy a globális átalakulások minket is fenyegetnek. Pedig pontosan ez a helyzet. A hazai meteorológusok és az erdészeti szakemberek komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy felmérjék az eddigi károkat, feltérképezzék a közeljövőben bekövetkező változásokat, és felvázolják a károk elhárításának leghatékonyabb módszereit.

Igen komoly nehézséget jelent világszerte bolygónk hőmérsékletének emelkedése. Január végén arról számoltak be a vezető hírügynökségek, hogy néhány hónap múlva a dél-afrikai óriásvárosban, a földrész egyik legnépszerűbb metropoliszában, Johannesburgban el kell zárni a csapokat. Milliók maradnak víz nélkül, mert kiszáradtak a folyók. Hála a Kárpát-medence sokkal kedvezőbb klímájának, ilyen nagy veszély nem fenyeget minket, de az írás máris ott van a falon. Szerencsére vannak szakértőink, akik el tudják olvasni, és megteszik a szükséges lépéseket.

Az interneten számos cikket olvashatunk arról, milyen kellemetlen következményekkel számolhatunk, ha a hazai átlaghőmérséklet egy-két Celsius fokkal emelkedik. A szakértők jóslata mára már sajnos beigazolódott. Az elmúlt harminc évben Magyarországon a nyári középhőmérséklet két teljes fokkal nőtt. Ez látszólag nem sok, ám a következményei borúlátásra adnak okot; gyermekeink egyre forróbb, száraz nyarakra és mind gyakoribb aszályra számíthatnak.

Ez súlyos csapást jelenthet a magyar középhegységekben és az Alföldön őshonos fafajtákra, melyeknek nem kedvez a változás. Ráadásul új vetélytársaik bukkannak fel; délről, Földünk forróbb éghajlatú vidékéről megindult az állatfajok északra vándorlása és a növényfajok térnyerése. A forróbb nyarak, a rövid, langyos telek nekik kedveznek. A változások már rövidtávon is tetten érhetőek. A magyar kutatók nem kételkednek abban, hogy a 21. század végére a bükk, ez a gyönyörű, őshonos fa kihal hazánk területén. Szomorú látvány tárul a kirándulók szeme elé, ha Zala megyében az egykor oly gyönyörű erdőben járnak. Rengeteg letört ágú, állva elszáradt fatörzs között kanyarog az ösvény.

Nem sokkal jobb fenyőerdeink helyzete sem. A felmelegedés mellett a rovarkártevők miatt kerülhetnek válságos helyzetbe. A tömegesen elszaporodó kártevők már nemcsak az öreg fákat pusztítják el, hanem megfertőzik és letarolják a fiatal fenyveseket is. Az egyre forróbb nyár és az aszály azért különösen veszélyes a fákra nézve, mert nekik éppen nyáron van szükségük a legtöbb vízre. A fenti folyamatokat figyelembe véve komoly erőfeszítéseket igényel annak megakadályozása, hogy egy emberöltőnyi idő alatt, tehát már a közeli jövőben ne változzon meg radikálisan a hazai erdők élővilága.

 

Szomorú összefüggések

Környezetünk egyes alkotóelemei olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mint egy hatalmas, csodálatosan kidolgozott puzzle-játék darabjai. Ha akár csak egyet is elveszítünk, hiányos lesz az összkép. A magyar erdőket megtizedelő veszélyek hatással lesznek az állatvilágra is. Ha kiszáradnak a fák, letörnek az ágaik, megritkul a koronájuk, akkor nem tudják megóvni az erdő aljnövényzetét a mind forróbb nyarak perzselő napsugaraitól. A legyengült élőlényekre újfajta kártevők és betegségek támadnak. Ezek elszaporodva nem kímélik azokat a fajokat sem, amelyek esetleg elég erősek ahhoz, hogy dacoljanak a szárazsággal.  Ilyen sorsra jutott például a szárazságot amúgy jól viselő cser és a mediterrán eredetű feketefenyő is. A nem egészen egy évszázada betelepített fákat megviselte az elmúlt évtized szárazsága, és ezért nem tudtak ellenállni a rájuk törő gombafertőzésnek. Az erdészek az egész Európában veszélybe került lucfenyő miatt is egyre jobban aggódnak.

 

Nem vagyunk egyedül

A természet azonban nem hagy minket cserben, nem kell egyedül szembeszállnunk a változásokkal. A kedvezőtlen átalakulás üteme ugyan jelenleg jóval gyorsabb, mint korábban, ám a fajok egy része alkalmazkodik és ellenáll a szárazságnak, a kártevőknek. Egyes fák ugyan eltűnhetnek, de helyettük mások jelenhetnek meg. Jogosan reménykedhetünk abban, hogy a kőrisfélék, vagy például a magyar népdalokban előszeretettel megénekelt tölgyfa is különösebb bökkenők nélkül vészeli át a 21. századot.

A környezetvédőkre és az erdőgazdasági szakemberekre nagy felelősség hárul. Kellőképpen átgondolva, új fafajták telepítésével pótolni tudjuk azokat a régi erdei barátainkat, akiket a globális felmelegedés miatt elveszítettünk. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozta Magyarország éghajlatváltozási stratégiáját. Hazánk komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy csökkentse a káros hatásokat, és megóvja gyönyörű, őshonos erdeinket. A siker mindannyiunk közös érdeke.

 

Az önkormányzat faültetési programjának most Ön is aktív részese lehet azzal, hogy elküldi azon kerületi helyszínek címét és fotóját, ahol nagy szükség lenne további fák ültetésére!

 

Kattintson a plakátra, ismerje meg a részleteket, és küldje el ötleteit a faultetes@hegyvidek.hu címre!